A tandíj a magyar nyelvű, nappali tagozatos képzések esetében általában félévente 200-300 ezer forint között mozog, de bizonyos szakok árai azonban ennél sokkal magasabbak.
"Minden pedagógus tudja, hogy a jó tanár-diák kapcsolatnak mekkora ereje van. A válság után egy emberközpontú oktatásban, az emberi tényezők, interakciók jelentőségében hiszek" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet. A szakemberrel többek között az új koronavírus okozta digitális oktatás hatásairól; a pozitív, illetve negatív példákról; valamint a válság utáni megszokott oktatási szisztémára gyakorolt potenciális behatásairól beszélgettünk.
Immáron több mint két hónapja, hogy Magyarországon fizikai értelemben zárva vannak a közoktatási intézmények az új koronavírus-járvány miatt. A diákokat digitális tanrendben tanítják, ami több-kevesebb sikerrel működik országszerte. Sőt, mostanra a soha nem látott korlátozó intézkedések közepette megtartott érettségik jelentős részén is túlvagyunk. Igen ám, de vajon mi maradhat a hirtelen jött digitális átállásból a magyar oktatásban résztvevőkre, ha alábbhagy a járványhelyzet, és a diákok fizikai értelemben is visszaülhetnek az iskolapadba?
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak, illetve kik azok, akik csak a régi berögződéseiket próbálták minden áron átültetni a digitális térbe? És egyáltalán, ez most csak egy egyszeri, riadt digitális veszélyelhárító mechanizmus volt vagy egy olyan hirtelen adódott lehetőség, ami ha lassan is, de alapjaiban változtathatja meg a magyar oktatásban meglévő attitűdöket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vass Vilmos, egyetemi docenssel, aki jelenleg a METU főállású szakvezetője, akinek fő kutatási területei az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet.
A lehetőségek
- kezdte a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos, aki beszélgetésünk elején felvázolta, mik azok a lehetőségek, amelyeket a jelenlegi járványhelyzetben az oktatást kamatoztatni is tud(na).
A neveléstudományi szakember szerint az egyik lehetőség, ami részben meg is valósult a kialakult helyzet hatására, hogy a rendszer, és a benne dolgozó tanárok képesek legyenek a diákok online tanulását támogatni, segíteni, személyre szabni.
- mondta el Vass Vilmos, aki szerint egy másik izgalmas lehetőség, amit a járvány hozott magával, az a projektpedagógia, a kooperativitás erősítése.
"Úgy tudom, hogy a diákok több helyen projektekben dolgoztak, és ehhez megfelelő digitális online platformokat használtak, leginkább Facebook-csoportokban kommunikáltak egymással, a pedagógus pedig folyamatos visszajelzéseket adott, próbálta nyomon követni, hogyan haladnak ezek a projektek. Jómagam is ilyen projekt alapú kurzusokat vezetek a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Miután a projektek most zárulnak le, nagy valószínűséggel a pedagógus ezeket másképp is fogja értékelni, mint egy hagyományos témazárót vagy feleletet" - vélekedett a szakember, aki ebben is lehetőséget lát a jövőre nézve.
Vass Vilmos egy harmadik lehetőséget is megnevezett, nevezetesen a kreativitás és innováció erősítését. Egyre több digitális eszközt használnak az iskolákban, kreatív feladatokat végeznek, például a diákok filmeket elemeznek, TED-előadásokat néznek, zenéket dolgoznak fel, gondolattérképeket készítenek, modelleket, tárgyakat terveznek, alkotnak.
Itt is látni kell, hogy a digitális eszközök bevezetését az oktatásba koránt sem a koronavírus járvány hozta el, de most vált igazából tömegesen "kényszerré" ezeknek a technikáknak, módszertanoknak a használata. Ezekből a jövőben még sokat profitálhatunk.
- mondta el Vass Vilmos, aki nyomatékosította azt is, hogy a jelenlegi helyzet pszichológiailag is elég nehéz a pedagógusok számára, hiszen a korábbi ismeretátadás, tudásközvetítés nem működik, az online tanulásra egy támogató, segítő, mentori szerep jellemző. Nem elhanyagolható tényező, hogy ez a diákok számára nagyobb önállósággal, felelősséggel jár, arról nem is beszélve, hogy a mostani helyzet lényegesen jelentősebb részvételt kíván meg a szülőktől is.
- vélekedett a szakember.
És akkor a nehézségek
A Budapesti Metropolitan Egyetem docense a lehetőségek felvázolása után sorra vette azokat, az oktatási rendszerben meglévő nehézségeket, amelyek akadályozzák azt, hogy ezek a lehetőségek egyre nagyobb körben sikeresen valósulhassanak meg.
A nehézségeket a legfrappánsabban egy közismert mondással lehet bemutatni. Bizonyára mindnyájan hallottuk már azt a legendásnak számító rövid mondatot kollégáinktól: "Leadom az anyagot." A tananyagleadás mítosza még mindig erős a hazai oktatásban. Ennek következtében a lehetőségek (személyre szabott tanulás, projektek, helyi innováció és kreativitás) megvalósulásának egyik legnagyobb akadálya, hogy a közoktatásban az ismeretátadás dominál, a tananyagszerkezet rugalmatlan. Ezt erősíti a merev tartalmi szabályozás rendszere, amelyben a tanárnak a haladnia kell a tananyaggal leckéről, leckére. Ráadásul ebben a rendszerben nagyon sokan problémának élik meg, ha valami kimarad a kötelezően előírt tananyagból.
- elemezte a hazai állapotokat Vass Vilmost. Ez persze - mondja a szakember, nagyon egyszerűen működtethető egy osztályteremben, mert ott kiáll a tanár, és ha akar, 45 percig magyaráz. Na jó, néha vannak feleletek és munkafüzeti vagy tankönyvi feladatok. Az ilyen szemlélettel bíró pedagógusok csinálták a mostani koronavírus okozta helyzetben azt, hogy
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- szemléltette a kialakult helyzetek egyikét Vass Vilmos. A szakma ezt a tanítási hozzáállást egyébként úgy nevezi, hogy tanítás- és tanárközpontú szemlélet. Ami teljesen szembe megy azzal, amiről korábban a lehetőségek megvalósításában az online tanulásnak szólnia kellene. A szakember szerint ezzel a szemlélettel az egyik legnagyobb probléma az, hogy mélyen gyökerezik a hazai oktatási rendszerben, ebből kifolyólag nehéz is változtatni rajta.
Vass szerint a lehetőségek megvalósításának másik nehézsége, hogy a digitális eszközellátottságban, szélessávú internetkapcsolat tekintetében komoly szakadék van az ország különböző területein - ezt a problémát pedig a koronavírus-válság csak felerősítette. Sok esetben nem a digitális oktatásra való átállás attitűdjeivel, szemléletével van a probléma. Kutatási adatok jelzik, hogy a túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató tanárok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba.
"Azt régóta tudjuk a PISA-vizsgálatokból, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításban is jelentős összefüggés van a családi háttér és a teljesítmény között, ez most a digitális távoktatásban fokozottan jelentkezik" - emelte ki a Pénzcentrumnak adott interjújában Vass Vilmos. A szakember szerint fontos kiemelni, hogy egy információs társadalom hatékonyabban tud átállni az online oktatásra, hiszen a modern technológia használata, a változásokra nyitottság a társadalmi és gazdasági fejlődés motorja. Jó példa erre Észország.
Végül, de nem utolsó sorban, a rendkívül gyorsan változó, bizonytalan, összetett világban, a 4. ipari forradalom idején a digitális műveltség különösen jelentőssé vált. Ezt a dinamikus folyamatot az információszerző képesség fejlődése nem tudja követni. Ez alapjaiban rengeti meg a tananyagot egyszerűen leadó iskolát. Triviális, hogy a digitális világban való érvényesülés egyik alapvető feltétele a digitális szövegértés, az információk értelmezése. A hazai diákok saját bevallásuk szerint szívesen és gyakrabban használják a világhálót információkeresésre vagy kapcsolattartásra, ugyanakkor a 2009 óta zajló digitális szövegértési mérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarországi diákok ezen a területen is az OECD-átlag alatt teljesítenek.
- mondta el Vass Vilmos, aki kiemelte, nem elég csupán megszerezni azt az információt manapság az online térben, azt ugyanis válogatni értelmezni kell. Ráadásul tanulásfejlesztési szempontból különösen izgalmas, hogy építik be a diákok egyénileg a megszerzett, válogatott és értelmezett információt az előzetes tudásukba, hogyan használják fel kreatív módon a megtanultakat. Ez nyilvánvaló, hogy nem megy egyik napról a másikra.
"Miért vagyok mégis bizakodó?"
A lehetőségek és a nehézségek után Vass Vilmos arról beszélt lapunknak adott interjújában, hogy miért lehet mégis optimistán tekinteni a válság utáni időkre.
- vallja a szakember, aki két lehetséges szcenáriót vázolt fel a jövőt illetően. Az egyik forgatókönyv az, hogy ez a digitális átállás egy teljesen másfajta tananyag-elrendezést, óraszervezést, tanulásszervezést eredményez.
- mondta el Vass Vilmos, hozzátéve, hogy a XXI. században, nincs mese, a egész digitális műveltség a gazdasági versenyképesség egyik alapja. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek gyenge a digitális műveltsége, akkor az nem tudja megállni a helyét a XXI. század munkaerőpiacán. A gazdaság oldaláról érkező igény mindenképpen komoly hatással lesz az iskolákra.
Sok pedagógus is érzi, hogy a válság után nem lehet ugyanúgy csinálni mindent. "Ha úgy érzed, hogy egy gödörben vagy, a legjobb, amit tehetsz, hogy abbahagyod az ásást" - mondta Warren Buffett, ami azt jelenti a magyar oktatásra nézve, hogy nem kellene tovább erőltetni a régi, kudarcos dolgokat, itt az ideje váltani, és a válság után megújítani az oktatási rendszert" - summázta véleményét Vass.
- zárta a Pénzcentrumnak adott interjúja végét Vass Vilmos.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ezért továbbra is mi fizetünk a legkevesebbet Európában
- Kokaint és marihuánát terített egy vállalkozó Budapesten - videó
- Lemondott a gyanúba keveredett ukrán miniszter
- Egyelőre mégsem kap erősebb hatásköröket a versenyhivatal
- Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség
- Hat bérletet hirdetnek meg az új évadra a Nemzeti Filharmonikusok