2 °C Budapest

KSH 2005-ről: export és beruházások

Pénzcentrum
2006. március 3. 09:45

A bruttó hazai termék 2005-ben 4.1%-kal (naptárhatással kiigazítva 4,3-kal) növekedett, a reálgazdaság egyensúlya javult - áll a KSH gazdasági összefoglalójában. Keresleti oldalról az export 11%-os és a beruházások 6.4%-os bővülése húzta a gazdaságot, a fogyasztás mérsékeltebben nőtt. A külkereskedelem hiánya az importnál gyorsabban növekvő exportnak köszönhetően alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A termelő ágazatok közül az iparban és az építőiparban folytatódott a konjunktúra, előbbi bruttó termelése 7.3%-kal, utóbbié 17%-kal nőtt. A mezőgazdaság kibocsátása a 2004-es rekordterméshez képest 9%-kal csökkent. Az infláció 3.6%-ra mérséklődött, ami 30 éves rekord, a reálkeresetek 6.3%-kal emelkedtek. A foglalkoztatottak száma nem változott, de az aktivitási ráta emelkedésével együtt a munkanélküliek száma és aránya nőtt (éves átlagban 7.2%-ra). Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - hiánya a Pénzügyminisztérium előzetes pénzforgalmi adatai szerint 2005-ben közel 984 milliárd forint volt, az egy évvel korábbinál kisebb (az eredményszemléletű hiány ennél lényegesen nagyobb).

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.


Az élénk gazdasági növekedés 2005-ben folytatódott, bár üteme kissé mérsékeltebb, mint a megelőző évben volt. A GDP 2005-ben 4.1%-kal (naptárhatással kiigazítva 4.3%-kal), 2004-ben 4.6%-kal emelkedett. A magyar gazdaság fejlődése fő vonalaiban összhangban állt a világgazdaságra jellemző tendenciákkal.

A globális gazdaság fejlett térségeit általában a növekedés lassulása jellemezte. Az Egyesült Államokban a 2005. évi 3.5%-os GDP-növekedés alatta maradt a 2004. évinek (4.2%). Az Európai Unióban a fejlődés továbbra is sokkal szerényebb mértékű, mint az USA-ban, a GDP 2005-ben 1.6%-kal emelkedett. Ez a növekedési ütem 0.8 százalékponttal alacsonyabb a megelőző évinél. Az unión belül az euró-zónához tartozó országok növekedése változatlanul az uniós átlag alatt maradt. Magyarország fontosabb gazdasági partnerei közül Németország mindössze 1% körül tudta növelni a gazdasági teljesítményét, Ausztriában valamivel az átlag felett (2% körüli mértékben) nőtt a GDP, Olaszországban pedig stagnált a gazdaság 2005-ben.
Az Európai Unió új tagországaiban a 2005. évi gazdasági fejlődés változatlanul gyorsabb, mint a korábbi tagoknál (EU-15). Közülük a három balti köztársaság növekedése kiemelkedően magas volt, őket követi Szlovákia és Csehország 5% körüli növekedéssel. Szlovénia és Magyarország gazdasági teljesítménye közel azonos mértékű (4% körüli). Az új tagországok közül a legnagyobb gazdasági potenciált képviselő Lengyelország növekedése 3%-ra esett vissza.

Magyarországon a nemzetközi összehasonlításban magasnak tekinthető 4.1%-os éves növekedési ütemet kizárólag a termelékenység növekedése biztosította, a foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt. A reálgazdaság egyensúlya 2005-ben számottevően javult, az áruk és a szolgáltatások exportja gyorsabban nőtt, mint az importja. Ugyanakkor az ország külső és belső pénzügyi egyensúlya továbbra is fennáll - véli a KSH.

A gazdasági növekedést a kereslet oldaláról az export és a beruházás lendületes fejlődése alapozta meg. A fogyasztói kereslet lassabban nőtt, mint a bruttó hazai termék. A gazdaság éven belül leírt fejlődési pályája sem tért el lényegesen a világgazdaságra jellemző folyamatoktól. Az év utolsó három hónapjában Magyarországon is kissé lassult a bruttó hazai termék növekedési üteme. (2005 III. negyedévében 4,5%-kal, a IV. negyedévben 4,3%-kal nőtt a GDP.)

A beruházások 2005. évi 6.4%-os növekedési üteme szerényebb a megelőző évinél, de így is meghaladta a bruttó hazai termék bővülését. A GDP alakulásával összhangban az utolsó negyedévben számottevő ütemcsökkenés következett be. A beruházások szerkezetét tekintve folytatódott az infrastrukturális fejlesztések arányának növekedése, ami főként az autópálya- és útépítésekkel áll összefüggésben. Az ilyen típusú fejlesztések a szállítás, távközlés gazdasági ágban jelennek meg, ahol a 2004. évi 32%-os növekedést követően tavaly további 33%-kal futott fel a beruházási teljesítmény. A feldolgozóiparban a 2003. és 2004. évi magas (15%-os) növekedés után 2005-ben szerény ütemben (2.4%-kal) növekedtek a beruházások. Hasonló a helyzet a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban is, ahol a lakásépítések számának alakulásával párhuzamosan a több éve tartó dinamikus fejlődés 2005-ben megállt, sőt némi csökkenés mutatkozott. Többéves gyors növekedés után ugyanis 2005-ben 6%-kal csökkent az átadott új lakások száma az előző évhez képest (41 ezer lakásra adtak ki használatbavételi enge-délyt 2005 folyamán). Élénkültek az előző évhez képest a kereskedelemben és a szállodaiparban, továbbá az építőiparban megvalósuló fejlesztések.

A külkereskedelmi termékforgalom 2003-ban kezdődött és 2004-ben tetőzött dinamikus bővülése a nemzetközi konjunktúra gyengülésével párhuzamosan 2005-ben némiképp lelassult, az export és az import is mérsékeltebben nőtt, mint egy évvel korábban. A döntő részben ipari exporton alapuló kivitel volumene 11%-kal (2004-ben 18%-kal), a behozatalé 5%-kal (2004-ben 15%-kal) növekedett. Az importdinamikát meghaladó exportbővülés következtében a külkereskedelmi deficit a 2004. évi héttizedére csökkent, a hiány exporthoz viszonyított nagysága pedig a 2004. évi 8.8%-ról 5.7%-ra mérséklődött. A forgalom növekedési ütemének csökkenése mindkét oldalon elsősorban a legnagyobb forgalmat adó gépek és szállítóeszközök árufőcsoport dinamikájának mérséklődéséből ered. A külkereskedelmi cserearányok romlása az előző években mért 0.5-0.7%-ról 2%-ra gyorsult, főként az energiaárak folytatódó emelkedésének következtében.

A bruttó hazai termék dinamikáját termelési oldalról kedvezően befolyásolta, hogy a 2003-ban megindult ipari konjunktúra tavaly is folytatódott - csökkenő ipari foglalkoztatottság és számottevően emelkedő termelékenység mellett. A bruttó termelés - a 2004-ben mérttel közel azonos mértékben - 7.3%-kal nőtt. Jelentős változás az elmúlt évekhez képest, hogy a növekvő értékesítés nemcsak az exportra, hanem az előző években lényegében stagnáló belföldi kereslet növekedésére is támaszkodhatott. Az összes ipari értékesítés több mint felét kitevő export volumene 11%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés pedig 4.4%-kal nőtt - részben a kisvállalkozások megugró belföldi eladásainak köszönhetően.

A feldolgozóipari termelés közel felét, az export kétharmadát adó két ágazat, a villamos gép, műszer gyártása és a járműgyártás jóval átlag feletti termelésnövekedése volt az ipari konjunktúra motorja, ami egyben az ágazati struktúra e két ágazat javára történő átrendeződésének folytatódását is jelenti. A beruházások fellendülésére támaszkodó, ezen felül exporteladásait is jelentősen növelő építőanyag-ipar volt az egyetlen, amelyben a termelés a két gépipari ágazatnál is magasabb ütemben nőtt. A feldolgozóipar 14 ágazata közül a kohászatban, az élelmiszeriparban és két könnyűipari ágazatban regisztráltak termeléscsökkenést.

A 250 fő feletti nagyvállalatok termelése átlag felett nőtt, teljes egészében a növekvő exportjukra támaszkodva. A kisvállalkozások 5% körüli ütemben növelték termelésüket, csökkenő export és jelentősen felfutó belföldi értékesítés mellett. A közepes vállalkozások kiegyenlítettebb belföldi és külföldi értékesítési dinamikával a kisvállalkozásokéhoz hasonló növekedést értek el.

Az építőiparban a bruttó termelés a 2004. évi 5.8% után tavaly 17%-kal nőtt, elsősorban a közútfejlesztési beruházások és az ipari, kereskedelmi célú épületek építésének következtében. Az építőipari vállalkozások év végi szerződésállománya az egy évvel korábbi magas bázist is meghaladta, ami a konjunktúra fennmaradására utal.

A mezőgazdaság teljesítményét a bázishatás nagymértékben befolyásolta, 2004 ugyanis a növénytermesztésben kiugró terméseredményeket hozott (különösen a kalászos gabonák esetében). Ehhez képest 2005-ben a mezőgazdaság kibocsátása 9.4%-kal csökkent (az állattenyésztési ágazatban ennél kisebb, a növénytermesztésben nagyobb mértékben), de így is magasabb volt, mint a 2004-et megelőző években.

ELINDULT A TURMIX, A PÉNZCENTRUM HETI HÍRLEVELE!

Ha a napi hírzaj nélkül szeretnéd olvasni a Pénzcentrum legjobb anyagait, IRATKOZZ FEL HETI HÍRVELEÜNKRE, A TURMIXRA. A legizgalmasabb sztorijaink, heti egyszer, egyenesen a postaládádba.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 5.5%-kal emelkedett (egy évvel korábban 5.8%-kal). Az élelmiszer-kereskedelmi forgalom 2005. évi emelkedése az előző két évhez hasonlóan elmaradt a nem élelmiszer-termékek forgalmának bővülésétől, és még kisebb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalomba be nem számított jármű- és üzemanyag-kereskedelem.

A szállítási ágazatban a teherszállítási teljesítmény 13%-kal nőtt, főként az élénk nemzetközi forgalomból eredően. A személyszállítás utaskilométerben mért teljesítményének növekedése is a nemzetközi szállításokból, azon belül a diszkont légitársaságok gyors forgalombővüléséből származik. A belföldi távolsági személyszállítás teljesítménye 4%-kal csökkent.

Az idegenforgalomban enyhe növekedés bontakozott ki. A hazánkba érkező külföldiek száma a korábbi éveknél nagyobb ütemben, 7%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák számának 2%-os emelkedése ennek ellenére nagyobbrészt a belföldi turizmusból származik. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei reálértéken 6%-kal nőttek, a szállodák javuló, 48%-os kapacitáskihasználtsággal működtek.

2005-ben a munkaerőpiacot a kínálat növekedése és a kereslet stagnálása jellemezte. A gazdaságilag inaktívak közül 52 ezerrel többen léptek be a munkaerőpiacra, mint amennyien elhagyták azt, azonban a munkaerő-kereslet nem nőtt ezzel párhuzamosan, így ők szinte teljes egészében a munkanélküliek számát gyarapították. Mindezek következtében a korábbi éveknél nagyobb aktivitási arány mellett a munkanélküliségi ráta 7.2%-ra emelkedett a 2004. évi 6.1%-ról. A foglalkoztatottak száma az éven belül kissé növekedett, de éves átlagban nem változott 2004-hez képest, így a foglalkoztatási ráta sem mozdult el európai összehasonlításban alacsonynak számító szintjéről.

A költségvetési szférában, valamint a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban csökkent a foglalkoztatottság, amit az építőipar és egyes szolgáltató-ágazatok által támasztott megnövekedett munkaerő-kereslet éppen csak ellensúlyozni tudott.

Az Európai Unióban a 2004. évi 9.1%-ról 8.7%-ra süllyedt a munkanélküliségi ráta, annak ellenére, hogy Németország és Franciaország nem tudta csökkenteni 9.5%-os munkanélküliségét. Mérséklődött viszont a munkanélküliség Csehországban, valamint a rendkívül magas rátát jegyző Lengyelországban és Szlovákiában.

A 2004-es alacsony bérdinamikát 2005-ben élénk keresetnövekedés követte, a 2004-ben kissé csökkenő nettó reálkereset 6.3%-kal nőtt. A költségvetésben dolgozók keresetnövekedése 2005-ben meghaladta a magánszférában dolgozókét. A két év közötti ütemkülönbség, valamint az éveken belül a versenyszféra és a költségvetési ágazatok bérdinamikája közötti differencia jelentős részben abból fakad, hogy a költségvetés területén az egyhavi külön juttatás kifizetését 2004 decemberéről egységesen 2005 januárjára ütemezték át. A külön juttatások, prémiumok nélkül számított keresetindex lényegében megegyezik a versenyszférában és a költségvetési intézményekben.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a háztartások - pénzügyi megtakarításaik és kötelezettségvállalásaik különbözeteként adódó - nettó pénzügyi vagyona az utóbbi években gyorsuló ütemben növekszik. A bruttó megtakarítások növekedési üteme kissé emelkedett, a hitelállományé viszont mérséklődött (a lakáshitelek bővülése lassult, a fogyasztási hiteleké gyorsult). A forint ingatlanhitelek állománya csak 3%-kal nőtt, a devizában felvetteké viszont több mint háromszorosára emelkedett, így a devizahitelek aránya a teljes lakáshitel-állomány egyötödére rúgott. A nettó pénzügyi vagyon mindezek következtében a 2004. évi 9% után 12%-kal emelkedett, és állománya az év végén megközelítette a 13,400 mrd forintot.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya a Pénzügyminisztérium előzetes pénzforgalmi adatai szerint 2005-ben 984 milliárd forint volt , az egy évvel korábbinál 301 milliárd forinttal kevesebb. A csökkenés a központi költségvetésben ment végbe, ahol a hiány a 2004-esnél 345 milliárddal kevesebbet tett ki - részben egyszeri, nagy összegű befizetéseknek köszönhetően. A társadalombiztosítási alapok hiánya 47 milliárd forinttal több volt, mint egy évvel korábban. Az eredményszemléletű adatok lényegesen magasabb hiányt jeleznek.

A fogyasztói árak a 2004. évi 6.8% után 2005-ben 3.6%-kal emelkedtek, ami az utóbbi 30 év legalacsonyabb inflációs rátája. Az infláció csökkenését segítette a bázishatás (az EU-csatlakozással összefüggő 2004. év eleji adóemelések abban az évben növelték a pénzromlás ütemét), valamint bizonyos ágazatokban az éleződő verseny, de ellentétes irányban hatott az olajárak jelentős növekedése, ami nemcsak közvetlenül az üzemanyagok és a háztartási energia áremelkedése révén, hanem közvetve az ipari termelői árakon és a behozatali árakon keresztül is növelte a fogyasztói árakat.

Januárban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 2.7%-kal emelkedtek, mérsékeltebben, mint 2005 bármely hónapjában. Az ütemcsökkenés javarészt a forgalmi adó kulcsának leszállításából származik.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2021.12.09 08:38
“A fejedelmek sokat adnak, ha nem vesznek el semmit, és épp elég jót tesznek velem, ha nem tesznek r...
hrbonbon  |  2021.12.09 01:08
Az INTUÍCIÓ TÖRVÉNYE a mindent átható vezetői szemlélet nehezen megfogható képességéről szól. A zse...
perfekt  |  2021.12.08 13:24
A cikksorozat előző részében említettük, hogy az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak...
hrdoktor  |  2021.12.06 05:29
Számos munkakör hordoz magában komoly balesetveszélyt, ezért fontosak a munkahelyi elsősegélynyújtás...
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
NAPTÁR
Tovább
2021. december 9. csütörtök
Natália
49. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?