Panelzúzás a volt szovjet fővárosban

A városvezetés indoklásában az áll, hogy ezek az ingatlanok nagyon hanyag módon kerültek kivitelezésre, a mai biztonsági és energia-hatékonysági követelményeknek messze nem felelnek meg. A bontást követően felszabaduló területeken új fejlesztések indulhatnak, melyeket a városvezetés magántőke bevonása nélkül, kizárólag önerőből kíván megvalósítani.

A moszkvai várostervezési és építési hatóság vezetője szerint ennek köszönhetően jelentősen csökkenthető lenne a saját beruházásban megvalósuló projektek kivitelezési költsége. A mára elavulttá és veszélyessé vált ingatlanok sorsa megpecsételődött, a hírek szerint eddig 2 millió négyzetméternyi lakást bontottak le a program keretében.

A program nagyságát érzékelteti, hogy az orosz fővárosban található 5 emeletes panelek hasznos alapterülete összesen 32 millió négyzetméter, ami a teljes fővárosi lakásállomány közel negyedét teszi ki. A bontásra ítélt ötemeletesek után kezdik meg a 9-emeletes panelek felülvizsgálatát, a polgármester szerint a program rendkívül fontos a város ingatlanpiacának hosszú távú megújulása szempontjából(Forrás: Moscow Real Estate).

A panelházak visszabontására a volt kelet-német területeken is találni példát. Az elnéptelenedő iparvárosokban üresen álló 10-emeleteseket 4 emeletesre bontották vissza, szigetelték, tetővel és korszerűbb fűtéssel látták el őket. Ezek az ingatlanok nem voltak magántulajdonban, így az átalakítási munkálatokat könnyebben és kártérítés fizetése nélkül el tudták végezni.

Hazánkban ez a megoldás szinte elképzelhetetlen, mivel a lakások 92%-a magántulajdonban van. Mások szerint nem is szükséges, mivel a panelek szerkezetével és kivitelezésével nincsenek olyan súlyos problémák, mint az oroszoknál. A visszabontás helyett nálunk a panelházak hőszigetelése és a fűtésrendszer modernizálása a kézenfekvő megoldás.