14 °C Budapest
Beütött a szociális krízis: ezért is szegényednek el az idős magyarok

Beütött a szociális krízis: ezért is szegényednek el az idős magyarok

2021. január 7. 14:32

Magyarországon a lakosok 23,9 százaléka olyan ingatlanban él, amely az igényeihez mérten túl nagy, túl sok szoba van benne, míg 20,3 százalék él túlzsúfolt ingatlanokban: ahol túl sok ember jut kevés szobára. A túl sok szobával rendelkező ingatlanok főként az egyedül élő, alacsony jövedelmű idősek számára jelenthetnek gondot: főként télen nehéz a rezsit kigazdálkodni. Mutatjuk, hány magyar időst érint a probléma, és mit lehetne tenni, a helyzet megoldására.

Amíg az Európai Unióban a lakosság 17,2 százaléka él olyan háztartásban, ami túlzsúfoltnak számít 2019-es adatok alapján, addig 32,7 százalék viszont több négyzetméteren lakik, mint szükséges volna. Magyarországon a két adatt közelebb esik egymáshoz: 23,9 százalék él túl nagy, 20,3 százalék túl szűkös helyen. Az Eurostat friss statisztikáiban az az ingatlan számít túl nagynak a lakók szükségleteihez mérten, amelyben több szoba áll rendelkezésre, mint ahányra a háztartás tagjainak szüksége van (a pontos definícióért kattints ide).

Egy ingatlan akkor is túlméretezettnek számít a háztartás igényeihez mérten, ha egy középkorú elvált férfi lakja egyedül, és a nappali, a háló mellett még két további szobája van, de akkor is, ha egy négy fős családban a két szülőnek az egy hálón, és a két gyereknek a két szobáján túl rendelkezésre áll még nappali, dolgozószoba, játszós szoba, stb. Azt a helyzetet, hogy valaki több négyzetméteren, több szobával rendelkező ingatlanban él, mint az igényei megkövetelnék, több élethelyzet is előidézheti: válás, amikor a gyerekek "kirepülnek" és nincs már szükség a szobáikra, vagy már idős korban, amikor a házastárs halálával az ember egyedül marad.

Ezekkel a nyugdíjbiztosításokkal nem kell tartanod az időskori nélkülözéstől!

Bizonyos helyzetekben az, hogy több szobával rendelkezik az ingatlan, mint szükséges lenne, jót, jólétet jelent: például vendégszoba fenntartását, dolgozószobát, műhelyt, hogy minden gyermeknek lehet külön szobája. Más helyzetekben azonban csak hátrány a túl nagy ingatlan: a gyerekek kirepülése után feleslegesen fűtött szobákat jelent,

egy egyedül maradt idős pedig végképp képtelenné válhat a rezsit fizetni.

Magyarország nem éri el az EU-átlagot ebben az arányszámban, de országonként rengeteg tényező befolyásolhatja, hogy mennyien élnek túl sok szobás ingatlanban. Például Olaszországban csak 14,2 százalék arány, ami lehet azért mert kevesebb a hely - vagy mert még mindig jellemzőbb, hogy több generáció együtt lakik, és kevesebb az egyedül élő idős. Máltán és Cipruson viszont 70 százalék feletti ez az arány, ami abból adódhat, hogy a lakosságszám kevés, és az anyagi helyzet kiegyensúlyozott.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan alakult az évek során a túl nagy ingatlanban élők aránya. Ha megnézzük 2010-ig visszamenően az adatokat, akkor látható, hogy 2017-ig 10 százalékot nem is haladta meg az arányuk, 2018-ban viszont 25 százalékra ugrott meg az arányuk! Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 2018-ban minden negyedik embert élt olyan ingatlanban, amely kielégítette és meg is haladta az igényeit szobák számát tekintve.

Hogy lehet ez? Megvizsgáltuk azt is, hogy nemtől, jövedelemtől, életkortól függően hogyan változott az arányszám. Míg a teljes lakosság aránya 2018-tól 13,9 százalékponttal nőtt, addig a medián jövedelem 60 százaléka alatt keresők (alacsony jövedelműek) körében csak 12,1 százalék a növekedés. A grafikonról leolvasható az is, hogy a 65 év felettiek körében nem is 25, hanem 40 százalékra ugrott a túlméretezett lakásokban élők aránya. Az is látható, hogy amíg 2017-ben még kiegyenlített volt a túl nagy ingatlanban lakó 65 év felettiek és az alacsony jövedelmű 65 felettiek aránya, ez 2018-ra eltolódott.

Az is jellemző, hogy általában és 65 éves koruk felett is, a férfiak élnek nagyobb számban az igényeiket meghaladó méretű ingatlanokban. Ez azért is különös, mert a nők magasabb átlagéletkora miatt többen maradnak egyedül, illetve az egyedül élő nők száma magasabb, mint a férfiaké: 2019-ben 791 595 nő és 515 079 férfi élt egyedül. Az egyedül élők közül pedig nagy részt tesznek ki az idősek is: 670 ezer 65 év alatti és 637 ezer 65 feletti élt egyedül 2019-ben. Tehát

valószínűleg az, hogy a férfiak nagyobb arányban élnek az igényeiket meghaladó méretű ingatlanokban a nőknél, nem az egyedülálló státuszuk függvénye.

Tehát három anomáliával is találkozhattunk eddig a statisztikákban: mi történt 2018-ban, hogy olyan jelentősen nőtt az egyedül élők száma; miért nőtt különösen sokkal az idősek részaránya, és miért magasabb jelentősen a férfiak aránya a túlméretezett ingatlanban élők között, ha az áll a háttérben, hogy egyedül élnek.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Hogyha abból indulunk ki, hogy jellemzően nem az egyedül élő férfiak élnek nagyobb ingatlanokban, akkor feltételezhetjük 2018 után a családos férfiak aránya nőtt megebben a kategóriában. Azt is feltételezhetjük, hogy a 65 év felettiek körében azért nőtt meg az arány, mert addig több generáció akár együtt is élhetett, amikor pedig elköltöztek, ott maradt a nagy üres ház. Ez pedig végső soron az idősek elszegényedésével is összefügghet, hiszen az idősek elszegényedését csak növeli egy túl nagy ingatlan.

Az elszegényedés mértékét mutatja, hogy a KSH szerint 2010-ben 26 ezren voltak azok az idősek, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartoznak, 2019-ben azonban már majdnem 270 ezren.

Egy év alatt nagyon sok nyugdíjas került ebbe a kategóriába, hiszen még 2018-ban is csak 41 ezren szerepeltek az első jövedelmi tizedben. Ráadásul a magasabb kategóriákból is folyamatosan csúsznak le az idősek az alacsonyabb jövedelmi osztályokba, ami a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék mélyülését jelzi. A KSH háztartások életszínvonaláról készített tavaly év végi összesítése alapján 2019-ben a 65 éves és annál idősebb korosztályban 14,9 százalékra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya, míg 2010-ben még csak az idősek 4,9 százaléka tartozott ebbe a körbe.

A fiatalok kirepülnek: az idősek küszködnek

Az eddigi következtetésekből kiindulva az idősek elszegényedése összefüggésben állhat azzal (is), hogy az ingatlanjuk nagyobb mint az igényeik, így a fenntartása költségesebb, mint kellene lennie. Továbbá az olyan háztartásoknak, ahol 65 év felettiek is élnek, az egy főre eső jövedelme attól is lecsökken, ha a több generációs együttélés megszűnik.

Sosem késő elkezdeni spórolni nyugdíjas éveidre: itt vannak a legjobb nyugdíjpénztári ajánlatok!

Így annak hátterében, hogy egyre több idős él egyedül, és olyan ingatlanokban is, amelyek túl nagyok, az is állhat, hogy a fiatalok lehetőséget kaptak a külön költözésre. Bár az Otthonteremtési Program 2012-től indult el, 2016-tól és 2018-tól lazítottak annyit a feltételeken, hogy szélesebb körben elérhetővé vált például a csok és falusi csok. Ezen felül 2019 júliusától már a babaváró támogatás is bevezetésre került.

Mára már a friss házasok, akik három gyermek vállalását tervezik már több mint 30 millió forint támogatást + több millió forint kedvezményes hitelt igényelhetnek. Azok számára is, akik nem vállalnának három gyermeket, rengeteg támogatási forma létezik már, így rengeteg fiatalnak lett esélye a különköltözésre. Ami viszont ezek szerint egyúttal azt is jelenti, hogy az idős korosztályban tovább nőhet az egyedülmaradók aránya, illetve azoké, akiknek a háztartása lecsúszik egy alsóbb jövedelmi osztályba. A kirepült gyerekek pedig nem biztos, hogy tovább tudják támogatni idős szüleiket: hiszen fenn kell tartani a saját lakásukat is, fizetni a hitelt, és a gyerekekre költeni.

Végső soron az idősek anyagilag rosszabb helyzetbe kerülnek, és az izoláltság, egyedüllét ugyancsak kikezdheti a mentális egészségüket. Azzal viszont nem csak az időseknek, hanem az egész társadalomnak szembe kell néznie, hogy egyre több az idősek aránya az egyre fogyó népességszám mellett, így egyre nagyobb teher nehezedik mind az egészségügyre, mind a szociális ellátásra, idősotthonokra. Egy társadalmi krízis felé halad Magyarország: egyre égetőbb kérdés lesz, ki gondoskodik majd az idősekről, hogyan lehet megállítani az idősek elszegényedését.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 12. szerda
Pongrác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 12. 21:06