Kovács a banktitok ellen: vége az adatok elhallgatásának?

Kovács hamarosan a bizottság elé tárja azt a szakértői jelentést, amely az új kamatadó-irányelvet taglalja. A jelenlegi, a 2005-2011 közötti időszakra vonatkozó irányelv alapján működő rendszerben három uniós tag, Ausztria, Belgium és Luxemburg is kivételezett helyet tudott kialkudni.

Semmilyen adatot nem adnak ki azokról a külföldiekről, akik náluk tartják a pénzüket, viszont ezért megadóztatják őket név nélkül. A kamatjövedelem után jelenleg 15 százalék forrásadót kell fizetni, aminek nagy részét mind a három szóban forgó ország átutalja a betétesek anyaországába. Júliustól viszont már megemelt kulcsot fizethetnek a betétesek, 20 százalékot. 2011 júliusában pedig ez 35 százalékra emelkedik, ami valószínűleg már nem fogja megérni a külföldieknek.

Az általános vélekedés az uniós országokban az, hogy a szigorú banki titoktartás összekapcsolása a forrásadóztatással azért nem ugyanaz, mintha az országok tudnák megadóztatni a polgáraik külföldön tartott betéteit is, ugyanis így arra is fény derülne, hogy sokan olyan pénzeket is tartanak külföldi számlán, ami nem teljesen legális forrásból származik, így nem is tud róla az adóhatóság.

Az információk teljes cseréje és a banki titoktartás eltörlése ahhoz vezetne, hogy könnyebben elkerülhetőbbé válnának a bűncselekmények, mint az adócsalás, vagy az adó részleges be nem fizetése. Annak ellenére, hogy az OECD Svájcot nem sorolja az adóparadicsomok, mint Monaco, vagy Liechtenstein közé, Kovács szerint semmilyen különbség nincs ezek között az országok között, mindenhol szükséges lenne az információcsere megfelelő biztosítása.