23 °C Budapest

Zűrzavaros lakásárak: nem sokat ér egy vidéki ingatlan

Pénzcentrum
2011. május 22. 09:02

A használt lakások árának 2009. évi erőteljesebb csökkenése után 2010-ben már lassult az esés, és éves szinten nem érte el a 2 százalékot. Ezzel szemben az új lakások piacán, ahol 2009-ben még mérsékelten csökkentek az árak, 2010-ben következett be nagyobb mértékű, 6 százalékot elérő visszaesés. Ezek mellett az ország különböző pontjain egymástól teljesen eltérő piaci folyamatokkal találkozhatunk, ami jól érzékelteti a részpiacok eltérő érzékenységét. Többek között ezek is kiderülnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb lakáspiaci árakat vizsgáló kiadványából.

Módszertani megjegyzések
A lakáspiaci árak alakulásának megfigyelése az illetékkiszabási eljárásban rögzített adatokon alapul. Az adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) negyedévente adja át a KSH-nak. Jelenleg 2007-től kezdődően állnak rendelkezésre egységes szerkezetű, minden tekintetben összehasonlítható adatsorok, amelyek lehetővé teszik a lakáspiaci árváltozások részletes vizsgálatát.
A 2010. év adásvételeit feldolgozó számításokban adathiány miatt az esetek 1,5 százalékát zárták ki. Az új lakások elkülönítését az újlakás-vásárláshoz kapcsolódó kedvezmények alapján a NAV végezte.


2010-ben a 2008. évihez képest mindkét részpiacon több mint 7 százalékkal alacsonyabbak voltak a lakásárak, a 2007-es bázisévhez viszonyítva pedig több mint 5 százalékkal értek kevesebbet a lakások. 2010-ben a használt lakások árcsökkenése mérséklődött, az új lakásoké azonban erősödött. Ez a folyamat elsősorban a fejlesztők árpolitikáját tükrözi, hiszen a válság első éveiben inkább ajándékokkal igyekeztek a vásárlókat magukhoz csalogatni, és csak később nyúltak az árkedvezmény eszközéhez.

A folyamatban továbbá közre játszott a lakáspiacon elérhető minőségi lakások kifutása, és az új fejlesztések elmaradása is, így az új lakások piacán már jóval nagyobb arányban találkozhatunk a nehezebben értékesíthető lakásokkal, melyek szintén a csökkenő árak irányába hatottak. A lakáspiaci oldal mellett a fejlesztőkön erős nyomás van a hitelezői oldalról nézve is, így a több irányból érkező nyomás hátasára a tulajdonosoknak sokszor egyetlen lehetőségként az árak csökkentésével kell megpróbálnia az értékesítést ösztönözni.

 


Az eladott lakások száma a 2009. évi nagy forgalomcsökkenést követően 2010-ben még alacsonyabb lett, így a lakáspiaci forgalomba kerülő lakások aránya 2007 óta 4,5 százalékról 1,9 százalékra esett vissza. 2009-ben a teljes lakásforgalom a 2007. évinek kevesebb mint fele volt. A 2010-ben eladott lakások adatainak összesítése ugyan még nem teljes, de a lakáspiaci forgalom várhatóan az összes tranzakció ismertté válása után sem éri el a 2009. évi szintet. Különösen nagy az új lakások számának visszaesése: 2010-re vonatkozóan eddig alig több mint 4 000 eladott új lakás adatai ismertek.

 


A grafikon azontúl, hogy látványosan szemlélteti az elmúlt években bekövetkezett tranzakciós számok visszaesését, jól mutatja az egyes részpiacokon kirajzolódó éles különbségeket is. A legjelentősebb piacszűkülés Budapesten és a városokban tapasztalható, míg az amúgy sem túlpörgetett községek piacán, egy kisebb hullámot követően, szinte változatlan maradt a forgalom. Mára úgy alakult a helyzet, hogy nagyságrendileg azonos számú lakás cserél gazdát a magánszemélyek között Budapesten és a községekben, ami egyértelműen mutatja a befektetési és a életszínvonal-növekedésből fakadó vásárlások jelentős mértékű visszaszorulását.

A használtlakás-forgalomban a már említett 2010. eleji illetékszabály-módosítás hatását mutatja a megugró összetételhatás, és bár a teljes átlagár hirtelen emelkedése túlnyomórészt ennek a hatásnak tudható be, minimális tiszta áremelkedés is kimutatható. Ezután az összetétel és vele a teljes árszint gyorsan visszaállt a korábbi állapotra, miközben a tiszta árindex minimális mértékű csökkenést jelzett.

 


Az eladásra szánt új lakások építése évek óta fokozódó mértékben Budapestre, a nagyvárosokba és az agglomerációkba koncentrálódik, a kisebb településeken minimális szintre csökkent: 2010-ben az új lakások 83 százalékát Budapesten, a budapesti agglomerációban, vagy a megyeszékhelyeken adták el (2009-ben ugyanez az arány 78% volt). 2010-ben a 3151 magyarországi település közül 275-ben egyáltalán nem adtak el lakást, további ezer településen csak 1-3 értékesítésről tud a KSH. A tavalyi évben országos átlagban a lakások 1,9 százaléka cserélt gazdát, a használt lakások forgalma Nyugat-Dunántúlon (2,2%) volt a legmagasabb, Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,4 illetve 1,5%).

Az új lakások teljes átlagárában 2010 első negyedévében átmeneti emelkedés következett be, ami teljes mértékben a minőségi összetétel megugrásának tudható be. Az úgynevezett összetételhatástól megtisztított árak azonban, a második negyedévi kisebb emelkedéstől eltekintve tovább csökkentek.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

 


Míg a használt lakások átlagára, a megyeszékhelyeket leszámítva, tavaly már mutatott is némi növekedést, addig ugyanebben az összehasonlításban az átlagos négyzetméterárak csak a városokban és a községekben növekedtek 2010-re az azt megelőző évhez képest. A tradicionálisan legerősebbnek számító budapesti alpiacon és a megyeszékhelyeken azonban utoljára 2008-ban volt növekedés az értékesített használt lakások négyzetméterárakban, azóta viszont csak csökkenést mért a KSH.

 


Az új lakások esetében az átlagárak mellett a négyzetméterárak is némileg eltérően alakultak a használt piaccal szemben. Bár a megyeszékhelyeken szinte hasonló ívet írt le az árak alakulása, a legjelentősebb új lakás piaccal rendelkező Budapesten csak tavaly csökkent először az új lakások négyzetméterára. A városokban az új lakások esetében is a válság okozta általános piaci folyamatok voltak a jellemzőek, míg a községekben nemcsak a tranzakciók száma maradt szinte változatlan, hanem az ott értékesített - minimális számú - új lakás négyzetméterára sem mutatott jelentős mozgást.

 

 

 

NAPTÁR
Tovább
2021. május 11. kedd
Ferenc
19. hét
Május 11.
Miskolc napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?