Kiderült az európai vészforgatókönyv: elszabadulhatnak az energiaárak, újabb megélhetési válság fenyeget?

A nyári optimizmust követően a gazdasági szereplők figyelme ismét az energiaellátási kockázatok felé fordult. Július közepe óta az alapvető energiahordozók és nyersanyagok ára meredeken emelkedik, amit a közel-keleti és ukrajnai harci cselekmények, valamint az orosz dízelexport szeptember végéig tartó tilalma is fűt. A Brent nyersolaj hordónkénti ára mostanra 110 dollár körül jár, míg az európai földgáz tőzsdei jegyzése 2023 januárja óta nem látott szintre, 82 euró/megawattórára ugrott. A növekvő költségnyomás már a fogyasztói árakban is megjelent, az euróövezeti infláció augusztusban 3,3 százalékra gyorsult.

Látva az európai gazdaság ellenálló képességét és az idei második negyedév pozitív meglepetéseit, az EKB némileg javított a növekedési várakozásain. A jegybank az idei évre 0,9, míg 2027-re 1,4 százalékos átlagos GDP-bővülést vár, amit az export vártnál kisebb visszaesése mellett a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások felpörgése is támogat. Ezzel párhuzamosan azonban az árnyomás is tartósabbnak ígérkezik, az éves fogyasztói árindex 2026 utolsó negyedévében 3,6 százalék körül tetőzhet, és az elhúzódó költségnövekedés miatt egészen 2027 végéig a 2 százalékos jegybanki cél felett maradhat.

A bizonytalan geopolitikai helyzet miatt a jegybank alternatív forgatókönyvekkel is számol a lehetséges energiaellátási sokkok modellezésére. A kedvezőbb kimenetel szerint az olajárak jövő év elejére 70 dollár alá esnek, az infláció tavaszra eléri a célt, a gazdaság pedig negyedéves szinten stabilan, 0,4 százalékkal növekszik. A borúlátóbb szcenárió ezzel szemben tartósan magas, 100 dollár körüli olajárral és 77 eurós gázárral kalkulál. Ebben az esetben az infláció idén ősszel 4 százalék körül alakulhat, jövőre is 3 százalék felett maradhat, a növekedés érdemi lassulása miatt pedig az euróövezet az idei év végére technikai recesszióba csúszhat.

Christine Lagarde jegybankelnök korábbi iránymutatásai és a jelenlegi energiapiaci folyamatok alapján a valóság várhatóan valahol az alappálya és a borúlátóbb forgatókönyv között alakul majd. A befektetők eközben határozott kamatpályára számítanak, a pénzpiaci árazások alapján 73 százalékos esélyt adnak egy októberi újabb kamatemelésnek, decemberre pedig 3 százalékos kamatszintet várnak. Az EKB eddigi gyakorlata alapján – miszerint a kamatemeléseket jellemzően a friss előrejelzések publikálásához kötik – azonban októberben nem várható újabb lépés, a következő érdemi döntést a jegybank az év utolsó ülésére tartogathatja.