Feketén kapsz fizetést? Ne is álmodj nyugdíjról!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete idén először készített tanulmányt arról, hogy a rejtett gazdaságban való részvétel mennyiben befolyásolja a nyugdíjcélú megtakarításokat, és ezáltal milyen hatással van a később kapott nyugdíj összegére. A nem legális fizetés ugyanis Magyarországon egyes szakmákban nagyon elterjedt, sokan kapják zsebbe a fizetésük egy részét vagy teljes egészét.

Ez első látásra mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak kedvező, ugyanis így egyikük sem fizet adókat és járulékokat a bér után. De abba nem gondol bele a dolgozó, hogy mivel a cég nem fizet járulékot utána, lehet, hogy nem jogosult mondjuk az egészségbiztosítás igénybevételére. Ha viszont csak részben kapja illegálisan a fizetését, akkor a befizetett járulék lényegesen kevesebb, aminek köszönhetően a nyugdíjkorhatár elérése után sokkal kevesebbet fog kapni a dolgozó, mintha szabályosan befizettek volna utána minden fillért.

Sokakat viszont még ez a tény sem riaszt el, mondván, hogy a nem legálisan kapott összegből majd félretesz annyit, hogy később ne legyenek anyagi problémái. A gyakorlatban viszont úgy tűnik, ez nem igazán valósul meg, amit a dolgozó zsebbe kap, azt általában el is szórja.

Kik vettek részt?

A felmérés ezer fős minta alapján készült 2007 őszén. A kutatók vizsgálták az aktív korú lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságát, jövedelmi helyzetét, és megtakarítási hajlandóságait. Az országos kiterjedtségű felmérés személyes kérdőíves formában készült el. A korcsoportok szerinti megoszlás viszonylag egyenletes, 28,8 százalék a 18-29 éves korosztályból került ki, de az 50-59 évesek közül is 23,4 százalékban vettek részt a felmérésben.

A munkapiaci helyzet tekintetében a megkérdezettek 62,8 százaléka alkalmazottként dolgozik, mindössze 9,5 százalék önálló vállalkozó, és 4,8 százalék alkalmi munkás. Az iskolai végzettség alapján a szakmunkások, és érettségizettek szerepelnek a mintában a legnagyobb arányban, a felsőoktatási végzettségűek mindössze 15 százalékot képviselnek. A kereseteket figyelembe véve pedig nagyjából 70-100 ezer forint havi nettó jövedelemmel rendelkezők vannak a legtöbben.

Rejtett gazdaságban való érintettség

A kérdőívben a készítők azt a kérdést is feltették, hogy alkalmazottként, vagy alkalmi munkavállalóként az emberek hány százaléka kapott az elmúlt egy évben zsebbe vagy számlára fizetést. Közel 10 százalék nyilatkozta azt, hogy zsebbe is kap fizetést, és 20 százalék volt azoknak az aránya, akik számlára is kaptak fizetést (a meghatározás azokra vonatkozik, akik valahonnan szerzett költségszámlákért cserébe kapják az adott összeget).

Sokan nem akarnak nyugdíjat kapni!