Ennyivel nőttek a lakásárak csak az elmúlt egy évben

Folytatódott a lakásárak emelkedése. Ezt mutatja az FHB Lakásárindex mutatója, ami 2015. I. negyedévében 175,44-re emelkedett. A 2014 éves átlagához képest a lakások nominálisan 8,2, míg reálértelemben több mint 9 százalékkal drágultak.

A legfrissebb indexált lakásárak értéke nominálisan közel megegyezik a 2005 elején tapasztalhatóval, illetve 2010 végén és 2011 elején is a mostanihoz hasonló árakon lehetett lakóingatlant vásárolni. Az elmúlt negyedévekben tapasztalat árnövekedés hatására a válság előtti maximumhoz képest jelenleg már csak 10 százalékkal lehet kevesebbért otthonhoz jutni, szemben a mélypontot jellemző több, mint 21 százalékos árkülönbséggel. Reál értelemben az árszint a 2000-es év végét, illetve a 2011 végét-2012 elejét jellemzővel egyezik meg.

Az építkezések is beindultak

A lakáspiac kilátásai kedvezőek, ha a lakásépítési engedélyek számának alakulását nézzük. 2015 első félévében több mint 5500 építési engedély született, ennél többet legutóbb 2011 azonos időszakában adtak ki. 2015 első negyedévében a 2014 első három hónapjához képest 44 százalékkal növekedett az engedélyek száma, míg 2015 második három hónapjában 36 százalékos volt az emelkedés az egy évvel korábbiakhoz képest. Az engedélyek száma azonban a jelentős növekedés ellenére továbbra is töredéke a válság előtti szinteknek.

Az átadott lakások száma csökkenést mutatott az első félévben tavalyhoz képest, az év első hat hónapjában kevesebb lakás készült el, mint a tavalyi év azonos időszakában, bár a mélypontnak számító 2013-as évet meghaladta az átadott otthonok száma. Továbbra is azt mondhatjuk, hogy az országosan növekvő építési engedélyszámok alapján a fejlesztéseknek hamarosan be kell indulnia.

Mi a helyzet a lakáshitelekkel?

A lakáshitelek piaca erős maradt, az idei év második negyedévében a hazánkban kihelyezett forint lakáshitelek összértéke április és június között meghaladta a 80 milliárd forintot. Az előző negyedévekhez képest jelentős növekedés elsősorban a júniusi eredményeknek köszönhető, mikor az új hitelek összege átlépte a 32,5 milliárd forintot, de a másik két hónapban is stabilan meghaladta a 20 milliárd forintot. A hitelkihelyezés növekedése júliusban folytatódott, sőt fokozódott. 2014 júliusához képest közel 40 százalékkal emelkedett az új hitelek összege, júniushoz képest pedig szintén jelentősen, közel 10 százalékot bővült. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyamatos csökkenést mutat, 2015 júliusában a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatláb 5,3 százalékos volt, míg a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 5,75 százalékon állt.

A lakáspiac országos élénkülése egy éve tart, és a továbbiakban is folytatódhat, az ingatlanközvetítők szerint a várt tranzakciószám a tavalyi több mint 100 ezerrel szemben 2015-ben elérheti a 150 ezret. A piac nem veszített a lendületből a tavalyi évhez képest, keresletet tovább növeli, hogy a magas albérleti díjak miatt többen fontolgatják a lakásvásárlást, az idén júliustól igényelhető CSOK szintén támogatja a vásárlást.

Növekvő árak országszerte

Úgy tűnik, a lakáspiaci fordulat immár elérte az ország nagyobb részét, mert valamennyi régióban árnövekedés volt tapasztalható 2015 elején. A drágulásban az élen jár a korábban a lakáspiaci felívelésben lemaradt észak-alföldi és észak-magyarországi régió. De több mint 10 százalékkal magasabbak már az árak az eddig is éllovasnak számító közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régióban. A legszerényebb növekedést a Közép-Dunántúl érte el, ám itt is meghaladta a drágulás mértéke az 5 százalékot.

A régiós bontással ellentétben a különböző település típusok között azonban még mindig akad csökkenést mutató csoport, országos átlagban a megyei jogú városokban a lakására több mint 6 százalékkal csökkentek az év elején. A tavaly még jelentős, 12 százalékos árzuhanást elszenvedő nagyközségekben viszont a legmagasabb, 18 százalékos mértékben emelkedtek az árak az év első három hónapjában.

Regionális különbségek

Kelet-Magyarország hátrányosabb régióiban, mint például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az alacsonyabb havi jövedelemhez alacsonyabb lakásárak tartoznak, míg a jobb anyagi helyzetben lévő megyékben magasabb jövedelemből, de drágábban lehet lakást venni. A főváros mind a lakásárak, mind pedig a havi jövedelmek tekintetében messze kiemelkedett 2010-ben.

Hasonló összefüggés figyelhető meg a lakásárak és havi jövedelmek között 2015-ben, ugyanakkor relatív elmozdulások történetek az elmúlt 15 évben. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a többi területhez képest az árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a havi jövedelmek. Az előbbi megerősödése különösen jelentős Vas és Zala megyéhez hasonlítva.