A magyarországi hárompilléres öregkori ellátás második pilléreként számon tartott magánnyugdíjpénztárak rendszere a válság következtében súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. Az éves eredmények összesítése még folyamatban van, de az évközi adatok alapján valószínűsíthető, hogy milliárdok tűntek el a nyugdíjalapokból, a 2008-as befizetéseket pedig egyszerűen elvitte a válság.
Hazánkban először a két világháború között merült fel a magánynyugdíj rendszerének gondolata, működésük azonban a világháború utáni államosítás miatt csak tiszavirág életűnek bizonyult. A rendszer újra indítására egészen 1998. január elsejéig kellett várni.
A munkaerőpiac újdonsült szereplői számára kötelező jellegű, a többieknek választható volt a magánnyugdíj-pénztári belépés. A bérjegyzékeken jól nyomon követhető, hogy a mindenkori bruttó bérünk 8 %-át utalják a pénztári számlánkra, további 1,5 % az állami nyugdíjrendszerbe vándorol.
A szolgáltatók a pénztári számlára érkező jóváírásokból fedezik a működési költségeiket, a fennmaradó összeget pedig a tag által választott portfólióhoz tartozó befektetési struktúra szerint próbálják fialtatni. A tagok a kockázatvállalási hajlandóságuktól függően a klasszikus, a kiegyensúlyozott és a növekedési portfólió közül választhatnak.
Pénztáranként eltérhet a befektetések összetétele, de általánosságban elmondható, hogy az első esetben a nyugdíj megtakarítás körülbelül 80 %-át fektetik állampapírokba, a fennmaradó részt kerül rövid lejáratú papírokba és részvényekbe. A kiegyensúlyozott portfólióban növekszik a részvények aránya, a növekedésinél pedig csak mintegy 30-40 %-a kerül biztonságosnak tekinthető befektetési formulába.
A pénztárak évente egyszer kötelezően küldenek elszámolást a tagoknak, akik így ellenőrizhetik az előző év forgalmát. A befizetésekből kiderül, hogy a munkáltató eleget tett-e a törvényi kötelezettségének és átvezette a 8 %-os levonásokat a számlára, valamint kiderül, hogy mennyire volt eredményes a pénztár éves tevékenysége.
A válság előtt a pénztárak büszkén számoltak be a növekvő taglétszámukról, a kezelt vagyon nagyságának folyamatos növekedéséről, az elért hozamaikkal pedig próbálták magukhoz csábítani más pénztárak ügyfeleit. Az értesítő levelek idei postázása után az ügyfél-reklamációk számának drasztikus növekedésére számíthatnak a pénztárak, ugyanakkor az online hozzáféréssel rendelkező tagok már év közben is láthatták, hogy baj van.
Regisztrációt követően az egyenleg interneten keresztül év közben is ellenőrizhető, az évközi negatív hozamok pedig azt valószínűsítik, hogy milliárdok olvadtak el a válság hatására. A pénztárak egyelőre mélyen hallgatnak az eredményeket illetően, kiváltképp, hogy a nemzetközi negatív tőkepiaci hatások felerősödése miatt várhatóan sokak év végi záró egyenlege alulmúlhatja a nyitó összeget.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Különösen érzékenyen érintheti a válság a növekedési portfóliót választó tagokat, akik a legnagyobb részvény-kitettséggel rendelkeznek. Váltásra negyedévente a mindenkori egyenleg egy ezrelékéért ugyan van mód, de ez már nem hozza vissza az elbukott nyugdíjat.
A pénztárak biztosították a tagokat a befizetések felelős kezeléséről, értékállóságot és reálérték növekedést ígértek az ügyfeleknek. A részvénypiacok 2008-as hanyatlása azonban még a legpesszimistább várakozásukat is alulmúlta, ez pedig keresztülhúzta a számításokat.
A hosszabb távon várhatóan magasabb reálhozamott biztosító befektetési politika a tőkepiaci történések következtében rövid távon veszteségesnek bizonyult. A pénztárak széttárt karral fogadhatják a magyarázatra váró ügyfeleket, mivel szerintük a globális pénzügyi eseményekre a legkisebb ráhatással sem bírnak.
A magyar nyugdíj-megtakarítások is szenvedő alanyaivá váltak a tengerentúlról átgyűrűzött pénzügyi válságnak, az ügyfelek ezt a saját bőrükön érezhetik. A negatív hatásokból eredő veszteségeket még a gondosan összeállított portfóliók sem kerülhették el.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Robert Fico Kína felé fordul, mert az EU számára kimerült
- Rengeteg halálos áldozata van a Rafahot és Gázavárost ért bombázásnak
- Kijev több veszteséget is beismert
- Így indulhatnak a nemzetiségi választáson induló jelöltek
- Izrael megnyitotta az asdodi kikötőt
- Nebraskában a tornádó 250 kilométeres óránkénti sebességet meghaladó széllökésekkel haladt