Mit csinál a pénzével, aki nem éri be a 6-7%-os banki kamatokkal?

A lakosság hitelterheinek enyhítésére megtakarításai és fogyasztása csökkentésével válaszolt, illetve visszafogta hitelfelvételét. Ezzel párhuzamosan a banki oldalon beszűkültek a lakossági hitellehetőségek, a bankok szigorúbb feltételeket támasztanak az ügyfelek felé: megnövekedtek a fedezet elvárások, és jelentősen nőttek a kamatok. A lakosság mindemellett érzékenyen reagált a gazdasági környezet őt érintő változásaira és lehetőségeihez képest növelte megtakarításait. A munkahely elvesztésétől való félelem, illetve a fogyasztáshoz szükséges előtakarékosság a megtakarítások növelésének irányába hatott. Mindebből az is következik, hogy a lakosság továbbra is elsősorban a kevésbé kockázatos befektetéseket keresi.

Vízkeleti Sándor

"A biztonságos megtakarítások esetében a lakosság mostanában jellemzően 6-7% körüli kamatot vár el, és ha a betéti piacon ez a kamatszint már nem elérhető, akkor fordul a valamivel kockázatosabb befektetések felé" - hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

Az elmúlt évben a kormányzat elsősorban a költségvetés bevételi oldalának növelésével foglalkozott, és kifejezte szándékát, hogy az idén a kiadási oldalt szeretné csökkenteni. Ez látványosan javíthatja a magyar befektetési eszközök megítélését, ami csökkentheti az elvárt hozamokat, és amiből a hosszú államkötvényeket birtokló befektetők már rövidtávon profitálhatnak. Az ország javuló megítélése megállíthatja a kamatemelési sorozatot, ami ismét a bankbetéteken kívüli befektetési lehetőségeknek kedvezhet.

"A kockázatkerülő befektetők elvárásainak a pénzpiaci és a rövidebb lejáratú államkötvényeket vásárló befektetési alapok lehetnek megfelelőek, hiszen itt nem kell nagy árfolyam ingadozással szembenézni és a megtakarítók stabil hozamra számíthatnak. Hiába lehetett az elmúlt két évben sokat keresni egyes részvényalapokkal, a korábbi veszteségek miatt a befektetők nem mertek ebbe fektetni, ami rövid távú megtakarítások esetében érthető is. Aki részvényekbe, "részvényes" befektetési alapokba teszi a pénzét, nagy kilengésekre is számíthat az árfolyamban néhány hónapos távlatban. Ezeket a befektetéseket minimum 4-5 éves időtartamra érdemes tervezni"- fejtette ki Vízkeleti Sándor.

Ugyanakkor fontos változás történt a befektetői attitűdben, hiszen egyre többen barátkoznak meg a hosszabb távú megtakarítások gondolatával. Ennek köszönhető, hogy a tartós befektetési számla (TBSZ) és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) fokozatosan egyre jobban beépül a köztudatba. Az ezeken a számlákon elhelyezett pénzt a befektetők szívesebben helyezik el pénzpiaci alapoknál izgalmasabb konstrukciókba, előbbi esetében népszerűek a tőkevédett határozott futamidejű 5 éves alapok, utóbbi esetében pedig a részvény illetve a vegyes alapok is.

"A januártól életbelépett személyi jövedelemadó csökkentés, illetve a befektetésekre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályok várhatóan csak késleltetve éreztetik hatásukat azonnal a lakossági megtakarításokban. Legalább 3-6 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy az adósságrendezéseket és az elhalasztott fogyasztások pótlását követően a többlet jövedelmek plusz megtakarítássá váljanak" - fejtette ki az alapkezelő vezérigazgatója.

K&H: komoly emelkedést produkálnak az élelmiszerárak

"Az élelmiszerek világpiaci árának folyamatos emelkedése egyre növekvő aggodalommal tölti el a világ döntéshozóit: a FAO, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete nemrég már felszólalt az élelmiszerexport korlátozása ellen, és a davosi konferenciának is egyik központi témája az élelmiszerek világpiaci árának növekedése volt. A Föld népességének gyarapodása, az élelmiszerek alternatív felhasználása, valamint a bizonytalan időjárási körülmények miatt várhatóan ez a tendencia idén folytatódik, így a legtöbb élelmiszer termék árának további növekedésére számítunk" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.