Megosztott a magyar tanári társadalom: így vélekednek a digitális oktatásról

A koronavírus járvány magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban a válaszadók 89 százaléka tanított digitális platformon, minden intézményi típusban dolgozónak van már tapasztalata az online platformokon zajló oktatás kihívásairól, ezért arról kérdeztük a pedagógusokat, hogy amennyiben ők dönthetnék el, milyen platformon oktatnának a 2020/21- es tanév második félévében, akkor melyiket választanák.

Dióhéjban: a pedagógus társadalom megosztottnak tűnik abban a kérdésben, hogy milyen platformon lenne érdemes a tavaszi félévben oktatni. Többségük (56%) hagyományos tanrendben oktatna tavasszal, teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, hibrid - vagyis online és offline formában egyaránt - a válaszadók negyede végezné oktatói, nevelői munkáját.

Az első ábrán jól látszik ugyanakkor, hogy legkevésbé azok vágyódnak vissza a személyes oktatásra, akik az utóbbi két félév során digitális formában tanítanak/tanítottak. Azok, akik oktatói munkájukat jelenleg is javarészt digitális formában látják el, inkább hajlanak arra, hogy 2021 telén és tavaszán folytassák digitálisan, vagy áttérjenek a hibrid formára. Vagyis, minél több tapasztalatot szereznek az oktatók a digitális távoktatásban, annál inkább
"jönnek bele" és szoknak hozzá a már nem is annyira új oktatási formához és választanák inkább azt a jövőben is, amíg a járvány elcsendesedik az országban.

Velük szemben állnak azok a pedagógusok, akik sem 2020 tavaszán, sem 2020 őszén nem tanítottak digitális formában. Ők inkább választanák a hagyományos, személyes oktatást 2021. év második, tavaszi félévében. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy akik eddig az adott oktatási intézmény falain belül oktattak, maradnának is és nem szívesen térnének át digitális távoktatásra. Érdekes kutatási eredmény, hogy a digitális tanrendben még magát soha ki nem próbálók harmada áttérne, vagy legalábbis kipróbálná magát hibrid, vagy teljes digitális tanrendben.