Az albérleti díjak változását, ahogy arra a Marcus&Millichap által készített felmérés is rámutat, alapvetően befolyásolja az üresen, bérlő nélkül álló lakások számának alakulása, a környék fejlődése, a munkahelyek számának változása és végül, de nem semmiképpen sem utolsó sorban az építőipari adatok alakulása.
Ebből a három tényezőből az első és az utolsó az egy adott település ingatlanpiacára jellemző kereslet-kínálati viszonyok által meghatározott, míg a második, a munkalehetőségek alakulása a kereslet alakításában játszik jelentős szerepet. Ezt az elméletet erősíti a gyakorlatban az egyesült államokbeli Salt Lake City, ahol a fokozott vállalkozási aktivitás és az új munkalehetőségek sokakat a városba vonzottak, pótlólagos keresletet teremtve a bérleti és az ingatlanpiacon.
Az árak azonban, bár jelentősen növekedtek, nem szaladtak el a bérleti szektorban, így Salt Lake Cityt a Marcus&Millichap a legmegfizethetőbb albérleti piaccal rendelkező amerikai városok közé sorolta felmérésében. A 2002-es téli olimpia helyszínét adó Utah állambeli város mellett főként ohiói, texasi és missouri-i nagyvárosok sorakoztak fel mint legkedvezőbb bérleti lehetőségekkel rendelkező városok.
Ennek oka, hogy ezekben az államokban az ingatlanárak a boom alatt sem mutattak a New Yorkban vagy Kaliforniában jellemzőhöz hasonló szárnyalást. A megfizethető ingatlanok pedig korlátozzák a főbérlőket a bérleti díjak jelentős emelkedésében, hiszen egy bizonyos összegen túl könnyen irrelevánssá válik a vétellel szemben.
Nincs ez így a legdrágább és ily módon legkevésbé megfizethető lakóingatlanokkal rendelkező Kaliforniában, ahol a havi bérleti díjak a több száz ezer forintos mértéket is elérhetik. Itt az elérhetetlen ingatlanok könnyedén a bérlés felé irányíthatják a lakosokat, az így kialakuló alacsony kihasználatlansági mutatók pedig a bérleti díjak emelésére biztatják a főbérlőket.
A legdrágább albérletekkel rendelkező New Yorkban az árak növekedésének ütemét gyorsítja, hogy az albérlők egy része jó minőségű, sok esetben luxuskivitelű lakásokra vágyik, s hajlandó ezért havonta több száz ezret adni, persze csakis ameddig a bérlés "olcsóbb" alternatívát nyújt a vásárlásnál.
A bérleti díjak emelkedésére okot adhat a végrehajtási eljárások számának megnövekedése, ezek ugyanis jelentősen megnövelik az albérlők számát, bár sok esetben nem csupán a kilakoltatáson keresztül. Sokan vannak, akik nem várják meg az eljárások végkimenetelét és racionális döntést hozva, inkább albérletbe költöznek egy olyan lakásból, amelyet a hitelkamatok és így a törlesztőrészletek növekedése miatt már nem érdemes fizetni.
Ne feledkezzünk meg azonban a harmadik tényezőről, tehát az épített lakások számáról. Azokon a településeken, így San Franciscóban is, ahol már nincs lehetőség jelentős terjeszkedésre, az ingatlanpiaci kínálat szűkössége is az albérletek felé tereli az idetelepülőket, ily módon csökkentve az üresen álló ingatlanok arányát a teljes állományon belül. Ez ugyancsak árfelhajtó hatással bír, ahogy az a nyugati-parti város esetében is látszik.
A leginkább úgy kerülhetjük el, hogy csalók áldozatává váljunk, hogy körültekintően és óvatosan vásárolunk, megrendelés előtt pedig alaposan tájékozódunk.
A legfrissebb Zenga Ingatlan Radar adatai szerint április és augusztus között Budapesten és további 14 megyében is csökkentek a panellakások négyzetméterárai.
A javaslat éles különbséget tesz a saját otthonuk egy részét időszakosan kiadó magánszemélyek, valamint a befektetési célú turisztikai szereplők között.
A döntés mintegy öt hónapja tartó bizonytalanság végére tehet pontot, ráadásul a hírek szerint a keretösszeg kimerülése miatt várólistára került pályázatokat is befogadhatják.