Nincs pénze, de költözne - Mit lehet ma tenni?

Jelentősen visszavetette a kevés indulótőkével rendelkezők lakásvásárlási elképzeléseit az állami támogatási rendszerek nyári felfüggesztése - sok érdeklődőnek ugyanis éppen a szocpol kedvezmény biztosította az önerőt a hitelre történő lakásvásárláshoz. A szakmában sokszor csak "ingyen önerőnek" hívott támogatás újraindítására a mostani helyzetben nem sok esély van, így a leendő lakástulajdonosoknak más források után kell nézni -melyekből nem túl nagy a választék.

Hitelt hitellel?

A piaci tapasztalatok szerint bizonyos ügyfélkör - szakmai vélemények szerint szerencsére csak kevesen - nemes egyszerűséggel más, nem lakáshitel típusú hiteltermék igénybevételével pótolná a hiányzó beugrót. Az ötlet azonban nem túl jó. "Már a válság előtt is előfordult, hogy valaki az önerőt személyi hitelből akarta finanszírozni, alig tudtuk lebeszélni róla. Most is van érdeklődés, bár a legtöbb esetben nem tudnak annyi jövedelmet igazolni, hogy mind a két hitelt megkapják" - mondja el tapasztalatait egy vidéki hitelközvetítéssel foglalkozó cég vezetője.

Pótingatlan, pótadós

Egyszerűsíti a helyzetet, ha rendelkezésre áll egy másik ingatlan is, ami pótfedezetként bevonható a hitelkonstrukcióba - ebben az esetben gyakorlatilag valóban nem kell tudni önerőt felmutatni - viszont cserébe két ingatlanra is rákerül a bank jelzálogjoga. Ez a megoldás a hitelezés "aranykorában" is kedvelt volt, főleg azon hitelezők vették igénybe, akik kevés jövedelmet tudtak igazolni, vagy havi keresetük jó része nem bankszámlára érkezett. "Általában a szülői ház szokott ilyenkor segíteni, és a gyerek lakhatásának érdekében beáldozzák az addig tehermentes saját lakást is. A dolog működőképes, azonban körültekintő tervezést igényel - instabil anyagi helyzet esetén ugyanis mind a két lakás elúszhat" - jegyzi meg forrásunk.

Elsősorban fiatal párok kedvelt megoldása a közös hitelfelvétel - ami a jövedelmek összeadódásával magasabb hitelösszeget tesz lehetővé. Mint ahogy azonban korábban a megelőlegező szocpol esetén is előfordult, itt is felmerülnek problémák, különösen, ha a kapcsolat megromlik. "Kellemetlen helyzet tud kialakulni, ha összeomlanak a közös tervek, viszont nem tudják egymást kivásárolni - ilyenkor el kell adni a lakást (akár veszteséggel) és a maradékon kell osztozkodni. Nem a legjobb hangulatú ügyek közé tartoznak az ilyenek." - jelzi egy ingatlanjogra szakosodott ügyvéd.

Előtakarékosság vagy lízing

Középtávú vásárlás tervezése esetén évi 72.000 forintos támogatás vehető igénybe az előtakarékossági konstrukciók választása estén - a havi rendszeres befizetéseket az állam 30%-os, vissza nem térítendő támogatással egészíti ki. Az előtakarékosság előnye, hogy nemcsak vásárlásra, hanem felújításra vagy bővítésre is fordítható, sőt a meglévő banki hitel is kiváltható vele, hátránya viszont, hogy az azonnali, prompt vásárlás nem valósítható meg ezzel a megoldással.

Bizonyos speciális helyzetekben megoldás lehet a hitelfelvételi problémára a lakáslízing, azonban a finanszírozó vállalatok már ennél a konstrukciónál is megkövetelik a legalább 20%-os önerőt. Ugyanakkor új ingatlan vásárlása esetén a lízingcégek ajánlata szerint kedvezőbb kamatköltség érhető el, nincs felső korhatár, és akár terhelt ingatlan is finanszírozható, sőt az ingatlan lízingátvállalással el is adható. A mostani helyzetben főleg cégek számára előnyös az üzlet, hiszen a lízingelt ingatlan szerepel a társaság könyveiben, a kamat ráfordításként számolható el, a tőkerész pedig amortizálható - a szükséges önerő pedig akár kedvező kamatozású vállalati hitelből is előteremthető.

Albérlet

A válság kitörése óta szinte egybehangzó elemzői vélemények szerint jelentősen dinamikusabbá vált az albérletek piaca, ahol az árak - a bővülő kínálatnak köszönhetően - a korábbi évek szintjén maradtak. Vidéken már 30, a fővárosban 50.0000 forinttól elfogadható lakást lehet bérelni, a szegmensben általánosnak tekinthető kéthavi kaucióval együtt 100.000 forintból már lehet költözni - viszont a kiadott összeg más zsebét gazdagítja, nem pedig a saját lakás törlesztésébe megy.

Az utóbbi hónapokban nem csak a klasszikus igénybevevőnek számító külföldiek és diákok jelentek meg az albérleti piacon, hanem azon lakásvásárlók csoportja is, akik nem tudják előteremteni a szükséges önerőt, vagy a bizonytalan gazdasági kilátások miatt nem mernek hosszú távon eladósodni. A kiadó lakások utáni érdeklődés növekedése, valamint a nehezebbé vált hitelfelvételi körülmények ismét aktuálissá teszik a nyugaton nagy hagyománnyal rendelkező, Magyarországon azonban gyerekcipőben járó, és csak nyomokban létező bérlakásépítési programok szükségességét.