Lakásfelújítás hitelből? Köszönöm, inkább nem!

Lakókörülményeink a 2013-as színvonalon

A 18-59 éves magyarok lakókörülményei nem változtak számottevően az elmúlt 1 év során: a lakosság 54 százaléka családi házban él (2013-ban 53%), 84 százalék saját tulajdonú ingatlanban. Új lakóház építésére a lakosság 4 százalékánál került sor. A magyarok 29 százaléka tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, az elmúlt 12 hónapban egyelőre a háztartások 68 százalékánál nem történt előrelépés. Az elmúlt 1 évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdőszoba felújítás), a kültéri felújítások között pedig a képzeletbeli dobogó második fokán a tető felújításához kapcsolódó munkálatok állnak (15%), a szigetelés után (23%).

Újító kedvű a vidéki lakosság

A felújítási hajlandóság a vidéki lakosságban tombolt a legerősebben az elmúlt 12 hónapban: a vidéki városlakók 27 százaléka, a falun élők 26 százaléka frissítette fel a családi fészket. A budapestiek rosszul szerepelnek országos összehasonlításban, a fővárosi háztartások mindössze 17 százalékában került sor a lakás vagy a ház felújítására.

A magyarok óvatosan fogalmazzák meg a jövőbeli terveiket, s noha a lakosság fele tervez felújítást, csak alig egyötödük kezdene bele a munkálatokba rövid időn, 1 éven belül. Az újépítések várható aránya 5 éven belül is igen alacsony lesz, mindössze a népesség 6 százaléka számít arra, hogy újonnan épített otthonba költözhet; a lakosság domináns hányada (89%) csak felújításban gondolkodik. Azok aránya viszont jelentős, akik hosszabb időn belül (5 év) nagyobb volumenű felújításban gondolkodnak, többek közt 21% a tető felújítását, illetve a csatornarendszer cseréjét, 29% hőszigetelést tervez.

Hitel? Köszönöm, inkább nem.

A hitelre továbbra is csak másodlagos megoldásként tekintenek a magyarok, 55 százalék elsősorban a saját megtakarításait fordítaná felújításokra. 48 százalék 300 ezer forintnál is többet szánna az otthona megszépítésére, de 17 százalék jóval magasabb összeget, akár 500 ezer - 1 millió forintot is költene a nagyobb, komplexebb felújítási munkálatokra.

Mi is van a fejünk felett?

A hazai épületek jó részén továbbra is elöregedett, korszerűtlen tető található, a lakóépületek több mint felén 20 évvel régebben készült a tetőszerkezet. A vidéki falvakban (56%) és Budapesten (42%) a legaggasztóbb a helyzet, s ez a magas arány komoly biztonsági kockázatokat tükröz. A válaszadók beszámolói alapján egyértelművé válik, hogy a magyarok összességben kevésbé ügyelnek arra, mi zajlik a fejük felett, hiszen mindössze 17 százalék látja úgy, hogy otthonán rossz állapotban van a tető.

Noha a tetőrendszer felújítása valamennyi család esetében a nagy volumenű kiadások közé tartozik, választásaikban a magyarok még nem elég körültekintőek. A tetőfedő anyagokkal kapcsolatban a tartósság a legfontosabb szempont, majd ezt követi az ár, míg a garancia, az ismert, megbízható gyártó kiválasztása és a pótolhatóság nem szerepelnek az elsődleges szempontok között.

Modern küllemre vágyunk

Noha a lakosság 73 százaléka szerint hazánkban továbbra is a cseréptető, a cserepes tető forma a legelterjedtebb, a családi ház tulajdonosok 63 százaléka örömmel látna otthonán modern, acél síklemezes tetőt. A panelházak vagy sorházak lakói (76%) egyértelműen e típus mellett tennék le a voksukat. A magyar lakosság összesen 67 százaléka választana a cél síklemezes tetőket.
 
Aggasztó tény ugyanakkor, hogy e műszaki ismereteket feltételező munkálatok esetében az érdeklődők közel fele (47%) az interneten szerzett információkra támaszkodna, és csak 32 százalék fordulna szakemberhez, vagy magához a gyártókhoz. Ami pedig a színeket illeti, e téren konzervatívak a magyarok, 37 százalék szerint akkor tető a tető, ha piros; de 25 százalék örömmel választana terrakotta, 22 százalék barna színt.

Konklúzió

A kutatás eredményei - elsősorban a magyarok felújításokhoz kapcsolódó költési hajlandósága - alapján arra következtethetünk, hogy az otthon értékének és minőségének megőrzése valamennyi család esetében az elsődleges szempontok közé tartozik. A hosszabb, 5 éves távra szóló tervek a tudatosabb tervezést igazolják, de e téren még van hová fejlődni. A kellő műszaki ismeretek hiányában ugyanis sokan másodlagos jelentőséget tulajdonítanak több lényeges kérdésnek - jó példái ennek a lakosság tetőkkel, tetőfelújítással kapcsolatos attitűdjei.