Nincs többé hóvégi nélkülözés: még átlagfizetésből is simán megszedheted magad ezzel a trükkel

2024 júniusára a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forintra emelkedett, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 442 000 forint volt, ami 13,3%-kal magasabb, mint az előző év ugyanebben az időszakában. Eközben a reálkereset is 9,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók pénztárcája ugyan csak egy picit tűnik vastagabbnak, mint korábban, de papíron mégis számottevően több dolgot tudnak megvásárolni a pénzükből.

A kedvező adatokat leginkább a közszolgáltatásokban dolgozók és a nonprofit szektor munkavállalói érezhetik, hiszen a rendszeres bruttó átlagkereset ezen szektorokban 12,0%-tól 18,8%-ig terjedő növekedést mutatott. A bruttó és nettó mediánkeresetek is emelkedtek, a bruttó mediánkereset 15,3%-kal, míg a nettó mediánkereset 15,1%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakát. Ez a sajátos rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállalók valóban jobban élhessenek, és a reálkeresetek növekedése révén több vásárlóerőt élvezhessenek.

A nagyobb jövedelem nagyobb tudatosságot is igényel

Az angol "lifestyle creep" kifejezés az emberek egy olyan csoportjára utal, akik hajlamosak egyre többet költeni, amint a jövedelmük növekszik. Bár a pénzügyi szakértők szerint ez egy természetes folyamat, fontos odafigyelni rá, hogy ne veszélyeztesse a pénzügyi stabilitásunkat. Kimberly Palmer, a NerdWallet pénzügyi szakértője szerint például

Ennek a csoportnak egy jelentős része több pénzt költ, mint amennyivel a jövedelmük nő. Mivel a társadalomban látott minták erősen befolyásolják ezt a cselekvést, mások felelőtlen költekezését látva könnyen beleeshetünk ugyanebbe a csapdába.

Ilyenkor az emberek extra pénzt költenek olyan dolgokra, amikre valójában nincs szükségük – például dizájner ruhákra, luxusautóra vagy ingatlanokra, ezek persze szélsőséges példák. Az említett jelenség megnyilvánulhat a hétköznapibb kiadásokban is. Bola Sokunbi, a Clever Girl Finance alapítója rámutatott:

Sokan kapnak egy fizetésemelést és hirtelen újítanak a telefonjukon, gyakrabban étkeznek éttermekben, és luxusvakációkat kezdenek el tervezgetni. Minden ember számára csábító, hogy többet költsön, főleg, ha úgy érzi, ezt meg is engedheti magának

- mondta el.

A jelenség gyakorlatilag egy kétélű kard

Ennek az életmódnak vannak előnyei és hátrányai is. Javíthatja az életminőséget és motiválhat a további fejlődésre, de veszélyeztetheti a megtakarításokat, valamint pénzügyi stresszhez vezethet.

A kiadások nyomon követése, világos pénzügyi célok kitűzése és az automatikus megtakarítások beállítása mind segíthetnek a probléma kezelésében. Fontos, hogy a lehetőségeinknek megfelelően éljünk, és minden nagyobb kiadás előtt mérlegeljük annak szükségességét és összhangját pénzügyi céljainkkal.

Mi lehet a megoldás?

Ez a fajta költekezés gyakorlatilag elkerülhetetlen a legtöbb ember számára, de a megértése és kezelése jelentős szerepet játszik a pénzügyi stabilitás fenntartásában – mondta Dasha Kennedy, egy népszerű pénzügyi tudatosságról szóló könyv szerzője. Szerencsére rengeteg technológiai vívmány áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy megkönnyítse a tudatos költekezést.

Hasznos lehet, ha áttekintjük a banki és hitelkártya-kivonatainkat, és használjuk a költségvetési alkalmazásokat

– hívta fel rá a figyelmet Kimberly Palmer. Szerinte valójában bármilyen eszköz, amely megkönnyíti a költéseink nyomon követését és az alkalmazkodást, hasznos lehet.

Ez a trükk a leghatékonyabb hosszú távon

A Pénzcentrum korábban már bemutatta olvasóinak az úgynevezett "20-30-50-es szabályt", amely egy egyszerű és könnyen alkalmazható pénzügyi módszer. Ennek lényege, hogy a havi költségeinket könnyedén nyomon követhetjük és rendszerezhetjük anélkül, hogy sok energiát kellene befektetnünk. Ezzel a megközelítéssel tehát sokkal könnyebb lesz takarékoskodni. A szabály alapelve, hogy a havi jövedelmünk 50 százalékát az elkerülhetetlen kiadásokra fordítjuk, 20 százalékot megtakarítunk, míg a fennmaradó 30 százalékot egyéb kiadásokra használjuk fel.

A 20 százalékos részt egyszerűen el kell különíteni a többi jövedelemtől, és célszerű valamilyen saját megtakarítási alapot létrehozni belőle.

A 50 százalékos rész az, amire rendszeresen támaszkodnunk kell, ebből ugyanis az alapvető kiadásokat kell fedeznünk. Ezek közé tartoznak például az élelmiszerek, a rezsi, az alapvető szolgáltatások (telefon, internet) és tisztálkodási termékek.

A maradék 30 százalékot pedig szabadon költhetjük olyan nem létfontosságú dolgokra, amelyek örömet okoznak számunkra. Bár ezek a kiadások mindenki számára egyéniek, mégis fontos, hogy ne lépjék túl a 30 százalékos keretet. Tudatos pénzügyi tervezéssel biztosíthatjuk, hogy ne terheljük meg túlzottan a költségvetésünket, és megtartsuk pénzügyi egyensúlyunkat.

Ha valaki ennek szellemében gazdálkodna, akkor a jelenlegi átlagfizetés mellett 206 550 forintból kell kihoznia a kötelező kiadásokat, 123 930 forintból az egyéb költségeket és 82 620 forintot kell félretennünk minden egyes hónapban.