5 °C Budapest

Melyik nyugdíjpénztár marad talpon?

Pénzcentrum
2012. március 27. 13:07

A magánnyugdíjpénztárak tagjainak néhány napjuk van arra, hogy a visszalépésről döntsenek, azonban a gyűjtésünk szerint csak pár pénztár tudatta a nyilvánosságot arról, hogy marad-e a piacon. A pénztárak többsége kivár, egyrészt a visszalépések, másrészt a szektorban zajló konszolidáció miatt, és csak később közli, hogy mit tesz a fenntarthatatlan működési környezetben. Számításaink szerint a jelenleg álló 9 pénztár nagyon eltérő képet mutat, a nagyobbak és a kisebb pénztárak között is találunk jobban illetve kevésbé jobban álló szereplőket. Az nyilvánvaló, hogy a magasabb tartalékot felhalmozó pénztárak vannak előnyben, hiszen nincsenek lépéskényszerben, meglátásunk szerint azonban elkerülhetetlen lesz ilyen jogi környezetben az adomány bevezetése. Óriási kockázatok vannak működési oldalon, a nagyobb pénztárak pedig azért vannak előnyösebb pozícióban, hiszen éves szinten alacsonyabb adományt tudnak meghatározni, ez pedig magasabb fizetési hajlandóságot vetít előre.

Egyre fogynak a napok márciusból, a magánnyugdíjpénztáraknál maradó 100 ezer tagnak kevesebb mint egy hete van, hogy válasszon, marad-e a pénztárában vagy visszalép. Korábban írt cikkeinkben már bemutattuk, hogy sokkal jobb helyzetben vannak a pénztártagok, mint 2011 elején, a többség számára megérné a maradás, amennyiben a jogszabályok is elismerik, hogy jár teljes nyugdíj 2012-től, a fő kérdés viszont inkább az, hogy a nyugdíjpénztárak egyáltalán kibírják-e a hatalmas nyomást, amely rájuk nehezedik.

Megfejtettük mi áll a végelszámolások mögött

Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, hogy a pénztáraknak milyen lehetőségeik vannak, ahhoz meg kell néznünk a korábbi évek gazdálkodását, a dolgunkat megnehezíti, hogy egyelőre a legfrissebb adatokkal 2010-ről rendelkezünk, a 2011-es adatokra pedig csak hónapok múlva derülhet fény. Ennek ellenére jó képet kaphatunk a szektor állapotáról, főleg azért mert tudjuk a PSZÁF adatai alapján, hogy 2011-ben szektorszinten mekkora veszteség halmozódott fel.

A gyűjtésünk szerint 2010-ben a magánnyugdíjpénztári szektor működési kiadásai 17 milliárd forintot értek el, a szektor összesített mérleg szerinti eredménye 2,7 milliárd dolláros negatívumot mutatott. A PSZÁF kockázati jelentésében szereplő kalkuláció felhasználásával megbecsültük a pénztárak beszámolói alapján, hogy mekkora összeg lehetett az a tartalék, amelyből a pénztárak 2011 elején gazdálkodhattak a sorfordító év kezdetén. Azt találtuk, hogy 6,9 milliárd forintos összeg volt a pénztáraknál, amelynek döntő része a pénztárak működése alatt felhalmozott nyereségekből jött össze, vagyis a tartaléktőkéből, ezen felül azonban még a működési és likviditási tartalék is rendelkezésére állt a pénztáraknak.

A Felügyelet statisztikái szerint tudjuk, hogy jelentős megszorításokat foganatosítottak a pénztárak, a 17 milliárdos kiadások 9 milliárd forintra csökkentek, azonban mivel a bevételek még ennél is drasztikusabban visszaestek a visszalépések és a nyugdíjvagyon átcsatornázása miatt, a 2011-es összesítés 5,9 milliárd forintos veszteséget mutatott. Ebből az egyszerű összevetésből is látszik, hogy a szektorban 12 év alatt felhalmozott működési tartalékot egyetlen év alatt sikerült szinte teljesen eltüntetni, ami kiválóan szemlélteti a szektor problémáit.

A gyűjtésünkből is kitűnik, hogy azok a pénztárak választották már korábban is a megszűnést, vagy kisebb arányban a beolvadást, amelyek kisebb tartalékkal rendelkezetek és/vagy alacsony taglétszámot tudtak felmutatni. A 2011-es adatok hiányában képtelenség megmondani, hogy az egyes pénztárak helyzetére miként hatott 2011, azt viszont sejthetjük, hogy milyen erőviszonyokkal indultak neki az évnek.


A nagy ötösből (ING, OTP, Aegon, Allianz, AXA) csak az ING, az OTP és az Allianz mondta egyértelműen azt, hogy fenn kívánják tartani a működést, az Aegon a működés beszüntetése mellett döntött, ami annak tudatában nem lehet meglepő, hogy fele akkora tartalékkal indultak neki az évnek, mint az OTP, miközben a veszteségük 2010-re vetítve ugyanakkora volt. Az AXA a gyűjtésünk szerint a lista első felében található, a honlapjukon közzétett információk szerint viszont nincsenek könnyű helyzetben, a működésüket az AXA tagvállalatai állják, végső döntés pedig április-szeptember között várható. A nagy ötös közül a legkisebb tartalékokkal az Allianz állt, azonban mint a cégnél elmondták, csoporton belüli támogatással (valószínűleg biztosítói hozzájárulással) próbálják a működésüket fenntartani hosszú távon is.

A kisebb pénztárak közül az Aranykor és az MKB is jelentős tartalékot gyűjtött össze, utóbbi a honlapján azt írja, hogy 2 évre elegendő tartaléka van, azonban a tagok hozzájárulása elkerülhetetlen lesz, viszont erről csak később döntenek. Ezt meghaladóan a Budapest Nyugdíjpénztár is tartalékainak köszönhetően kedvezőbb helyzetből várhatja a következő hónapokat, ellenben a Dimenzió és a Pannónia a nyilvános adatok szerint már nehezebb helyzetben van, még úgy is, hogy előbbibe a Generali, míg utóbbi pénztárba az Évgyűrűk és a Postás beolvadt. A Dimenzió közgyűlési előterjesztés szerint évente 160 millió forintot kellene gyűjtenie, ami a 3500 fős taglétszámmal számolva évente 45 ezer forintos adományt jelent. A Pannónia esetében egy hírlevél arra utal, miszerint évente 70 millió forintot kell a működésre fordítaniuk, ami éves szinten 20 ezer forintos adományt jelentene. Előbbi két pénztár azonban még nem döntött, a héten kerül sor a közgyűlésekre.

A kivárásra játszanak a pénztárak és a tagok is az adománnyal

Nyilvánvaló, hogy bevételek nélkül az összes pénztár a megszűnést választaná, az egyetlen járható út az, ha adományt kérnek a tagoktól a pénztárak, mivel azt teljes egészében a működésre lehet fordítani. Azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a magánnyugdíjpénztári számla fenntartásának költségei vannak, a pénztár olyan nyilvántartási rendszert vezet akár egy bank, amiért a piacon elfogadott sztenderdek szerint is havonta néhány száz forintot el szoktak kérni a szolgáltatók.

Hogyan tud bevételekhez jutni a pénztár?
Két lehetőség közül választhat (tagdíj, adomány) a pénztár, ha a tagoktól a működésére forrásokhoz akar jutni. A tagdíjjal az a probléma a pénztár szempontjából, hogy a befizetés 0,9 százalékát vonhatja le működési költségeire, vagyis havonta 20 ezer forint befizetésből 180 forintot, miközben ennek legalább a duplájára lenne szükség. Ez oda vezet, hogy olyan összeget kéne elkérni tagdíjként, amely a tagok teherviselő képességét meghaladja. A másik megoldás az, hogy nem kér tagdíjat a pénztár, viszont megállapodást köt a taggal, hogy az adjon működési célú adományt. Utóbbi lehetőség azért kedvező, hiszen ezt teljes egészében felhasználhatja a pénztár a működésére. Az előbbi logikát követve, a pénztár számára ugyanazt a végeredményt adja, ha a tagoktól több százezer forintos éves tagdíjfizetést követel meg, mintha 4000-5000 forintos adományt kér évente.


Ezzel önmagában nem is lenne probléma, azonban a működési célú támogatást (adományt) nem lehet kikényszeríteni, a tagok csak saját megfontolásukból fizethetik be ezt az összeget a pénztárba. Jogszabályok alapján nem tehetik meg a pénztárak, hogy a működési költségeiket levonják a tagok aktuális hozamaiból vagy számlaegyenlegéből, és ez a legfőbb működési kockázat. A szereplők, ha a működés fenntartása mellett döntenek, akkor felvállalják az a kockázatot, hogy adományokból kell a működést fenntartani, akár hosszú évekig is, amíg nem jön egy előnyös jogszabályváltozás.

A pénztártagok között valószínűleg jelentős lesz a nemfizetők aránya, vannak pénztárak, amelyek azt mondják, csak a tagság fele fog fizetni, de találkoztunk olyan szolgáltatóval is, amely még ennél is rosszabb feltételekre számít. Teljesen logikus a tagok szempontjából a potyautas magatartás egy ilyen helyzetben, csupán abban lehet bízni, hogy a tagok, ha már letették a voksukat a pénztár mellett, akkor azt pénzben is megerősítik. A kisebb pénztárak, amelyeknek nincsenek nagyobb tartalékaik, éppen ezért nehéz helyzetben vannak, hiszen olyan magas adományt kell majd meghatározniuk, amely a tagokat valószínűleg el fogja ijeszteni, és átlépésre kényszeríti. A piaci erőviszonyokat viszont az Aegon döntése befolyásolhatja, hiszen a megszűnés miatt közel 20 ezer tagnak kell eldöntenie, hogy mihez kezd, átlép egy másik pénztárba, vagy visszatér az államhoz.

Vélhetően a pénztárak többsége éppen azért nem akart színt vallani, hiszen a visszalépések és átlépések a konszolidáció folyamán még a leosztást megváltoztathatják, és csak ha a maradók számáról végleges adat lesz, akkor tudnak becsléseket végezni. A következő fél évben vélhetően nem fog megmaradni a jelenlegi 9 pénztár, annál is inkább igaz ez, hiszen még senki sem tudja, hogy miként fog működni a támogatói rendszer. Most első körben a pénztáraknak azt kell eldönteniük, hogy felvállalják-e a működési kockázatokat, vagy sem, előnyt pedig az élvez, aki nagyobb tartalékokkal rendelkezik, hiszen ott meg lehet várni a többiek döntését. Ez viszont csak az első kör, az igazi vízválasztó akkor következik, amikor az adományra épülő rendszer elindul. Az a pénztár tud majd megmaradni, aki nagyobb tartalékkal áll, és a tagjait tudja mobilizálni az adomány fizetésére, ez viszont a nagyobb taglétszámú pénztárak malmára hajtja a vizet, hiszen itt lehet alacsonyabb tagdíjat meghatározni (évente 4000-5000 forintosat).

 

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2022. december 9. 12:17
Bill Miller nemzedéke kiemelkedő alapkezelője volt. Zászlóshajó alapja, a Legg Mason Value Trust tiz...
MEDIA1  |  2022. december 9. 11:17
Egy álláskereső portálon keres teljes munkaidőre újságíró-hírkesztőt az Indamedia legnagyobb lapja,...
KonyhaKontrolling  |  2022. december 9. 07:45
A demokratikus országok (és a felszínen az autoriter országok is) rengeteg erőforrást fordítanak a k...
Bankmonitor  |  2022. december 9. 07:16
Rekordmértékű nyugdíjemelés várható 2023 januárban. A Bankmonitor számításai szerint az átlagnyugdíj...
Rengeteg munkavállaló készül most erre: már ezt is kaphatnak a bónusz mellé

Már csak pár hét van karácsonyig, így minden cégnél napirenden van a kérdés, hogy milyen formában köszönjék meg a dolgozók egész éves munkáját.

A Brancs megmondja: ezek kellenek, hogy megvalósítsd vállalkozás ötleted

A Brancs kampányait készítő szakemberekkel beszélgettünk arról, hogy mi a receptje egy sikeres vállalkozásnak.

Új őrület terjed Magyarországon: ez lesz 2023 slágere a magyar wellnessekben?

Nem csoda hát, hogy egyre több panzió igyekszik az egész szezon alatt különlegesebb programokat, lehetőségeket kínálni az arra utazóknak.

Valósítsd meg vállalkozói ötleted vevőid segítségével! (x)

Ha régóta motoszkál a fejedben egy világmegváltó ötlet, de eddig nem mertél belevágni, akkor most itt a tökéletes alkalom, hogy a tettek mezejére lépj.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. december 9. péntek
Natália
49. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?