1 °C Budapest
image of elderly woman with a bag on wheels on the street, rear view

Nem csitul az árhorror a magyar boltokban: igazi sokk érte a magyar időseket a nyugdíjemelés után

2023. január 16. 10:09

Tavaly decemberben a KSH adatai szerint tovább gyorsult az általános infláció. A 24,5 százalékos éves bázisú drágulás önmagában is sokkoló, fontos azonban azt is látni, hogy egyes termékek, így különösen az élelmiszerek esetében még durvább a helyzet. Az áremelkedés ráadásul az egyes társadalmi rétegeket is eltérő mértékben érinti. Az átlagnál is nagyobb mértékű kihatással van ugyanis az árszínvonal változása például az idősekre, akik nyugdíjának vásárlóértéke a sorozatos emelések ellenére is folyamatosan romlik. A Pénzcentrum - ahogy minden hónapban, most is - tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyi zsemlére, tejre, tojásra, húsra futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most. Mennyivel rövidítette meg a gazdasági válság az időseket? Mutatjuk.

A KSH múlt hét végén publikált jelentése szerint decemberben is folytatódott az infláció gyorsulása. A tavalyi év utolsó hónapjában beállított új rekord a 24,5 százalékos általános drágulás, a fogyasztói árak még az előző hónaphoz is képest is 1,9 százalékkal nőttek. Az infláció a teljes tavalyi évre vetítve is sokkoló mértékű volt. 2021 óta átlag 14,5 százalékkal nőttek a termékek és szolgáltatások árai.

A most tapasztalt drágulás nem csak az utóbbi években megszokottat (2021-ben 5,1 százalékos, 2020-ban 3,3 százalékos volt az átlagos, éves infláció) szárnyalja túl, hanem több, mint két évtizedes csúcsot jelent. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy a havi drágulás a korábban éves bázison megszokott szintet közelíti.

Azt pedig mindannyian látjuk az üzletekbe lépve, hogy az átlagos infláció bizony csak a jéghegy csúcsa. Számos termék (köztük jellemzően rengeteg alapvető élelmiszerrel) ezt jóval meghaladó nagyságú drágulást produkál hónapról hónapra. Ezt a Központi Statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott adatok is rendre alátámasztják.. A KSH havonta publikált, közel termékre és szolgáltatásra lebontott listájában ugyanis minden alkalommal találni egészen sokkoló árváltozásokat is.

Ez tavaly decemberben sem volt másképp. A háztartási energia 55,5%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3%-kal drágultak. Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagokért 27,0%-kal többet kellett fizetni.

A legsokkolóbb drágulást pedig ismét az élelmiszerek produkálták, amik ára átlag 44,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára nőtt a legkisebb mértékben. 

A nyugdíjasok járnak a legrosszabbul az élelmiszerinflációval

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, nagyban függ attól, hogy ezek a csoportok milyen termékeket és mekkora mennyiségben fogyasztanak. Ez alapján kijelenthető, hogy a nyugdíjasok az átlagnál jóval árérzékenyebbek, mint az aktív keresők. Nem csak fix. nyugdíjuk miatt, hanem a dráguló termékek típusai miatt is rosszabbul érinti őket a mostani infláció.

A KSH a társadalom egyes szegmenseire lebontva is vezet statisztikát az árhelyzetből, az adatok pedig általában vissza is igazolják azon feltételezésünket, hogy a nyugdíjasok az élelmiszeráremelkedés legnagyobb vesztesei. Ez decemberben is így volt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 26,5 százalékon tetőzött, jócskán meghaladva a teljes népességre vonatkozó 24,5 százalékos számot. Az eltérés pedig az élelmiszerek esetében is igen nagy.

Ez pedig az idős magyarokat talán az általános inflációnál is durvábban sújtja és legitimálja azt a gyakran elhangzó panaszt is, miszerint a nyugdíjak vásárlóértéke historikusan igen alacsony szintre került - különösen mióta a járvány és a háború hatásait nyögi az ország. A 177 ezer forint körüli átlagnyugdíjból  pedig nyilván összehasonlíthatatlanul nehezebb feladat átvészelni a mostani nehézségeket, mint egy átlagos fizetésből.

Érdemes tehát megnézni az alapélelmiszerekre vetített áremelkedés és azt, hogy mennyire futná az egyes élelmiszerekből egy átlagos nyugellátásból. Mivel azokról a dolgokról beszélünk, amikre a magyar idősek a leginkább rászorulnak, ha ezt átlátjuk, ahhoz is közelebb juthatunk, mennyivel is csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke az előző évhez képest.

Fájdalmasan elértéktelenedtek a nyugdíjak

A járvány és az orosz-ukrán háború által mostanra kialakított gazdasági helyzetben a nyugdíjak elértéktelenedéséről szóló állandó panaszok kezdenek ténykérdéssé és a hétköznapok reális megélésévé válni. Hogy ezt számszerűen is bizonyítsuk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által publikált éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve. 

Miután januárban 3 százalékos, majd júliusban 2,6 százalékos nyugdíjemelés történt, novemberben is nőttek a magyar nyugdíjak, ez alkalommal 4,5 százalékkal. Az emeléseknek hála számításaink szerint novembertől az átlagnyugdíj összegét kapó idősek nagyjából 177 230 forintos havi ellátást kaphatnak, így novembertől ezzel számolunk, a rendkívüli prémiumokat nem kalkuláltuk bele a nyugdíjak vásárlóértékébe, csak a hónapról hónapra házhoz álló összeget.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 8,54 százalékos THM-el, és havi 129 100 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 9,12% a THM; a Raiffeisen Banknál 9,37%; az MKB Banknál 9,39%,  a Takarékbanknál pedig 9,53%; míg az UniCredit Banknál 9,7%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni az OTP Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ábránkon látható, hogy a korábbi hónapokkal, illetve évekkel való összevetésben mennyire futná most az alapélelmiszerekből egy átlagos nyugdíjból. Ahogy grafikonunk is megmutatja, számos olyan terméket találni, amiből nem csupán az előző havihoz, vagy az egy évvel korábbihoz képest telik kevesebbre, hanem évtizedes viszonylatban is bezuhant a nyugdíjak vásárlóértéke.

Zsemlében mérve stagnált az indexünk az előző hónaphoz képest, tojásból pedig 160 darabbal többre is futotta, mint az előző hónapban. A "pozitívnak" ható adat azonban megtévesztő lehet. Előbbi ugyanis évtizedes mélypontot jelent a vonatkozó indexbe, míg utóbbi esetben a második legrosszabb szám a decemberre vonatkozó (közvetelnül a novemberi után). A novemberi nyugdíjkorrekció tehát már ezen termékek esetében is maximum részsikert ért el.

A tejindex pedig egyenesen esett, 2,8 százalékos ESL tejben mérve 25 literes volt a csökkenés az előző hónaphoz képest. A párizsiindex eközben 2 kilóval romlott, tehát a felvágott esetében már az év közepi stagnálásra is vágyakozva emlékezhetünk vissza. A lisztindex 15,3 kilót esett, havi szinten a vizsgált termékek közül a legnagyobb romlást produkálva a nyugdíjak vásárlóértékét tekintve.

A burgonyaindex esetében ellenben behúzta a kéziféket az árszínvonal esése. Szerény egy kilóval még többre is futotta, mint az előző hónapban és az almaindex esése is egy kiló alatti volt. Ezen termékek esetében is érdemes viszont megjegyzni, hogy (sok)éves összevetésben még mindig borzasztóan kevésre futotta volna belőlük egy átlagos nyugdíjból. A kristálycukor vásárlóértéke ismét stagnált, a sertéshús-index pedig emelkedett egy kilóval. A bontott csirke esetében szintén egy kilós javulást jegyezhetünk fel, ami a korábbi évek árszintjéhez mérve persze édes kevés.

Éves összevetésben pedig az árindexek továbbra is nagyon szomorú képet festenek. Hiába a sokadszori nyugdíjemelés, nagyítóval kell keresni azokat a termékeket, amikből többre futotta 2021-ben, mint az előző év utolsó hónapjában.

Zsemléből 2022 utolsó 1914 darabbal kevesebb jött ki az átlagnyugdíjból, mint 2021 azonos hónapjában. Ez 41 százalékos visszaesés. A tojás esetében is durván csökkent a nyugdíjak vásárlóereje. 1252 darabbal, azaz 38,9 százalékkal tellett kevesbbre belőle, mint egyetlen évvel korábban. A burgonyaindex 140 kilóval (23 százalékkal), az almaindex pedig 22,9 kilóval (5 százalék) romlott.

A tejindex eközben 37,9 százalékos esést produkált, ami azt jelenti 203 literrel kevesebbre futotta belőle a tavalyi év utolsó hónapjában, mint egyetlen évvel korábban. A krumpliindex esetében 23,6 százalékos, 140 kilós volt a visszaesés egy átlagos magyar nyugdíjra vetítve. És hiába az alma árszínvonal-emelkedésének lassulása, a gyümölcsből is 5,7 százalékkal, 22,9 kilóval kevesebbre tellett egy átlagos nyugdíjas pénzéből.

A húsokat nézve a csirke-index romlása volt a leginkább látványos. A szárnyasból 33 százalékkal, 66 kilónyival futotta kevesebbre tavaly, mint egy évvel korábban. De párizsi-index esetében nagymértékű, 17 kilós (20,7 százalék) volt az árszínvonal éves bázisú esése. A bontott csirke-index ellenben stagnált. Kilógott a sorból (vélhetően az árstopnak hála) a lisztindex, ami 109 kilóval és a cukorindex, ami 117 kilós javulást produkált az előző évhez képest. 

Hol a legolcsóbb bevásárolni Magyarországon?

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatást indít. A kutatás keretei között végső fogyasztókat kérdezünk meg, véleményük szerint mely élelmiszerlánc üzleteiben tudnak a legolcsóbban és mely lánc üzleteiben tudnak a legdrágábban bevásárolni. A kérdőív mindenki számára nyitott, bárki kitöltheti azt. Az űrlap kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe, mindössze egy lényegi kérdést tartalmaz a demográfiai jellegű kérdések mellett. Kérjük, töltsd ki a kérdéssorunkat!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. január 28. szombat
Károly, Karola
4. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?