Van, ami még a hozamnál is fontosabb!

Ezeket összefoglalóan az angolban Socially Responsible Investmentsnek (SRI), vagyis társadalmilag felelős, etikus befektetésnek nevezik. Kérdés persze, hogy mitől lesz egy befektetés felelős, és mi alapján ítéli a befektetési alap etikusnak valamely vállalat tevékenységét?

A befektetési alapok többféleképpen állítják össze felelős befektetési portfoliójukat. Egyrészt léteznek negatív kritériumok, melyekkel kizárják a társadalmilag, környezetileg és etikailag elfogadhatatlan vállalatokat, vagy egész iparágakat. Természetesen a negatív szűrés is problémás lehet, ha például egy papírgyárról kell eldönteni, hogy társadalmilag felelős-e, azt is meg kell vizsgálni, hogy mire hasznosítják a papírt. Ha túlnyomórészt dohánygyártásban hasznosítják, máris más megítélés alá esik. Éppen ezért azt is meg szokták határozni, hogy az értékesítésből származó bevétel hány százaléka kapcsolódik "elitélendő" tevékenységhez, például dohányiparhoz, hadiiparhoz, szerencsejátékhoz, géntechnológiához, állatkísérletekhez, atomerőművekhez vagy akár gyermekmunkához.

A pozitív szűrés ezzel szemben egy összetett, elemző eljárás, ahol a vállalati teljesítmény egészét vizsgálják. Több elemző cég (például az európai Ethibel) létezik már, melyek saját kutatási és értékelési rendszerük alapján határozzák meg a vállalatok társadalmi felelősségvállalását. Általában elemzik a vállalat alkalmazottakkal való kapcsolatát, a környezeti hatását, a külső szociális politikáját és gazdasági politikáját.

Az első etikus befektetési alap, a Pax World Funds 1971-ben jött létre, mely elsősorban abból a mozgalomból született, melyet a vietnámi háborút ellenzők kezdeményeztek azon vállalatok ellen, akik a hadiipart támogatták. Azóta ezt a piacot is dinamikus fejlődés jellemzi, így az etikus, vagy felelős befektetési alapoknak is rengeteg típusa létezik. A már említett Pax World Funds például olyan befektetési alapot is jegyez már (Pax World Women's Equity Fund), amely csak olyan vállalatokba fektet, ahol a női egyenjogúságra nagy hangsúlyt fektetnek, erre külön belső szabályokat is megalkotnak, sőt a nők előrelépési lehetőségeit is támogatják, tréningek, belső képzések formájában. Ezen kívül nők által létrehozott cégekbe, és olyan kezdeményezésekbe is fektetnek, melyek a fejlődő országok női lakosságát támogatják. A lehetőségek láthatónak végtelenek...

Léteznek azonban tematikus portfolió összeállítási módszerek is, vagyis amelyek egy-egy iparágban tevékenykedő vállalatok papírjait választják ki. Ilyenek például a különböző alternatív energiaforrásokba fektető, vagy az ivóvízellátás problémájával foglalkozó vállalatok papírjait választó alapok (lásd például a KBC Eco Fund Alternative Energy és Water alapok).

A magyarok nem elég etikusak?