Valahol már elkezdődött: zuhannak az ingatlanárak!

Lettország

A lett ingatlanok árváltozása 2005 és 2008 között reál- és nominál értéken (Forrás: Global Property Guide)

Ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja az elmúlt két évben szabadesésben zuhannak a lett ingatlanárak. Az ország - amely korábban a befektetők esőszámú célpontja volt - rendkívüli mértékben megsínylette a váratlan ütemben fejlődő, majd abbamaradt beruházásokat.

A fővárosban közel 25 %-kal csökkentek a kínálati árak, de az értékesítést megnehezíti, hogy a belföldi felvevőpiac nem rendelkezik a kínálatnak megfelelő potenciállal. A kormányzat inflációs politikája, az ingatlanspekulációt visszaszorító intézkedései és a növekvő hitelkamatok egyaránt hozzájárultak a lakáspiac hanyatlásához.

2006-ban volt olyan időszak, amikor több mint másfélszeresére emelkedtek az árak, de idén reálértéken már 30 % feletti visszaesést regisztráltak az országban. Az országban korlátozták a hitelfelvételi lehetőségeket, felemelték a szükséges önerő mértékét és növekedtek a vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékek is. A bankok csak hivatalos jövedelemigazolás mellett nyújtanak hitelt, miközben adókat vetnek ki a spekulatív ingatlanpiaci ügyletekre.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2004 és 2006 között az átlagos négyzetméterár 148 latról (56 ezer forintról) 371 latra (140 ezer forintra emelkedett) emelkedett. Eközben a fővárosban 229 latról (86 ezer forintról) 583 latra (220 ezer forintra) nőtt az átlagos négyzetméterár. Az árrobbanás nem csak a fővárosra korlátozódott, hanem minden régióban felélénkült a piac.

Az erős kínálattal szemben a kereslet folyamatosan veszített a lendületéből és a piaci árbuborék egyre csak növekedett. A magántulajdonban lévő lakások aránya az elmúlt másfél évtizedben 21 %-ról 87 %-ra emelkedett. Az ország sikeresen átállt a piacgazdaságra és folyamatos gazdasági növekedést produkált, de ezzel a helyzettel nem tudott megbirkózni a piac és az árak zuhanni kezdtek.

A jelzálogpiac folyamatos bővülése után 2006-ban az országos lakossági hitelállomány a bruttó nemzeti össztermék 29 %-át tette ki. Az alacsony kamatok további hitelfelvételekre ösztönözték a lakosságot, de a 3-4 %-os hitelkamatok már Lettországban is csak a múlt szép emlékeihez tartoznak.

Az ország elszakadását megelőzően évente körülbelül 10 ezer lakást építettek, majd ez a szám évről-évre csökkent. Az évtized elején a használatbavételi engedélyek száma nem érte el az ezret, majd a külföldiek megjelenésével előbb 6 ezerre, majd évi kilencezerre nőtt az átadott lakások száma.

Az infláció emelkedésével a kör bezárult, 1999 és 2003 között átlagosan évi 2,5 %-os infláció 2007-re 8,5 %-ra nőtt, ezzel jelentősen megdrágítva a hitelfelvételt. A gyors növekedés túlfűtötté tette a gazdaságot és ez megpecsételte a lakáspiac sorsát is.

Litvánia és Észtország: magasról lehet igazán nagyot esni