Elderly couple (80s) at home by window, holding hands.

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

2022. január 31. 05:45

A jóléti államoknak, így Magyarországnak is számos problémára kell megoldást találnia a következő évtizedekben, hogy elkerüljék a gazdasági-szociális krízist. A kedvezőtlen folyamatokat pedig a koronavírus-járvány csak felgyorsította. Mi vár Magyarországon azokra, akik hamarosan csatlakoznak a 65 év felletti korosztályhoz? - ebbe a legtöbben nem gondolnak bele időben. A Pénzcentrum most utána járt mire számíthatnak a magyar idősek, és középkorúak.

Az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételének, az egészségügyi és tartós gondozási rendszer rossz állapotának, vagy az időskori elszegényedésnek a problémája. Nem is szólva az olyan, még hosszabb távú célokról, mint a nyugdíjasok életminőségének javítása. Szakértők szerint is érdemes lenne rendszerszintű megoldásokat keresni az eseti tűzoltás helyett: az idős korosztályt érintő problémák ugyanis összefüggenek, egymás hatását erősítik.

A jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban. Megfigyelhető viszont, hogy hazánkban a helyzet évről évre lassanként romlik. A szakemberek régóta keresik a megoldásokat, viszont főként részterületenként: a nagy egészről ritkán esik szó. Pedig ezek mind összefüggő kérdések, hiszen például egyértelmű, hogy az idősebb korosztály elszegényedése és az általános egészségi állapota hat egymásra - minél többe kerülnek a gyógyszerek, egészségfenntartás, annál szegényebb, illetve minél szegényebb, annál egészségtelenebbül étkezik, kevesebb pénzt tud fordítani az egészségére. Ugyanígy, az öregkori depresszió is összefügg például a szociális ellátás hiányosságaival.

Általános jelenség, hogy az idősödéssel párhuzamosan a kapitalista társadalmakban a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülnek. Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbbb tényezői. Az általa felhasznált statisztikákból és az azóta frissen megjelent adatokból is az tűnik ki, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

Egyre nő az idősek, csökken a fiatalok száma

Az senkinek sem újdonság, hogy a demográfiai öregedés problémája Magyarországot is ugyanúgy sújtja, mint az EU legtöbb országát. 2021-ben a magyar lakosság ötöde 65 évnél idősebb volt, arányuk pedig az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2021-re ez az arány elérte a 20,3 százalékot:

Egyes előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Ráadásul nem elég, hogy egyre nő a 65 felettiek aránya Magyarországon: egyre többen élnek közülük egyedül. Ez pedig több, egymással összefüggő hátránnyal is jár.

Különösen sok magyar idős él egyedül

Az Európai Unióban átlagosan a 65 felettiek 31,4 százaléka élt egyedül 2020-ban, hazánkban ez az arány 35 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik idős ember egyedül él Magyarországon. Már 2019-ben is csak egy hajszállal volt jobb a helyzet (34,9%).

Magyarországon ráadásul a nemek aránya is nagyban eltér ebből a szempontból: míg a 65 feletti férfiaknak 20,4 százaléka él egyedül, addig a 65 év feletti nők esetében ez az arány 44,2 százalék! Az EU-ban nincs ekkora különbség a férfiak (19,9%) és nők (40,2%) aránya között. Több probléma is adódik abból, hogy egyre több az egyedül élő idős ember.

Egyrészt a statisztikák szerint, ahogy nő az életkor, úgy romlik az egészségi állapot is, és gyakran a családtagok - házastárs, gyermek, unoka - kényszerülnek a gondozási feladatokat ellátni. Aki viszont 65 év felett egyedül él, annak esetében valószínűbb, hogy nem lesz, aki gondozza majd, amikor az egészsége már nem a régi. Ráadásul

az időskori izoláltság, magány is összefügésben áll a romló fizikai és mentális egészséggel.

Sosem volt ez olyan világos, mint a koronavírus világjárvány óta jelenleg. Most kiderült, hogy milyen rengeteg idős él izoláltan, vagyis nincsen segítsége, társasága - hiába vannak gyerekei, családja, ha ők távol élnek -,  és nincs, aki elmenjen a közértbe pár zsemléért helyettük. Pedig a járvány előtt is rengeteg idős élt így.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyedül élő idősek számának növekedése nemcsak szociális és egészségügyi, hanem gazdasági problémákat is felvet. Ugyanis Magyarországon az időseket egyre nagyobb arányban fenyegeti az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés veszélye is, ez pedig különösen igaz lehet az egyedül élőkre, hiszen egy nyugdíjból sokkal nehezebb kijönni, és fenntartani egy háztartást, mint kettőből, vagy több keresetből a több fős háztartásokban.

Egyre szegényebbek a magyar idősek

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában érzékelhető probléma az idős, nyugdíjaskorú lakosság leszakadása a társadalom többi rétegétől. A járvány pedig csak rontott a helyzeten.Magyarországon - akárcsak az EU-n belül átlagosan - az idősek 20,3 százaléka van kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának. Hogyha pedig évekre visszamenőleg megvizsgáljuk a statisztikákat, akkor azt láthatjuk, hogy a 2020-as év mind Európában, mind Magyarországon fordulatot hozott az addigi kedvező tendenciákban:

2015-ben még a magyar lakosság 30,7 százalékát fenyegette a szegénység, társadalmi kirekesztődés, 2019-re sikerült ezt az arány 20 százalékra csökkenteni, a 65 év felettiek esetében is volt némi javulás, bár kisebb mértékű. Azonban a 2019-ig tartó kedvező folyamatok megtorpantak 2020-ra: az idősek helyzete jelentősen romlott.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

Mivel arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, így ebből az is következik, hogy nő az időskori eltartottsági ráta, vagy más néven függőségi ráta. A KSH meghatározása szerint ez a mutató az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. Amíg ez az arányszám 2011-ben még 24,4 százalékot tett ki Magyarországon, addig 2021-re már 31,2 százalékra emelkedett - ez majdnem egy teljes százalékponttal magasabb arány, mint a 2020-as.

A növekedés üteme ez esetben is egyre gyorsul, ráadásul rohamosabban, mint pusztán a 65 év felettiek aránya a teljes lakossághoz képest. Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet, és az Eurostat előrejelzése szerint 2100-ra 100 munkaképes korú magyarra 55-60 időskorú jut majd. 

Valószínűsíthetően a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is. 2030-ig már csak 10 évünk van arra, hogy felkészüljünk a társadalom drasztikus elöregedésére.

Jöhet a sírig tartó munka

Az Eurostat legfrissebb 2020-as adatai szerint egy 15 éves magyar fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet. Az EU-s átlag ennél 1,3 évvel több - még úgy is, hogy a járvány következtében hosszú idő után csökkent a várhatóan munkával töltött évek száma. Az igaz, hogy csupán 0,1 százalékponttal, mégis visszaesés történt. A 2021-es adatok még nem állnak rendelkezésre, lehetséges, hogy további csökkenés mutatkozhat a járvány okozta többlethalálozások miatt. A válság után azonban, ha a korábbi évek trendje folytatódna, akkor jövőre fél évvel is nőhet a várhatóan munkában töltött évek száma. 

Bár az uniós mutatók magasabbak, a különbségek egyre csökkentek az évek során. Ami pedig a nemeket illeti: egy magyar férfi 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. Ez az 5-6 éves különbség kis változásokkal folyamatosan fennáll a nemek között a 2000-es évek óta.

Egészségben eltöltött évek idős korban

Magyarországon valamivel javulni kezdett a születéskor várható élettartam 1990 és 2019 között: míg a férfiak átlaga 65,1-ről 72,9 évre nőtt, a nőké 73,7 évről 79,3 évre emelkedett. 2020, a járvány éve azonban ebben is változást hozott: csökkent a magyarok várható élettartama. A nőké átlagosan 78,7, a férfiaké 72,2 évre:

A KSH a legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatokat egyelőre még nem közölte. Az OECD utolsó, 2021-es Health at Glance összefoglalójából az derült ki, hogy Magyarországon a világ más országaihoz viszonyítva sem éppen rózsás a helyzet. Főként ha azt nézzük, hogy 65 felett még hány évig élnek átlagosan az emberek. Ebben nőket tekintve abszolút sereghajtók vagyunk, a férfiakat tekintve pedig csak a lettek számíthatnak kevesebb évre nálunk:

Ráadásul a várható élettartam nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket, magas életkorban gyakran kell már együttélniük az időseknek valamilyen egészségkárosodással. Az ilyen egészségkárosodással megélt életévek száma is változó lehet országonként. A fenti grafikonból látható, hogy az egészségben eltöltött évek számában sincs Magyarország előkelő helyen. A magyar nők összesen 18,6 évig élnek átlagosan még 65 éves koruk után, és ebből mindössze 7,4-et töltenek egészségben. A magyar férfiak 14,8 évig élnek átlagosan, miután betöltötték a 65. életévüket, ebből mindössze 6,7-et egészségesen.A további éveiket valamilyen egészségkárosodással élik le.

Magány, elszigeteltség, izoláció

Ahogy korábban kifejtettük az, hogy egyre több idős él egyedül, nem csak gondozási, elszegényedési problémákat vet fel, hanem az egészségre is rossz hatással lehet. Eddig is gyakran hangoztatták a szakemberek, hogy az időskori izoláltság, magány összeffügésben áll a romló fizikai és mentális egészséggel. Azonban a koronavírus járvány rávilágított, mekkora problémát is jelent valójában, hogy rengeteg idős él izoláltan, vagyis nincsen segítsége, társasága.

A túl sok kezeletlen stressz, és a magány bizonyítottan megterheli egészségünket: az Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján például a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Ez összefüggésben állhat azzal is, hogy akik magányosak hajlamosabbak többet dohányozni, és kevesebbet mozogni, ami szintén növeli ezt a kockázatot. Ráadásul a betegségekből való felépülés, mint amilyen például a stroke, szintén sokkal nehezebb támogató közeg nélkül.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az idősek izoláltsága többek között depresszióhoz is vezethet, amely ugyancsak nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, szociális hálózatra. Társadalmi érdek is tehát, hogy tegyünk az idősek izoláltsága ellen, hiszen a mentális betegségekhez kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség, amint az a Portfolio részletes elemzésében olvasható. A depresszió, és az izoláltság pedig szerepet játszhat a későbbi demencia, szenilitás kialakulásában is.

Depresszió, demencia

Az izolációs problémák tehét nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával, és a depressziós idősek számának növekedésével. Az Eurostat demenciával és Alzheimer betegséggel összefüggő statisztikái közül 2019-es a legfrissebb. Eszerint 2018-ról 2019-re 13 százalékkal nőtt azok száma, akik demencia következtében hunytak el. Számuk akkor 3782 volt egy év alatt.

Nemcsak a betegek száma, hanem az összes elhalálozáshoz viszonyított arányuk is egyre nő: míg 2011-ben az elhalálozások 1,7 százalékában állt demencia a háttérben, addig 2019-ben már 2,9 százalékban volt ez a betegség a halál oka. Az Alzheimer betegség ritkább, viszont ugyancsak folyamatosan nőtt az arány az elmúlt 10 évben. Ez a növekedési ütem 2019-ben megtört. Az biztos, hogy a járvány 2020-2021-ben megbolygatta a halálozási statisztikákat, de valószínűleg a növekvő trend a pandémia után folytatódni fog.

Elég csak arra gondolni, hogy a koronavírus-járvány következtében elhunytak között rengeteg olyan időst tartanak nyilván, aki demenciával, Alzheimer-betegséggel küzdött. Gyakran a haláloki adatsor meg sem mutatja, mennyi idős érintett: becslések szerint a mentális betegségektől szenvedők száma itthon nagyjából 200-250 ezerre tehető.

A fent említett tanulmány szerint annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tesz ki. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett.

A WHO közlése alapján 2017-ben Európa országaiban 10 millió volt a demens betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik.

A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára. A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék.

Családon belüli ápolás

Ebből rögtön következik a jövő másik nagy kihívása, amelyre már utaltunk korábban: az ápolás problémaköre, amely egyrészt az idősotthonokat másrészt az otthonápolás megoldhatóságát érinti. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő, ehhez képest Magyarországon a töredékük kap csak alanyi jogú ápolási díjat. Feltételezhető, hogy sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra.

Az ápolási díj idős hozzátartozó ápolása esetén kétféleképpen alakulhat: a kiemelt ápolási díj (jelentős egészségkárosodás esetén) magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, és az ápolási díj összege az alapösszeg (43 405 forint) 180%-a, vagyis 78 129 forint 2022-ben. A másik eset a tartós ápolást végzők időskori támogatása, melynek összege 50 ezer forint.

Az könnyen belátható, hogy egy állandó felügyeletet, ápolást igénylő családtag ellátása nemhogy 8 órás, hanem inkább 24 órás munka. Emellett az ápolást végző családtag nemigen tud munkát vállalni, ha pedig mégis, maximum részmunkaidőben, és korlátozottak a lehetőségei.

A családtagjukat gondozókra ezért fokozottan jellemző a jövedelmi szegénység.

Ez pedig nem az egyetlen hátulütője az idős családtagok gondozásának: a családi gondozók életkora eleve magas, átlagosan 50 év körül van, és az egészségi állapotukat rendkívül megviseli az intenzív gondozás. A tehermentesítő szolgáltatások hiányosan, vagy elérhetetlenek, így a gondozás nemcsak elszegényedéssel, hanem izolációval, valamint fizikai, és mentális egészségromlással jár.

Idősek otthona, szociális ellátás

Mivel az otthonápolás sokszor nem jelent megoldást, egyre több az idősotthonban élő magyar. A járvány következtében viszont 2020-ra ebben is visszaesés történt. Amíg 2019-ben összességében 55 500 fő élt tartós bentlakásos idősek otthonában és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, addig 2020-ra számuk 47701-re csökkent. Ilyen kevesen utoljára 2008-ban vették igénybe ezeket az otthonokat, gondozóházakat. 2021-es adat még nem áll rendelkezésre.

Ha csak a tartós bentlakásos intézményeket nézzük, akkor 52 963-ról 47 701-re csökkent a lakók száma, ez csaknem 10 százalékos visszaesés. A megelőző években viszont átlagosan 1 százalékkal emelkedett a bentlakásos intézményekben élők száma. Valószínű, hogy a bővülést a férőhelyek száma korlátozza: ha több férőhely lenne, akkor nagyobb lenne az éves bővülés.

A várakozási idő egy ilyen intézménybe való bejutáshoz átlagosan két év, a kérelmek körülbelül fele megszűnik a várakozási idő alatt, fele részben időközi elhalálozás miatt. A járvány megelőző nyolc évben központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely nem jött létre, ugyanis a kapacitások száma be van fagyasztva: azaz bentlakásos ellátásokban nem lehetséges új férőhelyet létrehozni.

Alapvető és szociális ellátás, információ- és munkaerőhiány

Az információhiány szintén jelentős gondot okoz az idősek körében: a 65 év felettieknek csak kb. harmada tud arról, hogy mire lenne jogosult. Sokszor az idősekről gondoskodó családtagok sincsenek tisztában a lehetőségekkel. Bár az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, ugyanakkor a járványt megelőzően csak a települések 80-90 százalékán voltak elérhetők ezek a szolgáltatások. Sok településen a szolgáltatás helyben nem is volt elérhető.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy egyenlőtlen a kapacitások elosztása: egyes településeken az idősek 80 százaléka számára volt biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban. A lassan két éve tartó járvány pedig csak még több forrást vont el az önkormányzatoktól, amelyet a szociális ellátásra fordíthattak volna - éppen amikor a legnagyobb szükség volt rá.

A professzionális gondozók száma is folyamatos csökkenést mutat. A KSH foglalkoztatási statisztikái szerint 2019-ben még 167 ezren dolgoztak a szociális ellátás területén, 2020-ban már csak 158 ezren, teljes munkaidőben, éves átlagban. Viszont ha a negyedéves statisztikákat nézzük, akkor látható: 2021. első negyedévében tovább csökkent a foglalkoztatottak száma 155 551 főre. 

A szociális ellátásban dolgozók között rengeteg a pályaelhagyó, amelynek sok különböző oka van, legfőképpen a munkakörülmények, a társadalmi megbecsültség hiánya és az alacsony keresetek. A KSH szerint 2021 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 246 496 forint volt, míg minden nemzetgazdasági ágban együttesen 320 786 forint. Ez 23 százalékkal kisebb átlagjövedelem, mint minden szakma átlaga. A pályakezdők pedig csak még nehezebb helyzetben vannak.

Egy 30 év alatti "szociális munkás és tanácsadó" átlagkeresete buttó 311 ezer forint volt 2020-ban a KSH szerint, ami nagyjából nettó 207 ezer forintot jelenthet. Emelett pedig a munka sem könnyű. Nem csoda, hogy a szféra folyamatos munkaerőhiánnyal küzd, és az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a professzionális gondozók átlagélet kora 50 év körül van. Hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni, miközben a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta drasztikusan lecsökkent.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Ez lehet a 2022-es nyár új slágeritala Magyarországon? Hihetetlen, mennyien kattantak rá

A magyar piacon is megjelennek az enyhén alkoholos, gyümölcsös italok, egy felmérésből pedig kiderült, hogy a fiatalok különösen nyitottak ezekre az alkoholos frissítőkre.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. június 30. csütörtök
Pál
26. hét
Június 30.
Aszteroida világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?