Mennyiből újíthatunk fel egy "parasztházat"?

2012. március 9. 05:24

A hagyományokhoz való ragaszkodás, a visszafogott, őszinte igények és a modern városi világ elvárásai találkoznak egy Rádon található vályogházban, mely levetkőzve a tipikus kockaházak alkotta miliőt, hatalmas átalakuláson esett át az elmúlt években. Bár a bekerülési költség (~25 millió forint) elsőre soknak tűnik, ugyanakkor érdemes megnézni mire is futotta ebből az összegből.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Sokakban merülhet fel a kérdés, vajon miért is éri meg egy régi "kockaházat" felújítani. A válasz korántsem egyszerű és talán nem csak a manapság mindent elsöprő gazdaságosságban keresendő. Sokkal inkább szól érzelmekről, kötődésről, alázatról, hagyománytiszteletről, megújulásról és számtalan olyan megfontolásról, amelyek talán kevésszer merülnek fel egy új otthon létrehozásakor.


A Pest megyei Rádon található családi ház esetében azonban éppen ezekről volt szó. Egy rokoni szálakkal a meglévő, mára megroskadt épülethez érzelmileg kötődő család, amelynek tagjai gyerekkorukból még emlékeznek a vályogház klímájára, a mindig hűvös szobákra, a zöldellő kertre. A régit megóvni vágyó szándék mellett visszafogott, őszinte igények, amelyek nem hagyják eluralkodni a mindent elsöprő megújítás erejét. Ezen felül már "csak" egy mindezeket tiszteletben tartó tervező és rengeteg kétkezi munka és idő kellett egy régi-új ház felépítéséhez, amelynek értéke nem több és nem kevesebb, mint egy hasonló igényességű új épületé.

Ezer ház, egy tucat
Bárhol is járunk az országban, van egy háztípus, amelyet mindenki jól ismer, és rendszerint el is ítél, ki esztétikai, ki egyszerűen ideológiai okokból. Külső szemlélőként talán érthető is az elutasítás; személyes tapasztalat hiányában nem marad más ugyanis, mint az utcahosszon ismétlődő monoton ritmus. Azt azonban kevesen tudják, hogy az első szigorú szerkesztésű kockaházak még az 1920-as, 30-as években épültek, és kialakulásuk inkább köthető a földeket hátrahagyó, városi életet élő polgársághoz, mint a szocialista tervgazdaság lakásépítési programjához. A megváltozott életmód igényei egyre nehezebben voltak összeegyeztethetőek a hagyományos háromosztatú, tornácos parasztházak tereivel, így a ház lassan a mindennapi munka helyszíne helyett a pihenés terévé vált.

Alapvető igény lett a fürdőszoba és wc, majd szép lassan a tisztaszoba szerepét átvette a rádiót, televíziót magába foglaló nappali szoba. Az udvar kertté alakult, legfeljebb kisméretű veteményes és pár gyümölcsfa hordozta a régi életmód örökségét. A második világháborút követően a munkásosztály újult erővel fogott neki magánerőből a kockaházak építésének. Az épületek nem típustervek szerint készültek, bár erre később a vezetés és az építész szakma is kísérletet tett a 70-es években. A szakszervezetek bagóért dolgozó tervezői azonban a racionalitást szem előtt tartva készítették a tucatterveket, amelyekbe a megrendelők igényessége és gyakran szerencséje vitt csak némi színt. A formát a költséghatékonyság és a hiánygazdaság ma már elképzelhetetlennek tartott összhangja alakította, így a messziről egységes tömegformálás páratlanul sokszínű részletképzéssel párosult.


A felújítás előtt a ház állapota ugyan elfogadható volt, de sem a térelosztása, sem az esztétikai megjelenése nem felelt meg a tulajdonos igényeinek. Az épület alaprajzi elrendezése ugyan jól illeszkedett az egykori családi gazdaság munkafolyamataihoz, melyben különösen nagy hangsúlyt kapott a teljes kerti frontot elfoglaló lakókonyha és munkaszoba, azonban a használati mód megváltozása miatt ezen a területen mindenképpen építészeti beavatkozás volt szükséges.


A fő szerkezeti elemek ugyanakkor jó állapotban voltak, így a ház megtartása mellett szólt több érv is. Természetesen egy új épület tervezése kevesebb kötöttséget és alkalmazkodást jelentett volna, de ebben az esetben a tulajdonos és a tervező is egyetértett abban, hogy fontos a hagyományos értékek megőrzése, illetve mindezek továbbörökítése.


A tervezés folyamán alapvető szempont volt, hogy a meglévő ház karaktere ne változzon meg, illetve, hogy az új építészeti elemek ne váljanak túl hangsúlyossá. Ezt az alapgondolatot némiképpen árnyalja, hogy az utcáról nézve hagyományos architektúra a kert felé haladva egyre több kortárs elemmel gazdagodik. Az épülettömegek zártsága is fokozatosan oldódik fel - a déli homlokzat nyílásain keresztül már szinte minden pillanatban közvetlen kapcsolat van a kerttel. Az épület és a környező táj szigorú határvonalának feloldása azonban egy olyan változás, amely talán a hagyományos "kockaház" második átalakulását jelzi.


Az épület teljes felújításon esett át, azonban a fő szerkezeti elemek tekintetében csak állagmegóvásra volt szükség. A beton alapozás és a felmenő vályogfalak között jó állapotban megmaradt az eredeti bitumenes szigetelő lemez, így utólagos falszigetelés nem készült, és az új belső aljzatszerkezet szigetelése is könnyen megoldható volt. A tetőszerkezet sérült elemeinek cseréjét, valamint kiegészítését követően új fedés került az épületre, amely alatt átszellőztetett alátétszigetelés készült, így növelve az üres padlástér hőcsillapító képességét. A fa födémszerkezetre, illetve a nappali fölötti új födémszerkezetre 20 centiméter vastag ásványi szálas hőszigetelés készült.


Mivel a vályogfalak utólagos hőszigetelése nagyon sok veszélyt rejt magában, a külső falak csak hagyományos adalékokat tartalmazó, kőporos vakolatot kaptak. A konyha vékony oldalfala egy korábbi átépítéskor egy sor téglából készült, így ezen a szakaszon átszellőztetett, hőszigetelt faburkolat van. Ebben az esetben a meglévő falra lécváz közé hőszigetelés, majd egy elválasztó geotextília került, amelyet 4 centiméter légrés tartásával követ a külső burkolat. Mivel az épület északi oldalán lévő eredeti téglafal a telekhatáron fekszik, a hőszigetelést a tervező a belső oldalon elhelyezett szilikát lapokkal oldotta meg.

Korábban: "Belső hőszigetelés? Mese habbal: a házad is rámehet"

Az épületbe új fa hőszigetelő nyílászárók kerültek, amelyeket fa lamellás zsalugáterek egészítenek ki. Ezek kettős célt szolgálnak, a nagy melegben árnyékolnak, a lakók távollétében pedig a biztonságot szolgálják. Az épület minden helyisége átalakult, új burkolatok készültek, az elektromos felújítást követően a falak hagyományos vakolatot kaptak, majd több rétegű meszelés következett. Megújult a konyha, átalakult a fürdőszoba és némi trükkel a két szoba is önálló bejáratot kapott, amely lehetőséget nyújtott egy önálló mosdó kialakítására is.

Vályogfalak utólagos szigetelése
A vályog egyike a legrégebben használt építőanyagoknak, melynek alkalmazása évezredes tapasztalatokra épül. Víztől védve szilárdsága, tartóssága vetekszik az égetett tégláéval, épületfizikai tulajdonságai kiválóak. Ezeket a tulajdonságait azonban csak megfelelő kivitelezés mellett képes megőrizni, mivel a szerkezetbe jutó víz a természetes alapanyagokban (agyag, szalma) maradandó károsodásokat indítanak el. Így a vályogfalas épületek esetében különös figyelmet kell fordítani a falszerkezetek épületszerkezeti kialakítására. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy utólagos hőszigetelés csak nagyon körülményes módon és drágán helyezhető el a falakon. Fontos még, hogy felújításkor csak hagyományos alapanyagokkal dolgozzunk, mert például a modern, leginkább műgyantát, szilikont tartalmazó vakolatok a párát a szerkezetben tartják.


Az épület használati meleg víz ellátásához napkollektorokat helyeztek el a déli tetősíkra, amelyhez egy kompakt rendszerű tárolótartály és vezérlőegység csatlakozik. Ez az év legnagyobb részében bőségesen elegendő akár 3-4 fő részére is. A fűtési rendszer ugyan gázüzemű kazánról működik, azonban a megfelelő hőszigetelés és nyílászárók, valamint a jó tájolás miatt ennek fogyasztása elfogadható mértékű. Az energetikai számítások alapján a felújítást követően a ház B energetikai osztályba sorolható (200 KWh/m2a), amely vetekszik az újépítésű házakkal is. Ebben nagy szerepe van a téli napsugarakat kihasználó üvegezett nyílásoknak (tájolás), amelyeket nyáron a széles eresz és a spaletták árnyékolnak.


A telken jó minőségű víz nyerhető egy kútból, így a wc öblítéséhez, valamint a terasz melletti medence vizének átforgatásához, pótlásához külön rendszer épült. A terasz mellé tervezett medence mindazonáltal több funkciót szolgál. A csapadékvíz összegyűjtésével a nagyméretű kert rendszeres öntözéséhez is elegendő kapacitással rendelkezik, míg a nyári napokon a vízfelület párolgása hűti a terasz levegőjét, így természetes módon csökkenti az épület felmelegedését. Az újonnan tervezett terasztető egy másik passzív energetikai megoldás, mivel a meleg hónapokban szinte tökéletes árnyékot ad, azonban télen és az átmeneti évszakokban szabadon beengedi az alacsony szögben érkező napsugarakat.

Mennyi az annyi?

Mint korábban írtuk a ház értéke nem több és nem kevesebb, mint egy hasonló igényességű új épületé. De nézzük a számokat. A Pest megyei Rádon található, több mint 50 éves épületet 14 millió forintért vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, a hozzá tartozó 440 négyszögöl területű telekkel együtt. A ház felújítási, átalakítási munkálatai pedig mintegy 8-10 millió forintot tettek ki. A végösszeg tehát nem kevés, 25 millió forint körül mozog, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mit is kapott a tulajdonos ezért a pénzért.



Nagyobb térképre váltás

Az energetikai számítások alapján ugyanis a felújítást követően a 76 négyzetméter alapterületű ház a hozzá tartozó 13 négyzetméteres pincével, és a nyári napokon második nappaliként működő 30 négyzetméteres terasszal B energetikai osztályba sorolható, mely bőven a magyar átlag felett helyezkedik el. Emelett a beépített anyagok, a padlófűtés, vagy éppen a megújulók kiaknázása mind mind a bekerülési költség realitását támasztják alá.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 27. szombat
Virgil
47. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?