Rémisztő jelentés érkezett a magyar nyugdíjasok helyzetéről: így csúsznak évről évre lejjebb

A Global Retirement Index (GRI) a nyugdíjasok helyzetét mutatja be a világ országaiban. A kutatásokon, kimutatásokon alapuló többdimenziós arányszám megmutatja, mennyire áll biztos lábakon az adott országban a nyugdíjrendszer, biztos a nyugdíjasok helyzete, ezáltal alkalmas az egyes rendszerek sikerességének összehasonlítására. Mivel immár tizedik éve, hogy a GRI-t minden évben kiszámítják, láthatók a különböző trendek is: tetten érhetők a nyugdíjrendszerek kihívásai, a legnagyobb hatású változások, lehetséges jövőbeli problémák.

A 2022-es Natixis Global Survey of Financial Professionals kutatása 44 országban vizsgált 18 indikátort ahhoz, hogy a nyugdíjindexet összeállítsa. A 18 mutatóból 4 részindexet is létrehoztak: az egészség, a pénzügyi helyzet, életminőség és anyagi jóllét mutatóit nyugdíjas korban. Ezek együtteséből számítják ki a végső nyugdíjas indexet. Magyarország a mutatók alapján a vizsgált 44 országból a 32. helyen áll Olaszország mögött és Litvánia előtt.

A nyugdíjindex dobogósai Norvégia, Svájc és Izland, míg Kolumbia, Brazília és India a sereghajtók. Viszont például a 4 részindex közül, a nyugdíjas kori pénzügyi mutatóban India jobb százalékot ért el (62%), mint az összesítésben hetedik, nyolcadik, kilencedik helyen álló Luxemburg, Hollandia és Dánia. Magyarországon a pénzügyi részindex az egyik legrosszabb, mindössze 48% - ide tartozik az időskori függőségi ráta, a nemteljesítő banki kölcsönök, az infláció, a kamatlábak, az adóterhek, a kormányzás és az államadósság mértéke. Az összesített indexünket tulajdonképpen az anyagi jólét dimenzió húzza fel (70%), amely az egy főre jutó jövedelem, a munkanélküliségi ráta és a jövedelmi különbségek mértékének függvénye.

Már havi néhány ezer forint megtakarítás is sokat számít! Nézd meg a nyugdíjpénztárak ajánlatai a Pénzcentrum kalkulátorában!

Amíg az összesített nyugdíjindex (GRI) alapján a 32. helyen áll Magyarország a 44 ország közül, addig az egészségindex (59%) alapján már csak a 38. helyig jutottunk, a pénzügyek a nyugdíjas korban mutató szerint pedig a siralmas, 42. helyet szereztük meg. (Csak Görögország és Törökország marad el tőlünk.) Az életminőség-indexünk a 37. helyre volt elegendő, az anyagi jólétüket tekintve pedig 13. helynek örülhetnek a magyar nyugdíjasok. Ebből azonban látszik, hogy a nyugdíjindex kiegyensúlyozatlan. Más országokban is látható, hogy egyes mutatók szerint gyenge lábakon áll a nyugdíjrendszer:

Magyarország 2021-ben és 2020-ban még a 33. helyen ált a GRI-t tekintve, tehát idén egy helyet javítottunk - bár a járvány előtt, 2019-ben még ugyancsak a 32. helyen álltunk. A helyezés azonban nemcsak a saját százalékok függvényében változhat, hanem a többi ország romló vagy javuló mutatóinak függvényében. Ha a számok mögé nézünk, látható, hogy a nyugdíjindex nem javult, hanem lassan romlik, hiába tudott 1-2 százalékpontot javulni az egészség és az életminőség index, az anyagi jólét és főként a nyugdíjas kori pénzügyek mutatói lerontották az összesítést.

A fentiekből is látható, hogy a magyar nyugdíjasok helyzete más országokhoz viszonyítva sem túl rózsás jelenleg, és az elmúlt években nem sok javulás mutatkozott. Ezt csak tetézheti az idei évi infláció, mely a nyugdíjasok számára halmozottan hátrányt jelent. Nem segít a helyzeten ugyanis az infláció következtében százalékosan a korábbi évektől eltérően magas - eddig 8,9 százalékos - nyugdíjemelés, amely növeli a szegényebb és tehetősebb rétegek közti különbségeket a nyugdíjas társadalmon belül.

Egyre rosszabb a magyar nyugdíjasok helyzete?

Magyarországon minden ötödik lakost, pontosabban 1 millió 854 ezer embert fenyeget az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés veszélye, közülük 367 ezren nyugdíjas korúak. Hiába volt jellemző korábban, hogy a 65 év feletti lakosság kevésbé fenyegetett, a 2020-as fordulatot hozott ebben.

Egy másik statisztika alapján most óriási gond lehet, hogy minden negyedik magyar olyan ingatlanban él, amelynek mérete meghaladja az ember alapvető igényeit és az idősebb korosztályban az arányuk még magasabb: 40,6 százalékos. Ez korántsem jelenti azt, hogy ennyien tehetik meg, hogy nagyfokú kényelmet biztosítsanak a lakhatásukban! Sőt, bizonyára sok háztartásnak nagy terhet is jelent a nagyobb ingatlan fenntartási költsége, főként a rezsiemelés következtében. Ez a helyzet lakhatási válságba sodorhat rengeteg időst. Az alacsony jövedelmű 65 év felettiek körében, akik egyedül élnek, 19 százalék, vagyis csaknem az ötödük nem tudta megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonát már 2020-ban. Mi lesz még idén télen?

Az összes nyugdíjbiztosítói ajánlat egy helyen: találd meg a legjobbat a Pénzcentrum kalkulátorával!

Mindeközben Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. A 2013-as, 2014-es években volt visszaesés, viszont éves adatok szerint 2015-től nagyléptékű, 10-20 százalékos volt a növekedés minden évben. 2021-re az idősödő korosztály foglalkoztatottsága meghaladta a 99 ezer főt, 2022. első negyedévében pedig már a 105 ezret is. A foglalkoztatott idősek aránya 1,8-5 százalékkal bővült éves szinten a saját kororsztályukon belül, és 2012. első negyedévétől 2022. első negyedévéig megháromszorozódott. Ilyen infláció és rezsiválság mellett továbbra is egyre többen dönthetnek úgy, (vagy kényszerülhetnek arra), hogy nyugdíj után sem lépnek ki a munkaerőpiacról, azonban kérdéses, hogy ha recesszió jön, lesz-e kereslet az idős dolgozókra.

Ez pedig csak néhány probléma azok közül, amelyek megnehezítik az idősödő magyarok életét az elkövetkezendő években, évtizedben. A már jó ideje egyre romló tendenciákon - melyek együtt járnak az elöregedő társadalmak kihívásaival - csak rontott a koronavírus világjárvány, az ukrajnai háború globális gazdasági következményei és a klímaválság egyre érezhetőbb hatása. Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy az idősek problémái nem elszigeteltek, az egész társadalmat érintik.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

Az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi és tartós gondozási rendszerek problémái, vagy az időskori elszegényedés veszélye.