Miben tartjuk a pénzünket? Az elmúlt tíz év során nem készült szisztematikus elemzés arról, hogy miből áll össze a lakosság vagyona. Ezt a hiányosságot kívánja most pótolni a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya, melyben Vadas Gábor elemzi formális becslésekkel, illetve módszerekkel elemezni a háztartások vagyonában bekövetkezett változást.
Ha több a pénzünk, az is egy sokk
A magyar lakosságnak az elmúlt egy évtized során több sokkal is szembe kellett néznie, közülük is elsőként azzal, hogy emelkedett a rendelkezésre álló jövedelme. A kilencvenes évek végére jóval kevésbé váltak hiteltől függővé, s egyre több család volt képes fogyasztási hitelek felvételére, s fizetni azok törlesztő-részleteit.
Ugyanakkor az anyagi vagyonban bekövetkezett változásokkal párhuzamosan két másik hatás is érte a lakosságot, az orosz pénzügyi válság, valamint az intenzív lakástámogatási rendszer bevezetésének képében. Ez a rendszer később számos változtatáson ment keresztül, melyeket most nem kívánunk részletezni.
Pénzügyi vagy ingatlanvagyon?
A tanulmány szerzője kiemelendőnek vélte a háztartások pénzügyi vagyonának vonatkozásában azt, hogy a nettó pénzügyi vagyon jövedelemhez viszonyított aránya 2000 óta lényegében nem változott. Ami a vagyon pénzügyi eszközökben tartott részét érinti, a rendszerváltás után lényegében mindenki a paplanban tartotta megtakarított pénzét, ha ugyan volt neki.
Ebben az időszakban a pénzügyi vagyon 40 százalékát tartották készpénzben, amely készpénztartási arány a 2000-es évek elejére 10 százalék alá olvadt. A hiperinflációtól való félelem okán a kilencvenes évek közepén a közkedvelt megtakarítási forma szerepét a valuta töltötte be, amely aztán az inflációs várakozások helyretétele következtében 5 százalékra csökkent.
A kilencvenes évek közepén fedezték fel a háztartások a másfajta pénzügyi megtakarítási eszközök által nyújtott lehetőségeket, ez alatt a részvényeket, illetve befektetési alapokat érthetjük. Igaz, az alábbi ábrából kiválóan látszik, a lakosság az orosz pénzügyi válság következtében elfordult a tőzsdére bevezetett részvényektől, a bizalom azóta nem is tért vissza számottevő mértékben.

Az adatokból világosan kitűnik, hogy a lakosság ingatlanvagyona jóval magasabb a pénzügyi vagyonnál. Vadas becslése alapján az ingatlanvagyon 1996 végén 18,5 milliárd forintot tett ki. Ez az állomány úgy jött létre, hogy minden egyes értékesített ingatlan piaci árát vették alapul. A tanulmány arra is rávilágít, hogy 1999 és 2004 között nagy mértékben emelkedtek az ingatlanok árai, s lényegében ez az árváltozás volt felelős az ingatlanvagyonban bekövetkezett változásokért.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A lakástámogatási rendszernek általában két célját szokták deklarálni, egyrészt a kínálat növelésén keresztül a lakásokhoz való jobb hozzáférés elősegítését, illetve a lakások minőségének javulását. Az első teljesülésével kapcsolatban a tanulmány a lakásállományt vizsgálta, amelynek változásáról nem állapította meg, hogy az hozott-e szignifikáns mértékű változást.
A második tényező esetében két mutatót vett figyelembe, az új lakások építésének, illetve a bontások számát. Az ábrából is világosan látszik, hogy a bontások száma lényegi változást nem produkált, vagyis a lakásépítések terén tapasztalt magasabb szintű aktivitás nem hozta magával a minőségi változást.

A tanulmány egy másik közkedvelt legendával is leszámol, nevezetesen, hogy az unióhoz való csatlakozás növelő hatással bírt a magyar lakásárakra. Az állításnak csak olyan helységekben lehetne alapja, amelyek valamely ipari régióba tartoznak, vagy kedvelt turisztikai célpontot jelentenek. A budapesti adatokat alapul véve nem vehető észre a csatlakozásnak betudható változás az ingatlanok árában.

Változások és nemzetközi összehasonlítás
Változások a lakosság vagyonábanA megfelelő statisztikai tesztek elvégzése után a tanulmány készítője rávilágított arra, hogy milyen strukturális fordulópontokat azonosíthatunk a lakosság vagyonának változásában. Az egyik ilyen töréspont a 200-es évek környékén található, amely egyértelműen a hitelállomány megnövekedésére vezethető vissza.
Brutális vagyonon ül a 100 leggazdagabb magyar: ennyi pénze van Mészáros Lőrincnek, Csányi Sándornak
Egy év alatt 14 százalékkal, 12 579 milliárd forintra nőtt a száz leggazdagabb magyar vagyona
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







