Tartozol a villanyszámlával? Van megoldás

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye szerint a  közüzemi tartozást felhalmozók számára a szociális törvény által meghatározott, a lakhatás biztonságát segítő eszközökön (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás) túl ki kell emelni a védendő - szociálisan rászoruló és fogyatékossággal élő - fogyasztókra vonatkozó szabályrendszert. Védendő fogyasztók azok, akik meghatározott ellátásokban részesülnek (aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, otthonteremtési támogatás, illetve a nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő), vagy fogyatékossággal élnek és a szolgáltatónál nyilvántartásba vetették magukat. Nem fizetés vagy fizetési késedelem esetén csak akkor kapcsolhatóak ki az energiaellátásból, ha a szolgáltató által felajánlott előre fizetős "kártyás" mérőórát nem fogadják el, vagy annak felszerelését meghiúsítják. A kártyás mérőórával a fogyasztók annyi energiát használnak fel, amennyit előzetesen kifizettek. A készülékek működtetéséhez az önkormányzat is köteles hozzájárulni.

Annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok jegyzői minél korábban értesüljenek a közüzemi tartozást felhalmozó fogyasztókról, jelzőrendszert működtetnek az energiaszolgáltatók közreműködésével. A hátralékos (védendőként még nem regisztrált) fogyasztót a szolgáltató tájékoztatja a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a nyilvántartásba történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a kérelemként használható adatlapot. Amennyiben a fogyasztó a tartozását továbbra sem fizette meg, a szolgáltató a tartozás fennállásáról értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, aki intézkedik.

Múlt év novemberétől egy új jogcímmel bővült a kríziskezelő program. Azok a családok, ahol nem vehető igénybe semmilyen fűtési célú vezetékes energiaforrás (gáz, áram), ötvenezer forint összegű támogatásban részesülhetnek. A támogatást közvetlenül az áramszolgáltató részére utalják, a hátralék törlesztése után fennmaradó összegből az előrefizető kártyás mérőórát töltik fel, vagy havi számlajóváírásként jelenik meg, ezek hiányában pedig készpénzben kapja meg a jogosult. A téli időszakban a hajléktalanellátás tekintetében szükség van az egész évben hozzáférhető szolgáltatások, férőhelyek kapacitásának bővítésére, valamint bizonyos ellátások időszakos működtetésére.

A KSH valamint a Pénzügyminisztérium adatait figyelembe véve, 2009-ben a hajléktalan emberek ellátását végző intézmények működtetését a költségvetés mintegy 6.7 milliárd forinttal támogatta normatív hozzájárulás formájában. A téli kiegészítő programok kiadásaihoz a kormányzat minden évben pályázati keretet biztosít, ennek összege 2009-ben 630,5 millió forint volt.

Az utcán élők ellátását egész évben 95 utcai szociális munkás szolgálat végzi, a munka megszervezését és tevékenységének koordinálását minden régióban diszpécserszolgálatok segítik. Népkonyhai étkeztetésben a kiegészített téli kapacitással együtt összesen 7713 adag ételt osztanak ki naponta. Nappali melegedőkben 6475 férőhely áll rendelkezésre. Az éjjeli menedékhelyek és az átmeneti szállók összesen 8560 fő befogadására alkalmasak. A tartós bentlakásos intézményekben (hajléktalanok otthona és rehabilitációs intézménye) 578 engedélyezett férőhely működik.

Vidéken összesen 20, Budapesten pedig 6 orvosi rendelőben látják el a hajléktalan embereket. A fővárosban az utcán élők ellátását 4 mozgó orvosi szolgálat segíti. Továbbá Budapesten 4, illetve Miskolcon, Pécsett, Debrecenben, Szegeden pedig egy-egy regionális hatáskörrel rendelkező, 24 órás egészségügyi centrum működik (összesen 171 lábadozó férőhellyel). Ezen túl Budapesten egész évben 3 intézményben működik ápolást, orvosi ellátást biztosító krízis osztály és lábadozó, ahol összesen 123 főt tudnak fogadni.