Miután augusztus közepén már kiszivárgott az államreform-bizottság néhány, az állami kiadások jelentős lefaragását célzó ötlete, most néhány közülük más forrásból ismét napvilágra került és néhány kisebb horderejű is felmerült. Az Index értesülései alapján úgy tűnik, hogy a testületet komolyan foglalkoztatja a lakáshitelek állami kamattámogatásának jelentős lefaragása, azonban az egy hónappal ezelőttivel ellentétben most a közalkalmazotti létszám lefaragásának ötlete nem került napvilágra, ahogy a kis önkormányzatok hivatalainak megszüntetése sem. A honvédségnél és a munkahelyi sport terén viszont érdemi változások körvonalazódnak. A Draskovics Tibor által vezetett államreform-bizottság állami kiadások lefaragása felé mutató javaslatcsomagja azt követően született, hogy a testület nyár közepére készült el az állami feladatok számba vételével. Az Index beszámolója szerint a testület több tucatnyi javaslatot tett a kormánynak arról, milyen állami feladatokat kellene leadni, amivel súlyos milliárdokat lehetne megtakarítani. Van, amelyik a pazarlást szüntetné meg, van, amelyik kifejezetten az államkassza tehermentesítését célozza, és van, amivel az alkalmazottak jól járnának. Kormánydöntés még nem született ezekről - hangsúlyozza az Index. Nincs szükség kamattámogatásra Amint arról a Népszabadság nemrégiben beszámolt, a lakáscélú ingatlan vásárlásához adható állami kamattámogatást megszüntetné, vagy drasztikusan szűkebbre venné. Akkor az jelent meg, hogy hiteltámogatásra évente több mint 220 milliárdot költ a kormány, ami 169 milliárdra kíván csökkenteni. A tervet cáfolta a kormányszóvivő. Az Index megjegyzi, hogy a tervről nem született kormánydöntés, sőt, inkább az elvetés melletti nyilatkozatok hangzottak el kormányzati tisztségviselők részéről. 2007.08.18 19:15 Megszüntetnék a lakáshitel-támogatást? - Cáfol a kormányszóvivő Az Index birtokába került dokumentum szerint szintén szorgalmazza a volt pénzügyminiszter a forinthitelek után járó kamattámogatás eltörlését, de ez csak az újonnan felvett hitelekre lenne érvényes. Két érvet hoz fel emellett az Index által megismert anyag: ezek a konstrukciók amúgy sem keresettek, a deviza alapú lakáshitelek sokkal népszerűbbek, másrészt ezzel évente 5-10 milliárd forint kifizetéstől lehetne mentesíteni az államkasszát. Ráadásul eltörölnék az eladás, bérbe adás céljára új lakást építő vállalkozók hiteleire fizetett kamattámogatást is, ami szintén hozna néhány milliárdot a konyhára minden esztendőben. Még ennél is jobban tehermentesítené a jövőbeli költségvetést az a javaslat, amelynek értelmében egyszeri akció keretében (ez maximum fél évig lenne meghirdetve) az állam támogatást adna azoknak, akik a felvett lakáshitelüket előtörlesztenék. Részben vagy egészben az állam átvállalná az előtörlesztéssel kapcsolatos pluszköltségeket, hogy így szabaduljon meg évente 3-33 milliárd forint közötti összegtől. Akik visszafizetnék a forinthitelüket, azoknál nem kell hozzátenni az állami kamattámogatást. A Népszabadság akkor azt a tervet is megszellőztette, hogy az állami tulajdonú kórházak gazdasági társasággá átalakítását javasolja Draskovics, amivel megszűnne a kórházi dolgozók közalkalmazotti státusa - így elveszítenék jogosultságukat az automatikus 13. havi bérre. Egy másik terv szerint a kis önkormányzatok hivatalainak megszüntetésével 50-100 milliárd forintot spórolna az államkassza. Ezt a két javaslatot nem írja az Index mai cikkében. Honvédségi megtakarítási lehetőségek Az Index birtokába került dokumentum tanúsága szerint jelenleg évente másfél-két milliárd forintot emészt fel a feleslegessé nyilvánított eszközök raktározása, őrzése. A Honvédelmi Minisztérium egy keretszerződés alapján évi mintegy 300 millió forintért végezteti az ilyen, nem értékesíthető ingóságok megsemmisítését. A Draskovics-féle javaslat szerint az egyszeri, teljes körű megsemmisítés ugyan 6-8 milliárd forintba kerülne, de ezzel megszabadulna az állam a további őrzési és védelmi költségektől, és a raktárak eladásából még bevételre is szert tehet. Így pár esztendő múlva már pozitív szaldóval járna egy ilyen lépés. A honvédelmi tárcánál a fent említetten kívül is vannak tartalékok. Az ingóságokhoz hasonlóan a feleslegessé vált vagy annak nyilvánítható ingatlanoktól is minél hamarabb meg kellene szabadulni. Ezeknek az őrzésére-védelmére pillanatnyilag évi csaknem 1 milliárd forintot fordítanak, ami felszabadulna, sőt a felgyorsítandó eladásból némi bevétel is befolyhat. Évenként 350 millió forint megtakarítást lehetne elérni a kormány asztalára tett javaslat szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola megbicsaklott integrációjának befejezésével. A két intézmény összeolvadását egy tavalyi kormányhatározat írta elő, ám azóta lekerült a napirendről. A részleges integrációval az ingatlanállományt közösen tudnák használni, működtetni, az oktatásban és a támogató tevékenységeknél a párhuzamosságok megszüntetésével forrást lehetne megspórolni. Nem számszerűsíthető hatással, de mindenképp megtakarítással járna az is, ha a hivatásos katonák ezentúl nem a HM tulajdonában levő lakásokban laknának. Ha az illető saját ingatlannal rendelkezne, a lakhatási költségeihez járulna hozzá a tárca, ha a katona bérelne lakást, a HM részben vagy teljes egészében hozzájárulna a bérleti díjhoz. (Ezt a rendszert az egész közszférára ki kívánja terjeszteni az államreform-bizottság.) Éves szinten mintegy 100 millió forintos pluszbevételt jelenthetne a honvédségnek az, ha megengednék neki, hogy a civil szférának, a gazdálkodó szervezeteknek, az önkormányzatoknak is nyújthasson "katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő szolgáltatásokat". Sportoljon a proletár

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az utca embere még egy intézkedést érezne meg a bőrén közvetlenül. Most alig van cég, amelyik támogatja az alkalmazottak sportolását, mivel az ilyen juttatás után 54 százalékos személyi jövedelemadót és 29 százalékos tb-járulékot kell fizetni, sőt az áfa sem igényelhető vissza. Ha a terheket jelentősen csökkentenék, vagy akár lenulláznák, a munkahelyi sport fellendülne, az egészségmegőrzésen keresztül az egészségügyi kiadások mérséklődnének, ami bőven kompenzálná az esetleg kieső adóbevételeket.

Ami az önkormányzatokat érintené érzékenyen, az a címzett és céltámogatások megszüntetése. Az önkormányzatok fejlesztéseikhez ilyen jogcímeken kapnak célzott állami támogatásokat. Mivel az uniós források növekedni fognak, amihez a társfinanszírozás miatt egyre több hazai forrást kell biztosítani, nem indokolt a csak hazai pénzből megvalósuló beruházásokra forrást lekötni. A címzett és céltámogatásra a jövőben nem lehetne pénzt kapni az államreform-bizottság javaslata szerint. Az első néhány évben ez 350 millió forint megtakarítást eredményezne, ám a későbbiekben ez a szám szépen növekedhet.

Évente ezerszám fordul elő, hogy a településeken végzett építkezéseknél vezetékeket, csöveket vágnak át a munkások, mert nincs pontos nyilvántartás. Ezt küszöbölné ki Draskovicsék szerint az, ha egységes közműnyilvántartást alakítanának ki. A térinformatikai adatbázis tartalmazná a közlekedési, gáz--, csatorna-, víz-, elektromos, telekommunikációs és távközlési hálózatok, valamint a közlekedési és vízi közműlétesítmények adatait, és folyamatosan frissülne. A közigazgatási hivataloknak kellene koordinálniuk a területi államigazgatási szerveknél végrehajtandó informatikai fejlesztéseket. Erre nincs meg a kapacitásuk, ezért ezt a feladatot a Miniszterelnöki Hivatalhoz telepítenék.