2019. április 18. csütörtök Andrea, Ilma

Így lehet magasabb nyugdíjad: a szabály, amit sokan nem ismernek


Korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy miért méltánytalan a jelenlegi nyugdíjrendszer a nyugdíj előtt állókkal és a már nyugdíjba vonultakkal. Ennek fő oka a nyugdíjszámításban fontos szerepet játszó valorizációs szorzó évenkénti változása, mely az utóbbi időben jelentősen emelkedett. Bár cikkünk fókuszában a nyugdíjszámítás következtében kialakult, nehezen korrigálható egyenlőtlenségek álltak, kitértünk arra is, hogy jobban járhat, aki vár a nyugdíjigénye benyújtásával a következő naptári évig. A kérdést azonban érdemes árnyaltabban is megvizsgálni, hiszen a nyugdíjazás döntését mindenkinek az egyéni élethelyzetének megfelelően kell meghoznia.  

Korábbi cikkünk hatására keresett meg minket Dezse Tivadar, okleveles közigazgatási és nyugdíjjogi szakértő, melyben áttekintettük a nyugdíjszámítás menetét, és megviszgáltuk, milyen hatással van a valorizációs szorzó emelkedése a nyugdíjakra. Főként arra a méltánytalanságra kívántunk rávilágítani, hogy jelentős különbséget jelenhet a kezdő nyugdíj megállapítása esetében az a tényező, hogy az elmúlt időszakban - főként 2016-tól - emelkedik az ún. valorizációs szorzó. Ez a szorzó éppen azért felel, hogy az egész életpálya során szerzett nettó átlagkereseteket ne "egy az egyben" vegyük figyelembe a nyugdíjszámítás során, hiszen egy 1988-ból származó jövedelem számszerűen jóval alacsonyabb mint egy jelenlegi nettó kereset, ezért arányosítani. Erre szolgál az említett szorzó. 

A valorizációs szorzó évenkénti emelkedése miatt célszerű akár kissé ki is tolni a nyugdíjba vonulást, hogy a nyugdíjigényünk már a következő évre szóljon, és ránk a magasabb szorzó vonatkozzon 

- írtuk korábban. Ezzel egyetért Dezse Tivadar is, azonban szerinte ha valakinek nem adott év december 31-e vagy következő év január 1-je közül kell választania, hanem több időt vár a nyugdíjazással, már nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy minden esetben jobban jár. 

A minél későbbi nyugdíjba vonulás nem mindenkinek, sőt, meggyőződésem szerint csak kevés embernek kifizetődő stratégia - egy téves információkon alapuló döntést pedig tényleg nem lehet már helyrehozni

- írta a Pénzcentrumnak címzett levelében a nyugdíjjogi szakértő. Dezse Tivadar szerint két fontos tényezőt hagy ki a kalkulációból az, aki késlelteti a nyugdíjazását arra számítva, hogy a valorizációs szorzó emelkedésével majd több nyugdíjra számíthat:

  • Rendszerint nem kalkulálunk a fel nem vett nyugdíj összegével: ha például egy átlagos keresetű nyugdíjas korú személy 2016 helyett 2019-ben kérte volna az ellátása megállapítását, az tény, hogy 200 ezer forint helyett 270 ezer forint lenne a nyugdíja. Azonban az eltelt három év alatt nem vett fel 7,2 millió forintot, ebből pedig az következik, hogy a magasabb nyugdíj több, mint 100 hónap, azaz 8,33 év alatt térül meg. Így a példa szerint nyugdíjazott személynek akkor lesz nyeresége a nyugdíjigény késleltetéséből, ha ennél tovább él. 

(A várható élettartam pedig függetlenül a nyugdíjazás évétől. Az is előfordulhat, hogy a példaként vett személy 2016 és 2019 között elhalálozik, így pedig nem veszi igénybe egyáltalán az őt megillető nyugellátást.)

  • Emellett nem számolunk általában a további jövedelmekkel. Dezse Tivadar két esetet különít el: 1) amikor valaki tovább dolgozik, tudatosan növelve ezzel a nyugdíjszámítás alapját, a szolgálati évei számát, várva a valorizációs szorzó emelkedését, vagy 2) amikor valaki csak vár, és nem dolgozik közben.

Ha valaki nem dolgozik tovább, miközben már kaphatná a nyugdíjat, de keresete sincs, minél tovább vár, annál kevésbé térül meg a késlekedés. Viszont, ha az illető dolgozik, az átlagszámításba bekerülő új jövedelmek módosítják az átlagkeresetét. Ez pedig jelentheti az átlag növekedését, de nem minden esetben. A 2017-2018 során szerzett, járulékalapot képező jövedelem miatt akár kevesebb is lehet a 2019-es átlag a 2016-osnál. A valorizációs szorzó lehet magasabb, de az alap, amivel szorozzuk alacsonyabb, így összességében nem sokat nyer, aki később adja be az igénylést - és ha nem csak az anyagi oldalról közelítjük meg, "elveszíti" a munkával töltött plusz éveket is, amit nyugdíjban tölthetett volna.

Dezse Tivadar ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy túlzó leegyszerűsítést azt állítani, hogy mindenki jól jár, aki vár a nyugdíjazásával. Ez inkább azokra vonatkozik, akik egyébként is év végén mennének nyugdíjba, és rövid idővel kitolják azt, hogy már a következő éves valorizációs szorzó szerint kapják a nyugdíjukat. Minden más nyudíjigénylés egyedi eset. 

Akik pedig kárt szenvednek a nyugdíj késleltetett igénylése miatt, és ezt később felismerik, jogi úton már csak kevés esetben kapnak kompenzációt.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője elmondta a Pénzcentrumnak, hogy valóban érdemes lehet körültekintően meghatározni a nyugdíjba vonulás időpontját, hiszen az egyéni élethelyzet és a preferenciák más és más döntésre vezethetnek.

Kétségtelen, hogy akinek erős nyugdíjba vonulási szándéka van, annak mást jelent további egy-két év munkával eltöltött idő erőfeszítése, mint aki szívesen marad még a munka világában

- hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor érthető az is, hogy ebben a különleges helyzetben, amely a bérek gyors emelkedésének következtében állt elő az elmúlt években, sokkal többen érezhetik úgy, hogy megéri kivárni egy-egy magasabb valorizációs szorzó megérkezését. Mivel a szorzó változása már 1-3 éven belül is nagyon látványos különbségeket tud okozni az induló nyugdíjakban. 

A nyugdíjazás kérdésében tehát legjobb, ha nem csak a valorizációs szorzó emelkedésétől várható "nyereség" miatt döntünk az igény beadásának késleltetése mellett. Ha valaki a későbbi nyugdíjazást választja, figyelembe kell vennie az élethelyzetet is, amelyben van, és hogy számára - nem feltétlenül csak anyagi szempontból, megéri-e kitolni az aktív éveket. 

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 1 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 26 778 forintos törlesztőrészlettel a Cetelem nyújtja (THM 13,69%), de nem sokkal marad el ettől a K&H 26 823 forintos törlesztőt (THM 13,79%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Budapest Bank, a Cofidis, valamint a CIB konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk