Lakásvásárlás előtt állsz? - A vételár nem minden!

Ha sikerült kiválasztani az ingatlant, amit szeretnénk megvenni, először is keresnünk kell egy ügyvédet, mivel az ingatlanok adásvételéhez kivétel nélkül ügyvédi ellenjegyzés kell. Az ügyvédek először kérni fognak egy ún. "tulajdoni lapot", ami 4.000.-Ft-ba kerül, és amit általában nekünk kell kiváltani a Földhivatalnál. Ez arra szolgál hogy megállapíthassák, hogy az ügylet jogszerűen fog történni, az szerepel a tulajdoni lapon tulajdonosként, aki az eladó lesz, nincs az ingatlan jelzálogjoggal megterhelve stb. A jól menő ügyvédek az ingatlan vételárának 1%-áért vállalják az egész procedúrát, de ha élelmesek vagyunk, már olyan ügyvédet is lehet találni, aki 0,5%-ért vállalja az ügyet. Persze ez sem kis összeg, 10 millió forint értékű ingatlannal számolva, csak az ügyvédi költség 50.000-100.000.-Ft lehet. Az eddig felsorolt és az alábbiakban következő költségekből esetleg ez az egyetlen, amit meg lehet spórolni, ha van ügyvéd ismerősünk, vagy ha újépítésű ingatlant akarunk vásárolni. A mai magyar ingatlanpiacon ugyanis annyira kevés a vásárló, hogy a lakásépítéssel foglalkozó cégeknél sok helyen az ügyvédi és a földhivatali költséget a cég állja, csak hogy ezzel is magához csábítsa a vevőket.

Ezt követően, ha aláírtuk a dokumentumokat, be kell adni őket a Földhivatalba, ugyanis a tulajdonosváltozást itt vezetik át az ingatlan tulajdoni lapján. 2006. január 1. óta ez sem ingyenes többé, minden eljárásért 5.000.-Ft-ot kell fizetni, amit vagy a helyszínen készpénzben kell letenni, vagy illetékben, vagy banki átutalással kell megfizetni. Megjegyezzük, hogy a két utóbbi elég bonyolultan zajlik, hosszas ellenőrzési procedúrával, a Földhivatalok még nem álltak át teljesen az új rendszerre. Hozzájárul ehhez még az is - bár ez pénzben nem kifejezhető - hogy minderre szánni kell egy egész napot, mivel ennyit kell átlagosan sorban állni a Földhivatalban mind a fővárosban, mind vidéken.  

A költségeket csak tovább növeli, ha hitelt veszünk fel, mert ilyenkor pl. a vételárrészek törlesztésénél az értékbecslő díját is nekünk kell állni, nem is beszélve a hitel kamatairól.

A sor azonban itt korántsem ér véget, a legmagasabb költség, a lakásvásárlók réme még csak ezután következik, az illeték. Ezzel kapcsolatban a fizetésen kívül nekünk nincs teendőnk (bár ez éppen elég). A Földhivatal fogja a szerződést az Illetékhivatal felé továbbítani, aki a vételár alapján fogja kiszabni az illetéket. Az illeték mértéke nem általános és egyenlő, hanem függ a vételártól és attól, hogy milyen minősítésű (ezt szintén a tulajdoni lap tartalmazza hivatalosan, és megváltoztatni csak külön kérelemmel és költséggel lehet) ingatlanról van szó. Telek, garázs, tároló, és minden más ingatlan után ugyanis 10% az illeték általános mértéke. Egyedül lakóingatlanoknál árnyaltabb a helyzet: a vételár összegéből 4 millió forintig 2%-ot kell számolni, azon felül a vételár maradék részére pedig 6%-ot. 

Más a helyzet akkor, ha nem vevőként, hanem haszonélvezőként szerzünk ingatlant. Ez azt jelenti, hogy nem a haszonélvezőé lesz a tulajdonjog, hanem másé, a vevőé  - aki lehet pl. hozzátartozó (a gyakorlatban a haszonélvező gyermeke szokott a tulajdonos lenni). Ilyenkor egy meghatározott időpontig (amit az adásvételi szerződésben kell kikötni), vagy akár élete végéig (mivel ez is kiköthető) a haszonélvező lakhat az ingatlanban, ő használhatja, csak éppen nem adhatja el, nem terhelheti meg jelzálogjoggal stb. Ebben az esetben mindkét félnek - a vevőnek is és a haszonélvezőnek is - kell ugyan illetéket fizetni, de az illeték alapja alacsonyabb, a használat értékével csökkentik a forgalmi értéket, és eszerint alakítják mindkét félnél a fizetendő illeték mértékét.