Na, ezért felejtheti el a legtöbb magyar a fizetésemelést, előléptetést

2018. március 10. 07:00 3 perc

Mára aligha lehet bárki számára ismeretlen az "élethosszig tartó tanulás" fogalma. Mostanra naponta esik szó arról, hogy a digitalizáció hatására rengeteg munkahely szűnhet meg a közeljövőben, olyanok is, melyek esetében akár 20 éve sem tudtuk volna elképzelni, hogy valaha kiváltható lesz az emberi munkaerő. Éppen ezért nem ülhetünk a babérjainkon: a megszerzett tudás könnyen elavulhat, így fontos lenne folyamatosan képeznünk magunkat. Egy friss kutatás szerint azonban kisebbségben vannak azok, akik ezt valóban meg is teszik.

A digitalizáció hatására rengeteg munkahely, sőt, egész szakmák tűnhetnek el a közeljövőben. Azonban a magasabb szaktudást igénylő szakmák sincsenek feltétlenül biztonságban: ezek, ha nem is tűnnek el, de sok közülük jelentősen átalakulhat. Éppen ezért sok munkáltató már nem csak a meglévő tudást nézi akkor, amikor alkalmazottat keres, hanem felmerülnek más szempontok is.

Ennek ellenére csak az alkalmazottak harmada tanul

Az Eurostat egy friss jelentése szerint 2016-ban az Európai Unió munkavállalóinak csupán az egyharmada vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen. Pedig a képzéseket igen tágan vizsgálták: ide értették a nem formális szakképzést, valamint a formális kurzusokat és szemináriumokat is, amelyek fejlesztik az alkalmazottak ismereteit, készségeit, kompetenciáit, képzettségét.

Legnagyobb arányban Hollandiában (61%), Svédországban (59%) és Finnországban (58%) vesznek részt munkájukkal kapcsolatos képzéseken az emberek, a lista végén pedig Görögország (8%), Románia (8%) és Olaszország (11%) kullog. Az Európai Unióban az átlag mindössze 32 százalék.

Magyarország is az átlag alatt

Bár a sereghajtóknál valamelyest jobbak a magyarországi eredmények, ám az uniós átlagot még így sem tudtuk hozni: a kutatás szerint hazánkban a munkavállalók 21 százaléka vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen a vizsgált évben. Ezzel azonban nem csak a nyugati országoktól maradtunk el, de a környező országok közül is találhatunk olyanokat, melyek sokkal jobban állnak ezen a téren.

Bár a magyar adatok a már említett románon kívül jobbak a horvátnál (19%) és a bolgárnál (12%) is, ám például Lengyelország (25%) már valamelyest jobban teljesített. Sokkal látványosabb a magyarok lemaradása abban az esetben, ha az adatokat a szlovákiai (44%), cseh (46%) vagy az osztrák (41%) adatokkal vetjük össze.

A magasabban képzettek később is szívesebben tanulnak

Az adatok azt mutatják, hogy a magasabb képzettségi szinttel rendelkezők a későbbiekben is nagyobb arányban vesznek részt a különböző képzéseken. Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek még a 46 százaléka, addig a középfokú végzettségűek alkalmazottaknak már csak a 28 százaléka szán időt ilyesmire a későbbiekben. Ez az arány még kisebb, mindössze 16 százalékos azok körében, akik még középfokú végzettséggel sem rendelkeznek.

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Különbség mutatkozik a nemek között is: szinte az összes tagállamban az tapasztalható, hogy a nők magasabb arányban vesznek részt ezeken a képzéseken, mint a férfiak. A legnagyobb különbségeket e téren Litvániában (a nők 44, a férfiak 31 százaléka), Észtországban (a nők 51, a férfiak 39 százaléka) és Lettországban (a nők 39, a férfiak 29 százaléka) mérték a két nem között.

Miért nem tanulnak az emberek?

A leggyakoribb oka annak, hogy az emberek nem vesznek részt a szóban forgó képzéseken az időhiány. 17 tagállamban ez volt a fő ok, sőt, Nagy-Britanniában például szinte kizárólagos ez az indok (98%). Szintén nagyon magas ennek az oknak az aránya Görögországban (79%), Lengyelországban (60%) és Szlovéniában is (60%).

Persze olyanok is akadnak, akiket egyszerűen nem érdekel a dolog: Lettországban (32%), Ausztriában (28%) és Spanyolországban (27%) is sokan adták ezt meg indokként.

Összességében gyakori ok még a képzésektől való távolmaradásra, hogy nem érhető el megfelelő képzés, vagy egyszerűen nem biztosít ilyet a munkáltató. Érdekesség, hogy az egész EU-t nézve mindössze 3 százaléknyian jelölték meg a pénzügyi okokat a képzésektől való távolmaradásuk indokaként.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
laskainelli  |  2026.11.14 12:38
Sok kapcsolatban előfordul, hogy egyikőtök hazaér, fáradt, feszült, valami nyomja a lelkét, de nem m...
hrdoktor  |  2026.11.03 13:57
Sok nő retteg a változókor beköszöntétől, pedig, ha tudjuk, mi és miért történik ekkor a női szervez...
coachco  |  2026.10.07 22:03
Csapvizet isztok? Miért? Miért nem? [...] Bővebben!
legacykft  |  2026.09.08 18:54
Két évvel ezelőtt kezdtem el a szociodráma csoportvezető-asszisztensi képzést. Szerettem volna valam...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
NAPTÁR
Tovább
2026. november 16. hétfő
Ödön
47. hét
November 16.
A flamenco világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. november 16. 05:00