32 °C Budapest
Old depressed woma sitting in room . senior pension home

Egy lépésre vagyunk a nyugdíjkatasztrófától: erre rámehet az idős magyarok háza, lakása is

2022. június 20. 13:01

Minden negyedik magyar olyan ingatlanban él, amelynek mérete meghaladja az ember alapvető igényeit. Az idősebb korosztályban az arányuk még magasabb, 40,6 százalékos. Kevés azonban az az eset, amikor a túméretezett lakás fenntartását meg is engedheti magának a lakosság. Mindeközben a magyarok ötöde túlzsúfolt háztartásban él, az ingatlanárak, akárcsak a lakások fenntartási költségei is, egyre emelkednek. Egyszerre van jelen az országban a lakhatási válság, illetve a nyugdíjkrízis - az idősödő korosztály tagjait egyre nagyobb arányban fenyegeti az elszegényedés, egyre nagyobb terhet jelent számukra a lakhatási költségek előteremtése. Mi lehet a megoldás?

Az Eurostat adatai szerint, az Európai Unióban átlagosan 32,9 százalék azoknak a lakosoknak az aránya, akik olyan ingatlanban élnek, amely az általános igényekhez mérten túlméretezettnek minősül. Mit jelent ez? Az Eurostat számítási módszere alapján nemcsak a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők tartoznak ebben a kategóriába, hanem azok is, akiknek több szoba jut a háztartásában fejenként, mint ami feltétlen szükséges lenne. Ez még nem jelenti, hogy az ott élők tehetősek lennének. Ha pedig csak a 65 év feletti uniós polgárok arányát nézzük, akkor az adatok szerint 46,5 százalékuk él az igényeit meghaladó ingatlanban. Viszont korántse gondoljuk, hogy ennyi "luxusnyugdíjas" élne az EU-ban.

Magyarországon a teljes lakosságot nézve 24,5, csak a 65 év felettiek arányát tekintve pedig 40,6 százalékot tesznek ki, akik igényeiket meghaladó méretű ingatlanban élnek. Ezzel nagyjából a középmezőny végén helyezkedünk az európai országok rangsorában: Máltán, Cipruson és Írországban a legnagyobb (70-702%), Romániában, Szerbiában, Albániában, Montenegróban a legalacsonyabb (10% alatti) az arány. Az idősebb korosztályban az unión belül 13,6 százalékponttal többen élnek tágas ingatlanokban, jellemzően azonban Kelet-Európában és a Balkánon kisebb a különbség, egyre nyugatabbra haladva pedig nő.

Hogy az idősek Európa-szerte az általános igényeket meghaladó méretű ingaltanban élnek, nem jelenti feltétlenül azt, hogy ennyien tehetik meg, hogy nagyfokú kényelmet biztosítsanak a lakhatásukban - sőt, bizonyára sok háztartásnak nagy terhet is jelent a nagyobb ingatlan fenntartási költsége. A kelet-nyugat különbség sem fordítható le egyszerűen vagyoni különbségekre. Az országok településszerkezete, népsűrűsége is közrejátszik sok más hatás mellett, mint például a többgenerációs együttélés szokása.

Egyre több magyar idős él egyedül, nő az elszegényedés kockázata

Ahogy kiderült, Magyarországon jelentős azoknak a 65 év felettieknek az aránya, akik túlméretezett ingatlanban élnek. Azonban biztos, hogy a "luxusnyugdíjasok" aránya közelében sincs a 10-ből 4-es aránynak. Rengetegen lehetnek, akik nehezen tudják kigazdálkodni a kis nyugdíjukból az alapvető szükségleteket fedező költéségeket, viszont az általuk  birtokolt ingatlanok gyakran túl nagyok és túl drága fenntartásúak ahhoz képest, milyenek az életkörülményeik. A statisztikák szerint a medián jövedelem 60%-a feletti jövedelemmel rendelkező 65 évesek körében a túl nagy ingatlanban élők aránya 41,5 százalék, az ennél kevesebb jövedelemmel bíró időseké pedig 35,7 százalék, tehát a különbség nem drasztikus. (A teljes munkaidőben dolgozók bruttó mediánbére 320 582 forint volt 2020-ban, ennek a 60%-a 192 350 forint.)

Gyakori élethelyzet, hogy a családi házban, nagyobb lakásban élők, miután a gyermekeik felnőttek, kirepültek, ott maradnak ketten egy olyan méretű ingatlanban, amelynek mérete építéskor, vásárláskor egy egész család igényeihez lett méretezve. Majd (hosszú évekkel később) a házastársuk halála után a már idős korúak egyedül maradnak az ilyen ingatlanokban, melyeket két keresetből talán kényelmesen fent lehetett tartani, egy nyugdíjból - amely sok esetben egyre kevesebbet ér - már annál nehezebb. Így a kisebb jövedelemmel bírók idővel akár el is szegényedhetnek amiatt, hogy túl nagy ingatlant tartanak fent, főként egyedül.

Magyarországon míg a teljes, 18 év feletti lakosság 16,7 százaléka él egyedül 2021-es adatok szerint, addig a 65 felettieknek 35,1 százaléka, vagyis jelenleg minden harmadik 65 év feletti magyarnak egyedül kell fenntartania a háztartását. Ráadásul az egyedül élő időseknek 77,3 százaléka volt nő, akiknek jellemzően a nyugdíja is alacsonyabb. Emellett arra is van adatunk, hogy Magyarországon nagy mértékben fenyegeti az időseket az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye. Minden ötödik magyarra, pontosabban 1 millió 854 ezer emberre jelent ez veszélyt,  és köztük van 367 ezer nyugdíjas korú is. Hiába volt jellemző korábban, hogy a 65 év feletti lakosság kevésbé fenyegetett, a 2020-as fordulatot hozott ebben:

Magyarországon és az EU-ban is csökkenő tendenciát lehetett megfigyelni az elmúlt években az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztődés kockázata terén, azonban a  65 év felettiek helyzete évek óta romlik.

Mi lehet a megoldás?

A jelenlegi válsághelyzet, kiszámíthatatlanság, rekordinfláció rengeteg idős magyart tölthet el aggodalommal. Az aktív keresőkkel szemben ugyanis a nyugdíjasoknak jellemzően kisebb a mozgásterük, ha növelni szeretnék a bevételeiket. Mivel már nem dolgoznak, nem kérhetnek fizetésemelést, vagy válthatnak munkahelyet, ha nem jönnek ki a jövedelmükből - a júliusban esedékes nyugdíjemelés pedig a nyugdíjas szervezetek szerint kevés lesz, hogy kompenzálja az időseket a drasztikus áremelkedés miatt.

A nyugdíjasok kiszolgáltatottsága most különösen nagy, nem csoda, ha sokan keresnék a kiutat az elszegényedésből. Egyre növekvő tendenciát mutat például az elmúlt években a 65 év feletti dolgozók aránya, aki elodázzák a nyugdíjazásukat, vagy nyugdíj mellett tovább dolgoznak. Miután ez már nem járható, sokan csak családjuk támogatására, szociális segélyekre támaszkodhatnak.

Az is sok esetben megoldás lehet, ha a nyugdíjasok meglévő ingatlanjukat kisebbre cserélik, melynek feltehetően a fenntartása is olcsóbb lesz, és felszabadul valamennyi tőke. A magyar idősek nagyrésze, 95%-a ugyanis legalább részben saját tulajdonú ingatlanban él, így lehetséges, hogy nehezen jönnek kis nyugdíjukból, miközben az ingatlanvagyonuk jóval nagyobb, mint hinnék.

Lakást, házat vennél? Nézd meg a legkedvezőbb lakáskölcsön ajánlatokat a Pénzcentrum kalkulátorában!

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Sok esetben időskorban az ingatlancserét a megváltozott életmód is indokolhatja: a munka miatt már nem muszáj feltétlen a városban élni, ki lehet költözni egy kellemesebb, vidéki környezetbe, vagy az egészségi állapot változása miatt érdemesebb lenne földszinti lakást keresni az emeleten lévő helyett. Sok más egészségügyi érv is szólhat a lakáscsere mellett, amelyre sokan nem gondolnak, mert nem akarják a megszokott életüket felborítani, vagy megválni a szeretett lakásuktól. Pedig az ingatlanvagyon felszabadításával megóvhatnák magukat az elszegényedéstől.

Az idősebb generáció az életútja során megszerzett ingatlan értékesítésével olyan tőkére tehet szert, amelyből olcsóbb ingatlan vásárlása esetén akkora különbözethez jut, hogy abból befektetési céllal vásárolhat egy másik ingatlant. Ez a megoldás a nyugdíjas évekre plusz jövedelmet jelent

ismertette korábban Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője az öngondoskodás egyik lehetőségét. Ráadásul a pandémia hatására most akár a vidéken található, korábban nehezebben eladható ingatlanokat is jobb áron el lehet adni - mivel a városiak, családosok szinte menekülnek a fővárosból, illetve a nagyvárosokból és kifejezetten keresik a kistelepüléseket, akár a Balatonnál. Olyan falvakba is megindult a beköltözési hullám, amelyeknek lakosságszáma évek óta csak apadt.

Egy fővárosi, fekventált helyen lávő lakás értékesítésével, költözéssel, vagy egy népszerű agglomerációs településről egy kevésbé keresett helyre költözéssel, de akár a lakóhely megtartásával, kisebb alapterületű ingatlan vásárlásával is jelentős ingatlanvagyon szabadulhat fel.

Nem elég az önerőd? Számold ki a Pénzcentrum kalkulátorával mekkora lesz a lakáshitel törlesztőrészlete!

Ha csak a KSH adatbázisa alapján megnézzük az ingatlanárakat, egy budapesti használt lakás négyzetméterára 679 ezer forint volt átlagosan 2021-ben. Ha van egy 60 négyzetméteres fővárosi lakása valakinek, akkor 40,79 millió forintért adhatja el azt átlagosan (ezek a számítások csak támpontot adhatnak, az átlagtól jelentős eltérések is adódhatnak). Egy Közép-Dunántúli városban átlagosan 304 ezer forint a négyzetméterár,  így 18,24 millióból kijöhet egy lakás ára. Tehát elméletileg akár két lakást is vehet valaki egy ilyen lakáscserével, ha Budapestről elköltözik.

Nagy különbségek adódhatnak régiónként városok és falvak négyzetméterárai között is, egy ilyen cserét is érdemes megfontolni. Sőt, agglomerációs községekben akár magasabb is lehet a négyzetméterár, mint nem agglomerációs városokban.

Az ingatlaneladás/vásárlás viszont nyilvánvalóan nem egy olyan kérdés, amelyet szigorúan csak egy kockás papíron számít ki az ember, milyen megoldással jár a legjobban. Aki idős korában vált lakóhelyet, annak sok más, nem anyagi szempontot is meg kell fontolnia, és eleve rá kell szánnia magát, hogy belevágjon. Az időseknek kardinális lehet, hogy merre élnek rokonaik, milyen a kötődésük a helyhez, ahová költöznének, milyen környezetre - vízparti, hegyvidéki, napsütéses, stb. - vágynak, milyen ott a szociális hálózat, milyen közel vannak az egészségügyi intézmények, milyen az infrastruktúra, közlekedés. Ezeken kívül is számos szempont adódhat még. Nagyon fontos, hogy az anyagi előnyök mellett más előnyöket is figyelembe vegyen az ember egy ilyen váltásnál.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 4. hétfő
Ulrik
27. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?