Szociális Konzultáció: kinek járjon több nyugdíj?

A Szociális Konzultáció 9. pontja (SZAVAZZ!)

Lényeg és háttér

A kormány már korábban elkötelezte magát az egyéni számlás rendszer állami bevezetése mellett, a jövő évtől működő rendszerhez kötődik a kérdés. Mivel nem tudjuk, hogy pontosan milyen járulékösszegeket fognak ezeken a számlákon jóváírni, ezért nehéz a kérdésre jó választ adni. Korábban felmerült, hogy mivel az állami egyéni számla a nyugdíjpénztáraknál alkalmazott mintára jönne létre, ezért szimmetrikusan az egyéni nyugdíjjárulékokat különítenék el erre a számlára. Abban biztosak vagyunk, hogy az összes járulékot vagy hozzájárulást nem ilyen formában fogják nyilvántartani, tehát a nyugdíjunk csak egy része kerülhet majd ilyen formában hozzánk. Azonban ha eltekintünk ettől a részlettől, akkor a kérdés mindössze úgy hangzik, hogy mi legyen a fontos a nyugdíj kiszámításánál, a munkaviszony ideje (szolgálati idő) vagy a jövedelem?

A ma ismert állami nyugdíjrendszerek többsége mind két tényezőt figyelembe veszi a nyugdíj kiszámításánál, ebben a magyar rendszer sem kivétel. A nyugdíj kiszámítása egyszerűen úgy történik, hogy a munkaviszonyunk alatt kapott kereseteknek veszik egy speciális átlagát, majd egy táblázatból kiválasztják, hogy adott munkaviszony mellett az átlagkereset mekkora százalékát kaphatjuk meg kezdőnyugdíjként. A magyar rendszer elvileg 2013-tól teljes egészében arányossá válik, hiszen egy állami rendszer tag esetében egy év az átlagjövedelem 1,65 százalékát jelenti pluszban a nyugdíjban (ezt meghaladóan a még meglévő degresszió is kikerül a nyugdíjszámításból, ami a magasabb jövedelműeknek kedvez).

Lényeges feltétel, hogy csak bizonyos szolgálati idő után lehetünk jogosultak nyugellátásra. A hatályos törvények szerint 15 év szolgálati idő után résznyugdíjra leszünk jogosultak, míg 20 év után teljes öregségi nyugdíjra. Sok esetben ez nem jelent megkötést, hiszen a férfiak és a nők többsége is 30-35 év feletti szolgálati idő után megy nyugdíjba, viszont az alacsonyan képzett csoportok esetében a feltétel nagyon komoly problémák forrása lehet. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal már korábban is arra hívta fel a figyelmet, hogy akár félmillióan is kiszorulhatnak a minimális szolgálati idő követelmény miatt a nyugdíjrendszerből, velük azonban nem tehetjük meg, hogy ne gondoskodjunk róluk.

A kérdés közvetetten utalhat arra is, hogy a minimális szolgálati idő feltételét - megfelelő felhatalmazás birtokában - a kormány meg akarja szüntetni, és 15-20 év alatti munkaviszony esetén is fizetnének nyugdíjat a korhatár elérése után. Az egyéni számlás rendszerben ez minden további nélkül megvalósítható, hiszen a járulékok átlátható módon vannak nyilvántartva. Viszont mivel jóval kisebb a munkában töltött idő, és ennek megfelelően a virtuális vagyon, a nyugdíj jóval alacsonyabb is lehet. A probléma viszont továbbra is adva van: mi lesz azokkal, akik a korhatárt nem érik el, nem tudnak dolgozni, és nagyon kevés szolgálati idejük van? Jelenleg is a szociális ellátásokkal oldják meg ezt a problémát, és vélhetően a kormány szándékai szerint a jövőben is ez lesz a gyakorlat.

Eredmény és következmény

Nehéz megmondani, hogy egy átlagpolgár számára mi a fontosabb, a munkaviszony hossza, vagy éppenséggel a jövedelem. Mivel már most is komoly eltérések vannak a jövedelmi viszonyokban, és sokan szegénységben élnek, ezért azt gondoljuk, hogy a munkával eltöltött idő elsőbbséget élvez a jövedelem előtt. Rögtön hozzá kell azonban azt is tenni, hogy véleményünk szerint a két dolgot nem lehet egymástól elválasztani, egyszerűen azt lehet megtenni, hogy valamelyik oldalnak nagyobb teret engedünk.

Az adórendszerben végzett változtatások alapja az arányosság, a szakértők nagy valószínűséggel a nyugdíjrendszer esetén is ennek szavaznának elsőbbséget, hiszen ez munkaerő-piaci ösztönzőként működhet. Sokan azt gondolják, hogy mivel nem arányos most a jövedelemre nézve a nyugdíjrendszerünk (az alacsonyabb szolgálati idejű és jövedelmű foglalkoztatottaknak kedvez), az visszafogja a munkakínálatot.

Mivel ismert a nyugdíjrendszer helyzete, illetve hosszú távú problémái a demográfiából és foglalkoztatottságból adódóan, azt gondoljuk, hogy még ha változtatásokra is kerülne sor, akkor is az kedvezőbb feltételeket nem teremt a leendő nyugdíjasok szempontjából. Ha foglalkoztatottság élvez elsőbbséget, akkor az arányosságnak kell elsőbbséget adni, tehát a jövedelem-helyettesítésnek. Szemléletes, hogy maga a kérdés is csak a technikai háttérre kérdez rá, azt nem taglalja, hogy ebből jobb vagy rosszabb feltételek következnek.

Címlapképünk a hivatalos "Szociális Konzultáció 2011" című kérdőívből származik.