18 °C Budapest
Pozsgai Gábor, a Diófa Alapkezelő értékesítési igazgatósági tanácsadója

Autóipar, gyógyszeripar, ESG: elárulta a befektetési guru, mibe érdemes most fektetni

2021. december 10. 05:57

"Ha előretekintünk, a monetáris szűkülés, a kamatemelkedés és főleg az infláció összefüggésben áll az egyelőre robusztus GDP-növekedéssel – ha ez nagyot változna, valós hatást gyakorolna a megtakarítások, a prémium szegmens vagyongyarapodásának alakulására" - vallja Pozsgai Gábor. A Diófa Alapkezelő értékesítési igazgatósági tanácsadója a Pénzcentrumnak adott interjújában azt is elárulta, mitől lesz infláció-védett egy portfólió, és mekkora hozamra számíthat így egy biztonsági játékot játszó, illetve a minimálisnál több kockázatot is elbíró kisbefektető.

A Portfolio június végi, prémium banki felmérése alapján nagyot ugrott a Diófa prémium üzletágának kezelt vagyona fél- és egyéves időszakon is, igaz, a szolgáltatók közül még mindig a Diófa a legkisebb a piacon. Milyen tervek vannak a vagyonnövekedésre vonatkozóan, mik a konkrét célszámok a közeljövőben?

Felmérések alapján az összpiaci vagyon a következő időszakban 10-11 százalékkal is nőhet. Szintén becsült adat, hogy a diszkrecionális vagyonkezelés aránya, a magánszemélyek kezelt vagyonán belül 6 százalékot tesz ki – külföldön ez akár a 25 százalékot is eléri. Ennek számos oka van, hogy Magyarországon miért ilyen alacsony ez az arány. Akárhogy is nézzük, a Diófa Alapkezelő a következő években jelentősen, a piaci átlag felett fogja növelni a magánszemélyek, illetve a cégek kezelt állományát. A Diófánál épp most folyik a következő öt évre vonatkozó stratégiaalkotás, és bár a konkrétumok egyelőre nem publikusak, a tervezésénél komoly hangsúlyt kapott a vagyonkezelt állomány erőteljes növelése. Az elmúlt időszak trendjei alapján bátran építkezhetünk, hiszen 2021 első 10-11 hónapjában 43 százalékkal emelkedett a prémium kategória vagyonkezelt állománya, ez előreláthatólag az év végéig meg fogja haladni az 50 százalékot.

Két prémium banki szegmenst is megkülönböztetnek a megtakarítási összeget tekintve (20 és 30 millió forintos küszöb). Milyen különbségeket lehetne kiemelni a két szegmensnek végzett vagyonkezelésben?

Mi pár éve kezdtük ennek az üzletágnak a kiépítését: összehasonlítva a piacon lévő prémium vagyonkezelőkkel, nem határoztunk meg túl magas belépési küszöböket az építkezésünk elején. Jelen pillanatban ez 30 millió forint, viszont akkor is elfogadjuk a jelentkezést, ha valaki csak 20 milliós vagyont különít el a számláján erre a célra, de ígéretet tesz arra, hogy ezt belátható időn belül kiegészíti minimum 30 millió forintra. Nem nagy a különbség a két kategória között, de 30 millió forint felett már elérhetők azok az exkluzívabb, zártkörű alapok, amelyeknek a hozampotenciálja kifejezetten attraktív. Nagyon kis volumenű befektetéseknél ez nem elérhető. Az átlagos ügyfélvagyon jelenleg 45 millió forint a Diófánál.

Mennyi idő van arra, hogy az új ügyfelek kiegészítsék a 20 millió forintot 30 millióra?

Belátható, értelmezhető időn belül. Ha valaki félévkor lép be, akkor nagyjából év végéig adunk erre lehetőséget. Ez nincs nagyon direkt módon szabályozva.

Melyek ma a legfőbb kihívások a prémium banki vagyonkezelésben Magyarországon?

A közelmúltban tapasztalt legnagyobb kihívás a hozamgörbe drasztikus emelkedése, amely magával húzza az állampapírok hozamemelkedését. A legtöbb vagyonkezelő alap a prémium banki vagyonkezeléseknél használ valamilyen állampapírindexet benchmark gyanánt, ez így van nálunk is. Ez az alap, amin felül az alapkezelő kereshet egy terméken, vagy pluszhozamot tud hozni az ügyfeleinek. A befektetési termékek oldaláról azt látjuk, hogy az USA-ban és a világ többi részén is a megugró infláció révén, a monetáris politikák változása vagy paradigmaváltása miatt várhatóan meg fog ugrani a volatilitás a különböző eszközosztályokban, például a részvényeknél, vagy a nyersanyagoknál. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nagyon könnyű lesz egy részvényportfólión olyan hozamokat kimutatni vagy realizálni, mint amiket az elmúlt pár évben lehetett elérni. Szűkül az a terület, amiben az alapkezelőnek értelmezhető hozamokat kell produkálnia.

Hogyan látod a szektor jövőjét, meddig tartható még az eddigi igen robusztus ügyfél- és vagyonbővülés a magyar szolgáltatóknál? Eljön egyszer itt is egy olyan telítettség, amit a privátbanki piacon látunk?

Még a privátbanki piac is bőven növekszik, így volt ez az idei évben is: azt gondolom, hogy ez a növekedés rövidtávon, 2022-ben vagy akár 2023-ban is fennmaradhat. Egyelőre arról beszélhetünk, hogy lassuló ütemben bővítik a monetáris bázist az USA-ban és az eurózónában is, elkezdik csökkenteni a kötvényvásárlások összegét, de ezek még mindig monetáris bővítést okoznak. A kamatemelés már egy jelentősebb lépés lesz, az USA-ban ez év végén, jövő év elején elindulhat.

Rövidtávon a bérkiáramlásra és a GDP-növekedésre nem lesz hatással, ezért gondolom, hogy a megtakarítások, a jövedelmi viszonyok a prémium szegmensben nem fognak drasztikusan változni.

Ha előretekintünk, a monetáris szűkülés, a kamatemelkedés és főleg az infláció összefüggésben áll az egyelőre robusztus GDP-növekedéssel – ha ez nagyot változna, valós hatást gyakorolna a megtakarítások, a prémium szegmens vagyongyarapodásának alakulására. Rengeteg az olyan tényező, amit nem látunk előre, a járvány is például nagyon sok bizonytalanságot hoz a képletbe: még az is elképzelhető, hogy a most várt kamatemelés az infláció csökkenésével megint megfordul. Ha a GDP elkezd csökkenni vagy szűkülni, elképzelhető, hogy a nemzetgazdaság vagy a jegybankok újra a pénznyomtatás mellett döntenek. Úgy vélem, rövidtávon nem fog változni a prémium szegmens növekedési üteme, de középtávon már látok benne kockázatokat.

Mi jellemzi a prémium banki ügyfelek befektetéseit a Diófánál? Általában miben takarítanak meg?

Mi diszkrecionálisan kezeljük az ügyfelek portfólióját. Az egyes befektetési döntésekkel kapcsolatban az ügyfeleink alapvetően az alapkezelőre támaszkodnak, mi pedig havonta egyszer be szoktunk számolni a teljesítményünkről és a portfólió aktuális összetételéről. Az átlagos ügyfélvagyon 45 millió forint, amelynek java része forintbefektetés. Kisebb mértékben vannak eurós befektetőink is, a következő években ebben jelentős bővülést várunk – egyébként dollárban is vállalunk alapkezelést, erre azonban most nincs igény. A kockázati profilt tekintve, nálunk nem jellemző az agresszív MIFID-del rendelkező ügyfelek kirívó kockázatot vállaló befektetése. A portfóliónk döntő többsége alacsony vagy közepes kockázati kategóriába esik. A kamatemelési ciklus megindulásával, valamint az infláció megugrása miatt várhatóan nőni fog a volatilitás a piacon.

Mennyiben húzza keresztül az eddigi befektetési stratégiákat az elszálló infláció? Milyen befektetéseket ajánlotok az inflációvédelemre?

Mi csökkentettük a részvénykitettséget a portfólióban, de elképzelhető, hogy ezt még tovább redukáljuk, ahogy egyre kézzel foghatóbbá válik a kockázat. Az exkluzív, zártkörű ingatlanbefektetési alapok súlyán ugyanakkor növeltünk – ezeknek a hozama meglehetősen attraktív, de a kockázati profilja lényegesen jobb, mint egy részvényportfóliónak, vagy egy abszolút hozamú alapnak. Folyamatosan figyeljük a fejleményeket, nem kizárt, hogy további átsúlyozások fognak bekövetkezni.

Hozzátenném, a részvényszegmenst nem homogén egésznek látjuk.

Van néhány kitüntetett terület, amit jelen pillanatban is szerepeltetünk a portfóliókban: ilyennek tartjuk például az ESG szempontoknak megfelelő részvénytársaságok papírjait, amelyek szűrésére a Diófa saját módszertant alkalmaz. Nemcsak ESG kritériumok alapján válogatunk, hanem természetesen profitabilitási szempontok mentén is. Rendszerint a mind a kettőnek megfelelő, kifejezetten prémium kategóriás cégeket emeljük be a portfóliókba. Az a fajta részvényalap, ahol a részvényindex szempontjából széleskörű reprezentatív pozíciót vennénk fel, már nincs a portfólióinkban.

Ilyen infláció mellett hogy állnak az ügyfelek a szuperállampapírhoz? Látható érdemi mozgolódás, átsúlyozás ezen a téren?

Már jó ideje nem javasoljuk ezt az ügyfeleinknek, amióta megjelent a negatív reálhozam. Ha állampapír, sokkal inkább ajánljuk a Prémium Euró Magyar Államkötvényeket (PEMÁK). Jelen pillanatban a legjobb ilyen a tavalyi infláció + 1,25 százalék. Ha valaki most indítja a szuperállampapírt, a 3,75-ös kupon nem annyira attraktív 6 százalék feletti infláció mellett. Sok hazai befektető magánszemély fejében a szuperállampapír van meg, a szofisztikáltabb befektetők viszont már tudják, hogy ez messze nem a legjobb lehetőség.

A piac egészét nézve igen magas arányban (mintegy 31%) tartják készpénzben a megtakarításokat a prémium számlákon. A prémium vagyon harmada tehát gyakorlatilag semmit nem kamatozik, sőt, az infláció miatt még jókora értékvesztést is elszenvednek az ügyfelek. Mi okozhatja ezt a nagy készpénzimádatot, és hogy lehetne ezen változtatni?

Kifejezetten figyelünk arra, hogy 0 százalék legyen a készpénz aránya a portfóliókban, hogy minden forintot el kell költenünk valamilyen befektetésre. Nem vizsgáltuk, mi állhat a magas készpénz tartás pontos hátterében, csupán feltételezéseink vannak. Ez a magas készpénzarány a retail szegmensre is igaz lehet. Azt gondolom, hogy minél vagyonosabb egy ügyfél, pénzügyileg annál tudatosabb; talán ez állhat mögötte, a pénzügyi képzettség hiánya, amely még a prémium szegmensben is jó néhány ügyfélre igaz lehet. Emellett az is közrejátszhat, hogy a Covid-járvány alatt a lakosság rengeteg fogyasztást halasztott el – lehetnek például, akik azért tartanak sok készpénzt, mert olyan nagyobb árucikkek és szolgáltatások beszerzésével számolnak, mint az autóvásárlás, a lakásfelújítás. De ezt nem tudom biztosan állítani.

2020-ban azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. Mit láttok, maradtak ezek a trendek az idei évben is?

Ebben az évben jellemző volt a megatrendek mentén történő kereskedés, az innovációs fenntarthatósági szempontok kifejezett erősödése. Előrejelzésünk szerint ez hosszú éveken, talán évtizedeken keresztül komoly és markáns trend lehet a befektetések piacán, mindaddig, amíg ez nem lesz általános. Az ESG-befektetéseknek folyamatosan erősödik a preferenciája. Stratégiánk része az ESG-kereskedés és az ESG szempontokat prioritásként kezelő működés, rendkívül fontos a tulajdonos, illetve az itt dolgozók számára is az ESG szempontú befektetés és az ESG összes velejárója: a fenntarthatósági elv mind az irányítást, mind a hétköznapi működésünket áthatja.

Azt látjuk, hogy egy részvénytársaság magas ESG értékelése rendkívül sokat árul el a céggel kapcsolatban.

Itt nem csak az ökológiailag elvárható szempontok mentén fektetünk ESG-részvényekbe, ezek a részvények már középtávon is profitábilisabbak. Az ESG nagyon sok mindent elmond egy cég transzparenciájáról, belső működéséről. Általában azt mondhatjuk, hogy ha egy cég transzparens a munkavállalóival kapcsolatban, és humánus – figyel a munkavállalók egészségére, a környezetére –, a cégvezetés általában jóval prudensebb a vállalat fő tevékenységével kapcsolatban is. Egyébként az S&P 500 cégek jelentős része magas ESG értékeléssel rendelkező cég, ez a jövőben is nagyon fontos szempont lesz.

Az ESG-n túl mi lesz, mi lehet a következő évek slágerbefektetése?

Ez borzasztó nehéz kérdés, hiszen egy év alatt is teljesen átalakulhatnak a trendek. Személy szerint az űrkutatásra és a biotechnológiára szoktam odafigyelni, egyébként szerintünk a diszruptív szektorokban érdemes keresni a jövő fő befektetési slágereit. Nagyon nehéz egy startupról, vagy egy frissen piacra került diszruptív technológiáról biztonsággal megállapítani, hogy olyan nagy üzleti lehetőségeket tartogat majd, amelybe érdemes beruházni; ugyanakkor vannak rá technikák, hogy jó eséllyel ki tudjuk szűrni ezeket a befektetési célpontokat.

Gyógyszeripar?

Látva a Pfizer vagy a BioNTech árfolyamának alakulását, nehéz azt mondani, hogy nem. Kissé közhely a piacon, de mindenki azt mondja, hogy – látva ezeket a trendeket, az új vírusok megjelenését – a Covid-19 nem az utolsó, amivel találkozunk az életünkben, sőt, valószínűleg egyre gyakrabban fogunk találkozni ilyen betegségekkel. Egy organikus szer vagy egy új vakcina kifejlesztése irgalmatlan nagy tőkeigényű befektetést jelent, ráadásul ha mellényúlnak, bumeránghatást is kiválthat, rossz hatással a cég árfolyamára. Az egyik francia gyógyszergyártó elkezdte fejleszteni egy COVID-19 elleni vakcinát, de végül nem járt sikerrel – érdemes most megnézni a részvényárfolyamot. Nem lehet tehát általánosságban azt mondani, hogy éljen a biotech szektor és a gyógyszeripar, mert ezt is szelektíven kell vizsgálni. Vannak olyan cégek, amelyeken profitálni fogunk, míg más társaságok részvényei veszteségeket fognak okozni.

Mi a helyzet az autóiparral?

Ez is egy olyan terület, ami egy év alatt teljesen átrajzolódhat. Rengeteg fogyasztást halasztottak el a járvány miatt, most pedig a chip- és egyéb alkatrészhiány miatt nem győznek elég autót gyártani. Nem a keresleti oldalon, inkább a szállítási láncokban keletkezett problémák miatt vannak gondok. Hogy ez hogyan fog rendeződni, ezt nehéz lenne megmondani, valószínűleg a kereslet fog csökkenni, amelyet az autógyártók egy darabig még ki fognak tudni elégíteni. Hosszabb távon sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen ütemben állunk át az elektromos autózásra, és milyen ütemben tiltják ki a benzin- és dízelhajtású autókat az utakról. Erre már vannak elég ambiciózus tervek. Úgy vélem, a következő évben az autóipar lehet az egyik olyan szektor, amelyik a legkevesebbet bukja, ha valamilyen részvénypiaci korrekció jön.

Abszolút hozamú alapok; részvényalapok; ingatlanalapok; vegyes alapok; kötvényalapok; árupiaci alapok: ha most állítanál össze befektetési portfóliót, hogyan súlyoznád - kockázatviselési hajlandóságtól függően - az egyes lehetőségeket?

Szerencsére könnyű dolgom van, mivel rendszeresen állítunk össze portfóliókat. A befektetőink befektetési mixeket kapnak annak függvényében, hogy milyen típusú kockázatot hajlandóak vállalni. Említettem, hogy a részvénykitettséget csökkentettük, és valószínűleg tovább mérsékelhetjük attól függően, hogy milyen irányba megy a monetáris politika, a gazdasági növekedés. A korábbiakhoz képest jelenleg túlsúlyozzuk a különböző, elsősorban a prémium kategóriás, zártkörű ingatlanalapokat, amelyek lényegesen jobb hozamtermelési potenciállal bírnak, mint a szuperpapír vagy a PEMÁK. Természetesen vannak részvény-befektetési alapjaink is, amelyek bizonyos súllyal bekerülnek a portfólióba, attól függően, hogy az adott prémium ügyfél MIFID-je milyen mixet indokol.

Ezek a portfóliók nem homogének, mindenkinek más mixet állítunk össze. Egyes portfóliókban van egy nagyon kis rész állampapír is. Az ügyfelek nem azért bízzák ránk a vagyonukat, mert állampapírba szeretnék fektetni, de most azokat a prémium magyar államkötvényeket preferáljuk, amik inflációhoz kötöttek.

Vannak saját vegyes alapjaink, van kötvényalapunk. Nem lehet azt mondani, hogy egyik vagy másik sokkal kockázatosabb, hiszen nem mindegy, hogy rövid vagy hosszú kötvényalapról beszélünk. Jelenleg kifejezetten kockázatosnak érzem a hosszú kötvényalapokat: ha valaki most megvesz egy ilyen befektetési jegyet, és a FED elkezdi emelni a kamatokat, folyamatos kötvényhozam-emelkedést fogunk látni, ami felfelé tolja a kötvényárakat, vagyis ezen akár veszíteni is lehet. A részvényalapoknál sem mindegy, hogy mi a kiválasztás szempontja, hogyan építik fel a portfóliókezelők a részvénykitettségeket. Azt is el tudom képzelni, hogy egy általános részvénypiaci csökkenő trendben, vagy egy korrekcióban lesz olyan részvényalap, amelyik long pozíciókat tart, mégis hozamot fog tudni termelni, mert olyan papírok vannak beválogatva, amik sokkal válságállóbbak.

Jelen pillanatban az árupiaci alapokat tartom a legkockázatosabbnak.

Ha egy árupiaci termék elkezd mozogni, akár 50-100 százalékos árfolyammozgások is lehetségesek éven belül. Ilyesmit láthattunk a kőolajnál, a földgáznál. Ha változik a világgazdaság, ha jön egy korrekció az ország GDP-mutatóiban, akkor az árupiaci alapok nagyon komoly veszteségeket okozhatnak.

Mi az az elvárható hozam, amivel most kalkulálhat egy ügyfél nálatok?

A korábbi évek tapasztalatai alapján a nagyobb vagyonméretű ügyfeleinknél jellemző, hogy nagy biztonsággal tudunk szállítani 7-9 százalék közötti hozamot jövőre is. Hozzáteszem, ezek nem a kockázatos kategóriák, főként mérsékelt, közepes kockázati szint melletti portfólióról beszélünk. Ez nálunk a prémium vagyonkezelés alapmodellje: maximum közepes kockázati szint mellett nagyon kis szórással jellemezhető portfóliókat állítunk össze. Jelenleg sok portfóliónkban szerepelnek zártkörű alapok, például ingatlanalapok is, amelyek akár 10 százalékos hozamot is tudnak hozni – nyilván nem teljesen ezekkel töltjük fel a portfóliót.

Összességében, portfóliómérettől függetlenül, átlagosan 8 százalék körül hoznak a portfólióink. Egy kockázatosabb portfólió bőven 10 százalék feletti hozamot is elérhet.

Ahol tavaly túl voltak súlyozva a részvény-befektetési jegyek és még ingatlanbefektetési jegyet is raktunk bele, esetenként 12 százalékot is keresett az ügyfél. Ez összehasonlítva egy részvény-befektetési alappal, ami akár 30 százalékot is hoz, nem tűnik jelentősnek, viszont a kockázati profilja lényegesen jobb. Nem nagyon ismerek sokkal jobb kockázat/hozamarányos sztorit, mint amit a Diófa csinál – olyan ügyfeleknek, akik nem akarnak naponta kereskedni, akik nem akarnak extra kockázatot futni, de az állampapírhozamot meg akarják verni.

Mindezt, mint egyfajta „vállalást”, 2022-re is ki tudod jelenteni?

Határozottan.

Fotók: Tuba Zoltán/kepszerk.hu

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2022. május 28. 07:14
A különleges üzlethelyiség a hagyományos vásárlást ötvözi a modern technológiákkal.
Holdblog  |  2022. május 28. 07:01
Ilyen is régen volt. 2006-ban. A Merrill híres alapkezelői felmérése szerint most jött el az az idős...
Összkép  |  2022. május 27. 15:07
Közeledik a nyári szünet, sokan az utolsó jegyeiket szerzik ebben az új normálisban, egy világjárván...
KonyhaKontrolling  |  2022. május 27. 07:35
Aki dolgozott már valaha, egészen biztosan volt szerencséje néhány KPI-hoz. A KPI (key performance i...
Ilyen egyszerűen keresheted rommá magad egy webshoppal: a profik így csinálják!

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben.

Érik a forradalom a magyar iskolákban: lépni kell, különben nincs jövője a gyerekeknek

Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.

Különleges kávék jelentek meg itthon: az elit már csak ezt issza, ez bennük az extra

Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.

Atyaég! Ilyen luxusnövényeket vesznek otthonaikba most a dúsgazdag magyarok

A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 28. szombat
Emil, Csanád
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?