Csak nehogy késő legyen! Ezt kevesen tudják az élettársi kapcsolatról

Az élettársi kapcsolat fő vonzereje, hogy nem kell hozzá papír, mert magától létrejön, ha a felek közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. Viszont kétségkívül vannak hátrányai is, mivel együttélésük során az élettársak végig külön vagyonszerzők maradnak, azaz nem keletkezik közös vagyonuk, mint a házastársaknak. Másik lényeges különbség a házassághoz képest, hogy az élettársak a törvény szerint nem örökölnek egymás után. Így sokan csak társuk halálakor döbbenek rá, hogy a párjuk után semmi nem jut nekik elhunyt élettársuk vagyonából, sőt még haszonélvezeti jogot sem kapnak a közösen használt lakásra.

Pereskedés helyett közjegyzői okirat

Ha nem akarnak vitás helyzetbe kerülni, akkor az élettársaknak célszerű közjegyzőnél vagyonjogi szerződést kötni, amelyben saját akaratuk szerint szabályozhatják a tulajdoni viszonyaikat. A közjegyzőtől kérhetik a szerződés bejegyzését a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába is.

Az örökléssel kapcsolatban megoldásként szolgál, ha végrendelkeznek egymás javára. A végrendelettel biztosítani lehet, hogy az egyedül maradó fél akkor is a közös otthonukban maradhasson, ha az ingatlan kizárólag az elhunyt élettárs tulajdonában állt. A végrendeletet célszerű közjegyző előtt tenni, mert így az biztosan megfelel minden törvényi előírásnak, és azt a közjegyző bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így garantáltan elő is kerül a hagyatéki eljárás során. Végrendelet híján viszont akár évekig elhúzódó pereskedés várhat az elhunyt élettárs párjára, amelynek során neki kell bizonyítania, hogy mekkora rész illeti meg őt, illetve az örökösöket az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből).

Kié lesz a lakás a szakítás után?

Hasonló problémák merülhetnek fel akkor is, amikor az élettársak különválnak. Mivel nem keletkezik közös vagyonuk, mint a házasoknak, az élettársak a törvény szerint az együttélésük során keletkezett vagyonból a szerzésben való közreműködésük arányában részesülnek szétválásuk esetén. Ha tehát a közös otthon csak az egyik fél tulajdonában van, akkor hiába éltek le ott akár több évtizedet együtt, szétváláskor akkor is kizárólag a tulajdonost illeti meg az ingatlan tulajdonjoga, azaz a másik félnek el kell hagynia a lakást.

Megint más a helyzet, ha gyermek születik a kapcsolatból - ilyenkor a bíróság elrendelheti az ingatlan osztott használatát még akkor is, ha az kizárólag egyikük tulajdona. Sőt, kivételes esetekben még akár úgy is dönthet a bíróság, hogy a tulajdonosnak kell elköltöznie, és a gyerek felügyeleti jogát gyakorló másik szülő maradhat a lakásban, amelyben addig együtt éltek.