2020. augusztus 8. szombat László

10+1 kérdés a szuperállampapírról: minden, amit eddig nem mondtak el neked


Kiemelt népszerűségnek örvend a szuperállampapír, leánykori nevén a Magyar Állampapír Plusz. Sok olyan befektetőnek is felkelti a figyelmét, akik korábban egyáltalán nem érdeklődtek ilyen eszközök iránt. Ez nem véletlen, a bankbetét ugyanis alig fizet kamatot, a befektetni vágyók viszont szeretnének kamatnyereséget realizálni , sokan fedezik tehát fel a MÁP+-t. Azt tapasztaljuk azonban, hogy még most, a kibocsátás után fél évvel is sok kérdés merül fel a szuperállampapírral kapcsolatban, főleg azok körében, akik korábban nem fektettek be sehova, vagy lekötött betétben tartották a pénzüket. Elsősorban nekik gyűjtöttük össze azokat a kérdéseket, amelyek segítenek tisztán látni a szuperállampapírral kapcsolatban, hiszen semmi sem rosszabb annál, ha nem tudjuk, hova tesszük a pénzünk.

Már fél év eltelt a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése óta, de még mindig nem csökkent az érdeklődés. A vásárolt összeg már tavaly átlépte a 3000 milliárdot (ez a jelenlegi forgalomban levő készpénzállománynak nagyjából a fele), és sok elemző (többek között a Pénzcentrumnak nyilatkozó portfóliómenedzserek is) úgy tartja, hogy jelenleg semmilyen befektetés nem lehet konkurens a MÁP+-nak. Mi még mindig sok levelet kapunk az olvasóktól, ahol arról érdeklődnek, hogy érdemes-e ebbe a papírba fektetni, de sokszor tapasztaljuk azt is, hogy sokan nem tudják, valójában mi is az a szuperállampapír. A leggyakrabban felmerülő kérdéseket most egy cikkben gyűjtjük össze.

Mi is ez az állampapír, és miért olyan szuper?

Az állampapír tulajdonképpen az állam által kibocsátott kötvény: a vásárlással gyakorlatilag kölcsönt adunk az államnak, aki ezt a pénzt a lejáró kötvények visszafizetésére, vagy egyéb kiadásokra fordítja. Kötvényt nem csak az állam, de vállalatok is tudnak kibocsátani, ha finanszírozásra van szükségük. A MÁP+ viszont még az állampapírokon belül is egy különleges állatfaj: lakossági termékről van szó (a sok kötvényt intézményi befektetők vásárolhatnak, jellemzően alacsony hozammal - a diszkont kincstárjegynek például nincs kamata), fix kamatozású - azaz mindenképpen annyi kamatot fizet, amennyit előre megígér, de ez még magában nem teszi különlegessé. A MÁP+ igazi varázsa az, hogy magas a kamata. Az is fontos szempont, hogy az így keletkező nyereséget nem sújtja adó (15 százalék).

Lakossági állampapírok már eddig is voltak a piacon, ilyen például a PMÁP, a Prémium Magyar Állampapír, ami változó kamatozású - azaz csak reálhozamot ígér, a nominális kamat mindig változik az inflációval. Értelemszerűen magas infláció esetén (ehhez legalább 4 százalék körüli éves áremelkedés kell) jobban megéri változó kamatozású papírt választani, az infláció jelenleg azonban 3,5 százalék körül mozog, és nem valószínű, hogy a következő években nőni fog (sőt, némi mérséklődésre nagyobb esély van, ha lassulni fog a gazdaság). Persze ezt megjósolni több, mint vakmerőség.

Mennyi a kamata, és mennyit lehet vele keresni?

A MÁP+ kamata egészen érdekesen alakul. Az első félévben 3,5 százalék jóváíródik, majd a következő félévben már 4 százalék (mindkét adat éves!) kerül hozzáadásra. A PMÁP-pal ellentétben ezt a kamatot nem fizetik ki, hanem bent marad, így már a kamatozott összeg kamatozik a következő években. Innentől kezdve minden év végén lépcsőzetesen nő a kamat, minden évben fél százalékkal, az utolsó, ötödik évben így aztán 6 százalék lesz az. Az ötéves távon az éves átlag 4,95 százalék.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben egymillió forintot fektetünk be, akkor az ötödik év végén egymillió 273 ezer forintunk lesz. Mielőtt értetlenkednél a lépcsőzetes kamatozás bonyolultságán, érdemes belegondolni: logikáját könnyű megérteni, hiszen ha már az első évben 4,95 százalékot fizetne, mint az összes többi évben, akkor bizony sokan tarthatnák csak egy évig. Az államnak pedig az az érdeke, hogy tartósan tervezni tudja a finanszírozási szükségletét, így arra ösztönzi a lépcsőzetes kamatozással a befektető lakosságot, hogy 5 évig tartsák a papírt.

És ez a kamat olyan sok?

Az 5 százalék talán nem tűnik olyan soknak elsőre, főleg annak tudatában, hogy a magyar tőzsdeindex a tavalyi évben 14 százalékot növekedett - így tehát egy indexkövető alappal akár kétszámjegyű eredményt is el lehetett érni. Hasonlóan jól teljesítettek a nagy összegű alapok is, velük is lehetett 5-7 százalék nettó hozamot elérni egy év alatt.

Ez azonban csak az egyik szempont. Egyrészt a részvények és alapok között is voltak olyanok, amelyek estek - tehát negatív volt a hozamuk, azaz a befektető pénzt bukott rajtuk (bár azért ez a ritkább eset) -, másrészt a bankbetétekhez, biztosításokhoz, lakástakarékokhoz képest már kiemelkedő ez a hozam - azok ugyanis 1-2 százalék körüli éves kamatnál nem fizetnek többet. Mielőtt azonban a fenti számokat látva rohannál tőzsdézni, nem árt tisztában lenned vele, hogy a tőzsdei befektetések, részvényvásárlások kockázatosak, míg a MÁP+ gyakorlatilag kockázatmentes.

Miért mondják, hogy nem kockázatos?

Amennyiben bankbetétbe tesszük a pénzünket, akkor szintén meglehetősen biztonságos helyen van, hiszen a bankcsődök elég ritkák. Ebben a tekintetben a nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező bankok stabilabbak (bár az sem mindegy, hogy melyik országban található az anyabank, és annak az országnak milyen a gazdasági helyzete). A bankbetét viszont szinte alig fizet kamatot.

A részvények egészen más szintet képviselnek, hiszen ott az árfolyamok naponta ingadoznak: a kockázat itt kiemelt mértékű, hiszen sosem lehet épp tudni, hogy év végén kétszámjegyű eredményt hoznak-e a piacok, vagy épp mínuszban zárnak. A befektetési alapok zömében részvényeket tömörítenek (vannak kötvény alapúak, vagy kötvényeket nagyobb súllyal birtokló alapok is), így a kockázat itt is jelentős, ráadásul itt még számolni kell a közvetítői felárral, vagy épp a közvetítő esetleges csődjével (emlékszünk ilyesmire, ugye?).

Az államkötvény ugyanakkor csak akkor nem kerül visszafizetésre, ha az állam becsődöl. Ez pedig nagyon-nagyon ritka, és a jelenlegi gazdasági helyzetben erre szinte semennyi esély nincs. A legtöbb esetben pont azoknak az országoknak az államkötvénye fizet magas kamatot, amelyek csődközelben vannak, hiszen az ilyen országot senki nem finanszírozza szívesen - hacsak nem ad kiemelkedő kamatot. A magyar kötvények ebből a szempontból indokolatlanul magas kamatot fizetnek, de ennek okáról később. Egy szó mint száz, a MÁP+ amellett, hogy magas kamatot hoz, még szinte kockázatmentes is. Ráadásul még likvid is.

Likvid?! Mi az, hogy likvid?

A likviditás egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy milyen könnyen tudom mozgásba hozni a pénzt. Például a készpénz a leginkább likvid eszköz, hiszen bármikor tudok vele fizetni. A bankbetétek is likvidek, hiszen ma már akár a telefonunkkal is tranzaktálhatunk. A lekötött betét már kevésbé, mert bár fel tudjuk törni azt, olyankor a kamat egy részét (némely esetben egészét) elbukjuk. Az állampapírnál ezzel szemben bármikor visszaadhatjuk azt a pénzünkért cserébe, a MÁP+-nál ráadásul ezért csak 0,25 százalékos "büntetést" kell fizetni.

Szépen megfogalmazva ezt úgy lehet mondani, hogy az állam bármikor visszavásárolhatja azt a kötvény névértékének 99,75 százalékán. Bónusz, hogy a kamatforduló hetén még ezt a 0,25 százalékot is megspórolhatjuk, mert akkor 100 százalékon veszik vissza. A többi papír kevésbé likvid, mert a PMÁP-ot már csak a névérték 98 százalékán válthatjuk vissza - 2 százalékot tehát bukunk. A MÁP+nál mindig megkapjuk az időarányos kamatot is, akárcsak a PMÁP-nál, de előbbiből az érték 0,25, a másiknál 2 százalékát vonják le belőle. Itt egy dolog kell megemlíteni: az állam bármikor korlátozhatja az állampapír visszaváltását, ha a finanszírozása veszélybe kerül. Így megy ez.

Tényleg megéri hitelből is vásárolni?

Ez erősen függ attól, hogy milyen kamattal jutunk hitelhez. Az általános szempont az, hogy a hitelkamat alacsonyabb legyen, mint a befektetés kamata - és ekkor biztosan nyerünk. Értelemszerűen a személyi hitel erre nem jó megoldás, de a szabadon felhasználható jelzáloghitelek között már találunk a MÁP+-nál alacsonyabb kamatú hitelt (igen, erre bizony jelzálogot kell bejegyeztetnünk az ingatlanunkra). Bármilyen meglepő, ez még a lakáshitelekkel is működik.

A legjobb megoldás azonban kétségkívül a babaváró, hiszen az kamatmentes. Ha így teszünk, akkor bizony rendesen lehúzzuk az államkasszát, mert a kamattámogatott babaváró kamatát is ők fizetik a banknak, és a szuperállampapír kamatát is ők fizetik nekünk. Az államot pedig sokan szertik lehúzni, így vélhetően sokan élnek is ezzel az opcióval. Amit egyébként az állam annyira nem is bán.

De ha ez így van, az államnak miért éri meg?

Magyarországon a döntéshozók kimondott célja, hogy lakossági kézben tudják az államadósságot. Enne ára van, mégpedig a magas kamat, de ez a magas ár egyrészt kifizetődő lehet akkor, amikor a nemzetközi befektetők menekülnének a magyar államkötvényektől, a lakosság viszont hősiesen tartja azokat. Másrészt a felhalmozott kamatnyereséget a lakosok itthon fogyasztják el, vagy fektetik be máshova, így annak a pénznek egy része áfabevátelként visszaszivárog a költségvetésbe, másrészt a növekvő fogyasztás pörgeti a gazdaságot (nem úgy, mint a nemzetközi befektető, aki külföldön költi el a kamatnyereségeit).

Így aztán a kibocsátó tapsikolhat örömében, hogy a bankok milliárdjait lakossági hitelek formájában behúzza az államadósság finanszírozásába, ezért szívesen kifizeti a többletköltséget mind a két oldalon (legalábbis egy darabig, a lombardhitelezéses visszaélést ugyanis elég hamar megunták).

Meddig lesz a szuperállampapír a piacon?

Ezt senki nem tudhatja előre. A már kibocsátott és megvásárolt állampapírok a kibocsátási feltétek szerint viselkednek, de hogy mikor dönt úgy a kibocsátó, hogy nem akar több MÁP+-t fogalmazni, azt senki nem tudhatja. Egyelőre úgy tűnik, egy darabig még velünk lesz a termék, de az államadósságban a lakossági kötvények súlyának növekedésével egyre kisebb lesz az állam igénye újabb források után. Előfordulhat, hogy az élénk kereslet mellett pár éven belül eltűnik a MÁP+, és valamilyen kedvezőtlenebb kamatozású termék lesz helyette.

Oké, kell nekem. Hol tudom megvásárolni?

Ha mindennek tudatában rohannál MÁP+-t venni, nem árt tudnod, hogy azt hol veheted meg. A sarki kisboltban semmiképp, de a postán már igen. Ha pedig elektronikusan vásárolnád meg, akkor az Államkincstárnál kell kopogtatnod, és nyitnod egy ingyenes értékpapírszámlát, vagy a bankodnál, brókercégednél nyithatsz szintén ilyen számlát, és akkor akár tőzsdézni is tudsz - ennek viszont ára lesz. Ha csak a MÁP+ miatt nyitsz értékpapírszámlát, javasolt azt az Államkincstárnál megnyitni. Így nem fordulhat elő az a baleset sem, hogy véletlenül mást veszel helyette, mert a kincstár számlájával csak állampapírt tudsz.

És ha csak kis összeget tennék félre havonta, akkor is vehetek MÁP+-t?

Igen, ebben az esetben azonban nem egy terméket vásárolsz, amibe folyamatosan tolod be a pénzed, hanem minden vásárlás egy külön termék lesz. Nem úgy viselkedik tehát, mint egy nyugdíj-megtakarítás, vagy egy LTP, itt mindig annyit veszel havonta, amennyit akarsz (de legfeljebb annyit, amennyi pénzed van). Ilyenkor viszont a kifizetés is így történik, havonta, nem egy összegben. Ha tehát most 20-30-40 ezer forintokért vásárolsz havonta állampapírt egy évig, akkor az ötödik évtől minden hónapban kapsz egy ajándékcsomagot az Államkincstártól, ami a befektetett 20-30-40 ezer forint felett a kamatnyereségedet is tartalmazza. A dolog érdekes része az, hogy a magas kamat miatt még így is jobban megéri, mint a rendszeres megtakarítások zöme - igaz, ehhez azért kell önfegyelem is, hogy minden hónapban magunktól befizessük az összeget. Ha egyszerre akarjuk kivenni 5 év után, az sem baj, de akkor a teljes kamatnyereséget csak az első havi befektetés fizeti ki, a többi kamata időarányosan kisebb lesz. Nem is olyan bonyolult, igaz?

Na jó, ennyire szuper azért nem lehet. Tényleg semmi hátránya nincs?

Mivel a termék bevezetése mögötti motiváció az volt, hogy minél többen vegyék, ezért értelemszerűen magasabb kamatot kell fizetni a piaci átlagnál, likviditást kell biztosítani, egyszóval vonzóvá kell tenni a terméket, hogy a lakossági befektető úgy érezze, hogy ennek nincs alternatívája. Ez elég jól sikerült, a mellékhatásai azonban már jelentkeztek: aki ide teszi a pénzét, az nem teszi máshova, azaz gyakorlatilag a befektetési tanácsadók, alapkezelők, brókercégek nehéz helyzetbe kerültek, hiszen mi szükség van az ő szakértelmükre, ha egy kattintással bárki elérhet a piaci átlagnál magasabb hozamot (a tavalyi év pont nem ilyen volt, akkor a tőzsde rommá verte a MÁP+-t).

Ez elsőre csak a brókerek és az alapkezelők baja, őket meg miért is sajnálnánk, ugye, de ennél azért többről van szó. A magyar tőzsde amúgy sem népszerű a lakosság körében - ha a részvények keresettebbek lennének, nőne az árfolyamuk, a magyar vállalatok helyzete ezáltal javulna, a vállalati szektor pedig kulcsfontosságú eleme a gazdaság általános fejlettségi szintjének. A MÁP+ drágán finanszírozza az államadósságot, amit a teljes magyar lakosság fizet meg (tehát az össznépesség finanszírozza a befektetők kamatnyereségét), miközben pénzt szív el a piacról, kockáztatva a vállalati szektor alulfinanszírozását (tény ami tény, az ingatlanpiacot is lehűtötte, ami viszont nem feltétlenül baj). A szuperállampapír tehát rendkívül jó befektetésnek tekinthető, de a fenti negatívumokból azért ismételten levonható a tanulság: ingyenebéd nincs, és nem is lesz soha.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.