35 °C Budapest
Senior couple using laptop in living room of suburban home

Bevezethetik a nyugdíjbónuszt Magyarországon: nekik járhat az extra juttatás

2022. június 2. 10:02

Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. A jegybank új javaslatcsomagjában ajánlott változtatások, mint a nyugdíjbónusz bevezetése, szintén a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavállalásra ösztönözné az idősödő korosztályt. Megéri azonban nyugdíjazás helyett tovább dolgozni, vagy még mindig jobban járna, aki nyugdíj mellett vállalna munkát?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel - a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl - a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatási adatbázisa alapján az idősödő korosztály foglalkoztatottsága így is évről évre emelkedik Magyarországon. Amíg a 2012-es évben még átlagosan 34,4 ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma, addig 2022. első negyedévében már 105,7 ezer fő. Mindeközben az ehhez a korcsoporthoz tartozók száma is egyre emelkedett: 2012. január 1-jén a 65 év felettiek száma 1,676 millió fő volt, mely 2021-re 1,977 főre nőtt. A dolgozó nyugdíjas korúak aránya ettől függetlenül folyamatosan nőtt 2015 óta.

Az adatbázisból kinyerhető adatok alapján a 65-74 éves korosztály foglalkoztatottsága az utóbbi 10 évben erősen növekedett. A 2013-as, 2014-es években volt visszaesés, viszont éves adatok szerint 2015-től nagyléptékű, 10-20 százalékos volt a növekedés minden évben. 2021-re az idősödő korosztály foglalkoztatottsága meghaladta a 99 ezer főt, 2022. első negyedévében pedig már a 105 ezret is.

Természetesen, ahogy a legtöbb öregedő társadalomban, így Magyarországon is egyre nagyobb a lakosságon belül a 65 év felettiek aránya is - vagyis azt gondolhatnánk, nem csoda hogy az idős foglalkoztatottak száma is növekszik. Csakhogy amíg a 65 év felettiek aránya 2012 óta éves szinten 1,3-2,8 százalékkal lett több, összességében pedig 2012-ről 2021-re 17,9 százalékkal - a foglalkoztatott idősek aránya 1,8-5 százalékkal bővült éves szinten, és 2012. első negyedévétől 2022. első negyedévéig megháromszorozódott.

Az alábbi grafikonon látható, hogy hány ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma az adott évben, illetve az adott év első negyedévében (hogy a friss 2022. I. negyedéves adattal is össze tudjuk vetni a számokat). Hogy lássuk az arányokat, azt is megadtuk (fehér pontokkal jelölve), hogy a teljes 65 év feletti korosztályból hány százalékot tett ki a foglalkoztatottak száma. Látható, hogy a 2015-ös évtől az arány is folyamatosan nő, 2021-re már meghaladta az 5 százalékot!

A grafikonon látható, hogy az idősödő foglalkoztatottak aránya a teljes 65 feletti lakossághoz viszonyítva ütemesen nőtt, a foglalkoztatottak számának bővülése pedig ingadozó volt, de 2015-től folyamatosan 10 százalék felett volt évről évre. 2018-ról 2019-re csaknem 30 százalékos volt az emelkedés.

Milyen szakmákban dolgozik a legtöbb idősödő magyar?

Az adatbázis alapján azt is megnéztük, hogy a legfrissebb, 2022. I. negyedéves adatok alapján mely nemzetgazdasági ágakban dolgozott a legtöbb 65 év feletti Magyarországon. A legtöbben a humán egészségügyi és szociális ellátás területén dolgoznak (cirka 13,1 ezer fő); a feldolgozóipar (12,5 ezer fő); a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (11,8 ezer fő) és a kereskedelem, járműgyártás (11,5 ezer fő) területe is sok idősödő magyarnak ad munkát. Utóbbi kategórián belül csak a kiskereskedelemben (gépjármű, motorkerék kivételével) nyolcezren dolgoztak. Legkevesebben pedig az információ, kommunikáció ágazatban vállaltak munkát (1,1 ezer fő).

2022. I. negyedévében a 65-74 év közöttiek az összes (15-74 éves) foglalkoztatottnak a 2,3 százalékát tették ki. Magas volt azarányuk az ingatlanügyletek területén (8,1%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek szektorában (5,1%), a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat ágazatban (4,6%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységi körben (4,6%) és a humán egészségügyi és szociális ellátás terén (4,2%). Legalacsonyabb az arányuk a feldogozóipar (1,3), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (0,8%) és az információ, kommunikáció (0,6%) ágazatokban.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Érik a sírig tartó munka?

Egy magyar fiatal számára a munkás évek várható száma 2017-ben még 33,7 év, 2013-ban 30,8 év volt. 2020-as adatok szerint Magyarországon 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Az adatok szerint ráadásul a magyar férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők. Mivel ezek a számok átlagot mutatnak, ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak olyanok, akik a nyugdíjkorhatár elhagyása után is tovább dolgoznak - ahogy ez a fenti adatsorból is kiderült.

Mindeközben 2022. január 1-jétől ismét emelkedett a nyugdíjkorhatár: az 1957-ben születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. 2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjbavonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév. Viszont fontos tudni, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkényszer, így a nyugdíját senki sem köteles igényelni akkor, amikor teljesíti annak feltételeit. Tehát nem kötelező a korhatár betöltése után nyugdíjba is vonulni.

"Hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében javasoljuk, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz" - ítja az MNB a javaslatcsomagjában. Simonovits András nyugdíjszakértő szerint amíg más országokban bónusz jár a nyugdíjba vonulás halasztásáért, az általános korhatár előtt is, utána is, addig hazánkban az általános korhatáron túlra halasztott nyugdíjba vonulás változatlanul havi 0,5, azaz évi 6 százalékkal növeli az induló nyugdíjat. Ez egyáltalán nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla, ráadásul 2021 óta a nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem kell semmilyen járulékot sem fizetni, aláásva a bónusz hatását. 

Farkas András nyugdíjguru szerint is szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése után is az embereket, bár erre most is számos módszer van. A szakértő szerint jelenleg sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni, hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért. A javaslat azzal sem számolt Farkas András szerint, hogy a nők korkedvezményes nyugdíja annyira népszerű, hogy a jogosultak kétharmada igényli, tehát a nők java része esetében fel sem merül, hogy tovább legyenek jelen a munkaerőpiacon.

Sokan nem is számítanak állami nyugdíjra

Minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most. Abban továbbra is nagy az egyetértés, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetésre, és abban is biztos a magyarok fele, hogy nyugdíjasként továbbra is dolgozniuk kell majd, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi életszínvonaluk fenntartására – derült ki egy kutatásból.

Az öngondoskodást valamennyivel többen tartják már egy lehetséges megoldásnak, mint öt éve. 2017. óta közel 10%-kal emelkedett azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen, tervezetten félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43%. Az öngondoskodásra pedig számos lehetőség adott, ezek közül sokan választják azokat, amelyeket az állam is támogat adóvisszatérítéssel, mint a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes pénztárak vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítások.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Semmit nem ér csak az ötlet: sok magyar így rontja el az esélyeit arra, hogy a saját főnöke lehessen

Sokakat vonz az, hogy a saját főnöke legyen, ráadásul többen éreztük már úgy, hogy olyan ötlettel rukkoltunk elő, ami tényleg felpörgetné a piacot.

Alapvető hibákon úszik el a magyarok pénze: erre figyelj, ha nem akarsz legatyásodni

A mostani gazdasági helyzetbe szinte bármit megtennénk, hogy spóroljunk, azonban sokan tapasztalhatják azt, hogy hiába igyekeznek, még így is elfolyik a pénz a bankszámlájukról.

Ilyet még nem láttál: így adnák ki a magyar gyerekek kedvenc könyvét újra

Közösségi finanszírozással adnák ki újra a 2012-es év gyerekkönyvét, a Dobozvárost.

Sok magyar nem is tud erről az egyszerű trükkről: milliókat bukhatnak, ha nem figyelnek oda

A vállalkozásunk sikere rengeteg dolgon múlhat, nem elég az ötlet, bizony kemény munkát kell fektetni a sikerbe.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. augusztus 18. csütörtök
Ilona
33. hét
KONFERENCIA
Tovább
Portfolio Future of Finance 2022
Októberben jön a magyar pénzügyi szakma nagy találkozója.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
Válság kontra klímacélok? Lesz miről beszélni az Energy Investment Forum-on!
Private Health Forum 2022
A hazai magánegészségügy legkiemelkedőbb konferenciája.
EZT OLVASTAD MÁR?