Alkudozás fél év után: tényleg csak ennyit ér a családi házam?

A 80-as évek végén, 90-es évek elején sokan irigykedve néztek a családi házakban lakókra, hiszen a saját kert, a szomszédok hiánya, valamint a tágas alapterület szinte paradicsomi életkörülményeket ígért. Részben ennek is köszönhető a 90-es évek elején-közepén divatos "kiköltözési hullám", amikor a főváros környékén gombamód épültek a szebbnél-szebb ingatlanok, melyek közül nem kevés értéke meghaladja a 100 millió forintot. Vidéken is sokszor kisebb verseny alakult ki a háztulajdonosok között: ki tud szebb és nagyobb házat építeni - vagyis a piacon már meglévő, jellemzően a 60-as, 70-as években épült házak kínálata mellett kialakult egy "kvázi luxus"-nak nevezett szegmens a családi házak piacán. Közös bennük, hogy egyiket sem könnyű eladni.

Amiből a ház ára lesz

Noha az eladási ár meghatározása szempontjából hasonló szempontokat kell figyelembe venni, mint egy normál téglalakás esetében, az eladó házak árazásánál fontos tudni, hogy a piac mozgása lassabb, elsősorban a magas árfekvésű kategóriában, illetve bele kell számítani az árba a telekértéket is (ami bizonyos extrém esetekben többet ér, mint maga a ház), valamint az esetleges kiegészítő ingatlanokat, mint például a garázs, vagy a melléképületek.

Jelentősen befolyásolhatja az árat az alkalmazott építőanyagok fajtája és minősége: a piacon a vályogból készült házaktól kezdve a könnyűszerkezetes házakon át a minőségi anyagokból készült ingatlanokig széles a paletta. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy egy elsőre lakóháznak látszó családi ház nem biztos, hogy papíron is lakóingatlan, sok esetben - főleg vidéken, nyaraló-negyedekben - ezek üdülőként vannak besorolva - ma már ez azonban az alaposan lecsökkentett illeték miatt nem feltétlenül jelent hátrányt.

Tovább a teljes cikkre...