Mit akar a lakásvásárló?

A szeptember végi lakáshétvége kiállítói közt - az elmúlt tíz Lakásvásárhoz hasonlóan - most is is többségben voltak a fejlesztést és értékesítést egy kézben tartó cégek, kizárólag ingatlanforgalmazással a Lakásvásáron megjelent piaci szereplők egyharmada foglalkozik.

A piac jövője

A piac jelenlegi és jövőbeni alakulásáról feltett kérdésekre adott válaszok viszonylag egységes képet mutatnak. A kedvezőtlen piaci tényezők közül például a csökkenő reálkeresetek fölényesen verték a többi kedvezőtlen tényezőt, csak néhányan említették meg az állami támogatás hiányát, az ingatlanadót, illetve a lassú önkormányzati és banki ügyintézést.
Árak tekintetében a fél évvel ezelőtti felméréshez képest nem történtek komolyabb változások. Míg 2007 tavaszán Budapesten a minimum átlagár négyzetméterenként 305, a maximum pedig 460 ezer forint volt, addig most ősszel ezek az értékek 300, illetve 450 ezer forintra csökkentek a válaszok alapján.

Enyhe drágulás

Némi egyetértés alakult ki az árak alakulásával kapcsolatban. A korábbi felmérésekben az egyik fejlesztő vagy forgalmazó gond nélkül beírta a mínusz 10 százalékot, miközben mások a plusz 10-et. A kérdőívek mostani értékelésekor azonban csak pozitiv számokkal találkoztunk: 1 százaléktól a 15 százalékig. Az átlagos áremelkedés 5,5 százalékra jött ki, ami szinte megegyezik a tavaszi értékkel (6%).
A 2008-as keresletet illetően a piaci szereplők kétharmada stagnálásra számít, ugyanakkor - meglepő módon - a növekedése számítók többségben vannak a csökkenést jósolókkal szemben.

A cégek jövőbeni terveit firtató kérdésre még meglepőbbek és még pozitívabbak a válaszok: a fejlesztők több mint fele a beruházások növelésében gondolkodik, és csak kevesebb mint tíz százalékuk fontolgatja a beruházások visszafogását. Úgy tűnik, a Lakásvásárra már eleve azok a cégek mennek ki, akiknek jobban megy az átlagosnál, így nem kell drasztikus visszaeséssel számolniuk.
Az országos lakásépítési adatok terén azonban már jóval kisebb az optimizmus: közel 40 százalék szerint csak 2011 után érjük el a 2005-ös szintet az új lakásépítések terén, a következő két évben pedig senki sem várja, hogy átlépjük a hazai lakásállomány 1 százalékát jelentő 40 ezres álomhatárt.

Egyre több a vidéki vásárló

A 11. budapesti Lakásvásár közel tízezer merített minta alapján az érdeklődők közel egyharmada még az idén lakást akar venni, míg kétharmaduk jövőre tervezi mindezt, s csak 5 százalékuk nézett ki konkrét vásárlási szándék nélkül a kiállításra.

Az elmúlt felméréseknél szinte állandónak lehetett tekinteni, hogy a vásárra érkező látogatók nagyságrendileg egynegyede jön vidékről - ami természetesen magába foglalja Budapest agglomerációját is -, most viszont egészen magas, 34 százalékos volt a "nem budapesti" látogatók aránya.
Szintén megszokottá vált az utóbbi években, hogy az érdeklődők nagyjából kétharmad-egyharmad arányban keresnek új, illetve használt lakást a vásáron. Mintha csak tudtak volna erről a "kőbe vésett" arányról, a mostani válaszolók 65 százaléka voksolt az új építésű ingatlanokra.

Az árkategóriákra vonatkozó válaszlehetőségekből - az érdeklődés teljes hiánya miatt - már tavasszal kikerült a 10 millió alatti rubrika, a többi kategóriában viszont elgondolkodtató válaszok születtek. Az elmúlt években folyamatosan felfelé tolódott az egyes kategóriák iránt érdeklődők aránya, most viszont némi visszakozás volt érezhető. 2006 őszén például a válaszadók csupán 15 százaléka jelölte be a 20 millió feletti válaszlehetőséget, 2007 februárjában ez az érték 21 százalékot tett ki, most viszont csak 16-ot. Érdekes, hogy az itt hiányzó 5 százalék éppen a legalsóbb kategóriában jelentkezik többletként: 48 százalék helyett a válaszadók 53 százaléka szeretné megúszni a lakásvásárlást 15 millió alatt.

Az új lakás forrása

A lakásvásárláshoz felhasznált finanszírozási formák terén az állami programok (fészekrakó, szocpol, félszocpol, támogatott hitel) közül az első három csak a megszokott 10 százalék alatti eredményt tudta elérni, míg a kamattámogatott hitel 18 százalékkal abszolút döntetlenre végzett a devizahitellel. Az utóbbi lehetőség alacsony részarányát nehéz mással magyarázni, mint hogy a vásárlás előtt állók nincsenek igazán tisztában a hitelpiac jelenlegi helyzetével, hiszen a piaci hitelek jóval egyszerűbb feltételek mellett, sokkal kedvezőbb költséggel vehetők föl, mint a támogatott konstrukciók.

A 2004 óta tartó felmérésekben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a már meglévő lakás értékének felhasználása az újabb ingatlan megvásárlásához. Itt a csökkenés az elmúlt egy évben pontosan 10 százalékot tett ki. Az alacsony önrészes (vagy egyenesen önrész nélküli) finanszírozás már könnyen elérhetővé vált sok pénzügyi szolgáltatónál, ezzel piacra és főleg magukhoz csábítva a jól kereső, de megtakarítással nem rendelkező ügyfeleket.

A takarékos fűtést keresik

Keresleti oldalról nézve árulkodóan változtak a lakásválasztás legfontosabb szempontjai. A nehezebb gazdasági körülmények között az ár és a helyiségbeosztás fontosabbá vált, a méret és főleg a környék jelentősége viszont érezhetően megnőtt. Vagyis kevesebb pénzből kisebb lakást választanak, kevésbé jó környéken, viszont több helyiséggel.

Az "egyéb lakásválasztási szempontok" is a nehezebb körülményeket tükrözik. A megkérdezettek 56 százaléka a döntés meghozatalánál a legnagyobb fontosságot a fűtéstakarékosságnak tulajdonítja, magasan megelőzve minden más szempontot. A felmérés szerint az építészeti minőséget egyre inkább szem előtt tartják a vásárlók, ugyanakkor az építtető referenciáira egyre kevesebben kíváncsiak, ami vagy azt jelenti, hogy minden piaci szereplőben megbíznak, vagy azt, hogy reménytelennek tartják a fejlesztők ilyen irányú szelektálását.

Az egyéb szempontoknál a kérdőívet kitöltők egyre több válaszlehetőséget ikszelnek be, ami azt mutatja, hogy a potenciális vevők egyre válogatósabbak a túlkínálatos piacon.

Kiadta: Immopress