25 °C Budapest
Durva nyugdíjcsökkentés jöhet: 70 évre emelhetik a korhatárt

Durva nyugdíjcsökkentés jöhet: 70 évre emelhetik a korhatárt

Pénzcentrum
2016. október 27. 17:05

A magyarok kétharmada nem tesz félre nyugdíjra, pedig a jelenlegi feltételek mellett szinte biztos, hogy nem marad meg az állami rendszer. A nyugdíjak a következő 15 évben negyedével csökkenhetnek, ráadásul a korhatár is 70 évre nőhet. A legfőbb probléma sokak szerint az, hogy az állam is rossz üzenetet küld a magánnyigdíjpénztárak megvédésével, így bizonytalanság veszi körül a megtakarításokat.

A magyarok 68 százaléka nem tesz félre és az 50-59 év közöttieknek is csupán 37 százalékának van megtakarítása.

A legnépszerűbb termék az önkéntes nyugdíjpénztár, de nem sokkal lemaradva található a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj elő-takarékossági számla inkább a fiatalok körében népszerűek

- mondta Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője. 52 százalék szerint közös ügy, 8 százalék szerint egyéni döntés, 40 százalék szerint pedig az állam dolga a nyugdíjat biztosítani. Nem elég, hogy kevesen tesznek félre, a megtakarítók fele (48 százalék) 10 ezer forint alatti összeget takarít meg havonta.

Hogyhogy nem lesz állami nyugdíj?

Persze felmerül a kérdés, hogy mégis miért tegyünk félre, hiszen van állami nyugdíj. Erre a kérdésre Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója válaszolt: A rendszer nem lesz mindig így,

  • A-tervként marad az állami nyugdíj, azonban a korhatár pár évtizeden belül akár 70 évre is nőhet, a szolgálati időbe belesorolt jogosultság (pl: sorkatonaság, GYES stb.) is változhat.
  • B-terv szerint a gyerek tarthatja el az öregeket,
  • C-terv szerint pedig előre takarékoskodunk.

Ésszerű előre takarékoskodni, hiszen a korhatár elérése után még átlagosan 20 évig élünk, ráadásul ennek többségét részét nem egészségesen töltjük, ami rengeteg pénzbe kerül - tette hozzá Farkas András.

Míg idén csupán 18 százalék, 2030-ra 24 százalékra, 2041-re pedig 28 százalékra nő a 65 év felettiek aránya.

A korfát megvizsgálva arra juthatunk, hogy összesen 1 millió magyar hiányzik a rendszer fenntartásához. Míg a járulékfizetők csupán nagyjából 1,8-2 millióan vannak, addig az eltartottak (akik többet vesznek ki a rendszerből, mint amennyit befizetnek) a lakosság többi része, vagyis 7,5-8 millió magyar.

Az is problémát jelent, hogy nagyjából 500 ezer magyar külföldön dolgozik, vagyis nem itthon fizeti a járulékokat. A fenti okok miatt 2030-ra 1 millió járulékfizető fog hiányozni, ami miatt negyedével csökkenhet a kifizetett nyugdíj.

Míg jelenleg 66 százalék az utolsó bér és az első nyugdíj aránya, addig ez 2030-ra 50 százalékra, 2041-re pedig 30 százalékra csökken.

Mi a baj az öngondoskodással?

A kis jövedelműek nyugdíjcélú megtakarítására jelenleg nincs megfelelő eszköz

 - mondta Matits Ágnes, nyugdíjszakértő. Míg a tehetősebbek jól ki tudják használni az adókedvezményeket, addig a kisjövedelműek számára az önkéntes nyugdíjpénztár cafeteria például nem jó. Nem fogják ezt a lehetőséget választani, ha nem kényszeríti rá a munkáltató őket, pedig ezzel hozzájárulhatna a munkaadó a nyugdíjas évekhez.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ugyan a magánnyugdíjpénztár nem mondható öngondoskodásnak, azonban a megtakarítóknak rossz üzenetet közvetít a rendszer megszüntetése, miszerint nem bízhatunk az államban

 - mondta Holtzer Péter, az Oriens IM partnere. Ez bizonytalanná teszi a jövőt, így kifejezetten árt a hosszú távú megtakarításoknak.

Mi lehet a megoldás?

Holtzer Péter szerint a félig kötelező öngondoskodás lehet az egyik jó megoldás, amely a 10 százalék körüli megtakarítási arányt 60-70 százalékra növeli a tapasztalatok szerint. Ezek lényege, hogy a munkába lépéskor kötelező a belépés, azonban nem kötelező benne maradni, vagyis kiléphetünk, a többség mégis benne marad.

Másik lehetőség a jelenlegi termékekkel megtakarítani:

  • Az önkéntes nyugdíjpénztár,
  • A nyugdíjbiztosítás és
  • A nyugdíj elő-takarékossági számla

amelyek jelenleg is 20 százalékos adójóváírást adnak.

A szülőtartásról sem szabad megfeledkezni, ennek tényleges működése azonban még kérdéses, mivel frissen bevezetett rendszerről van szó.

NEKED AJÁNLJUK
Megdőlt a nagy videójáték-tévhit: ezt rengeteg szülő elrontja, súlyos árat fizet érte

A 6-18 éves fiatalok mintegy heti 8 órát töltenek játékkal, a magyar gyerekek pedig mintegy 76 százaléka ezzel tölti a szabadidejét.

Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 7. csütörtök
Apollónia
27. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. július 7. 07:02