Miben tartjuk a pénzünket? - Lehull a lepel a legendákról...

Ha több a pénzünk, az is egy sokk

A magyar lakosságnak az elmúlt egy évtized során több sokkal is szembe kellett néznie, közülük is elsőként azzal, hogy emelkedett a rendelkezésre álló jövedelme. A kilencvenes évek végére jóval kevésbé váltak hiteltől függővé, s egyre több család volt képes fogyasztási hitelek felvételére, s fizetni azok törlesztő-részleteit.

Ugyanakkor az anyagi vagyonban bekövetkezett változásokkal párhuzamosan két másik hatás is érte a lakosságot, az orosz pénzügyi válság, valamint az intenzív lakástámogatási rendszer bevezetésének képében. Ez a rendszer később számos változtatáson ment keresztül, melyeket most nem kívánunk részletezni.

Pénzügyi vagy ingatlanvagyon?

A tanulmány szerzője kiemelendőnek vélte a háztartások pénzügyi vagyonának vonatkozásában azt, hogy a nettó pénzügyi vagyon jövedelemhez viszonyított aránya 2000 óta lényegében nem változott. Ami a vagyon pénzügyi eszközökben tartott részét érinti, a rendszerváltás után lényegében mindenki a paplanban tartotta megtakarított pénzét, ha ugyan volt neki.

Ebben az időszakban a pénzügyi vagyon 40 százalékát tartották készpénzben, amely készpénztartási arány a 2000-es évek elejére 10 százalék alá olvadt. A hiperinflációtól való félelem okán a kilencvenes évek közepén a közkedvelt megtakarítási forma szerepét a valuta töltötte be, amely aztán az inflációs várakozások helyretétele következtében 5 százalékra csökkent.

A kilencvenes évek közepén fedezték fel a háztartások a másfajta pénzügyi megtakarítási eszközök által nyújtott lehetőségeket, ez alatt a részvényeket, illetve befektetési alapokat érthetjük. Igaz, az alábbi ábrából kiválóan látszik, a lakosság az orosz pénzügyi válság következtében elfordult a tőzsdére bevezetett részvényektől, a bizalom azóta nem is tért vissza számottevő mértékben.

A második tényező esetében két mutatót vett figyelembe, az új lakások építésének, illetve a bontások számát. Az ábrából is világosan látszik, hogy a bontások száma lényegi változást nem produkált, vagyis a lakásépítések terén tapasztalt magasabb szintű aktivitás nem hozta magával a minőségi változást.

Változások és nemzetközi összehasonlítás

A megfelelő statisztikai tesztek elvégzése után a tanulmány készítője rávilágított arra, hogy milyen strukturális fordulópontokat azonosíthatunk a lakosság vagyonának változásában. Az egyik ilyen töréspont a 200-es évek környékén található, amely egyértelműen a hitelállomány megnövekedésére vezethető vissza.