A mesterséges intelligencia nemcsak a munkaerőpiacot formálja át, hanem az egyetemi szakválasztást is alapjaiban befolyásolja.
Az egyetemisták alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016-2017-es tanévben - írja a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.
A 190 ezer nappali tagozatos hallgató közül 44 ezer 400-an tanultak idegen nyelvet - közölte a lap, amely hozzáteszi, hogy ebben a számban nem szerepelnek a nyelvszakos képzésben résztvevő tanulók.
A 2012/2013-as tanévben még 11 ezren tanultak németül a felsőoktatásban. Latinul mintegy 5400 hallgató tanult, míg magyarul 2800-an. Ezer fő fölötti tanuló választotta a franciát, a spanyolt, illetve az oroszt.
A lap idézi Rozgonyi Zoltánt, a Nyelvtudásért Egyesület elnökét, aki szerint a felsőoktatásban zajló nyelvi képzések többsége az adott szakirány alapján megkövetelt szakképzést jelenti. Hozzátette: csak szűk körben van jelen az általános nyelvi képzés lehetősége, holott a legtöbb diáknak az alapfokú nyelvvizsga szintjéről a középfokra eljuttató képzésre volna szüksége. Az elnök szerint ma a diákok úgy kerülnek be a felsőoktatásba, hogy nincs használható nyelvismeretük részben saját hibájuk, részben a középfokú nyelvoktatás színvonala miatt.
-
Ott a nyomás a cégvezetőkön: lépni az AI-ban, vagy még kivárni?
Töltsd ki a kérdőívünket, csak 5 perc.
-
Az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerezzük be (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








