Az ország luxustelepülései: itt élnek a leggazdagabb családok

Mint arról "Magyarország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb családok" c. cikkünkben nemrég beszámoltunk, hatalmas a szórás a bérek tekintetében Magyarországon. Hiába jár ugyanis a KSH legfrissebb jelentése szerint 320 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, a kereseti tizedek szerinti alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére (bőven) elmarad ettől. Vagyis

A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját számos kutatásban is aggasztónak tartják. Évek óta megfigyelhető ugyanis az a trend, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nő a népességen belül.

A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten alig több mint 1,1 millió forintból gazdálkodhatnak a lakosok, míg Észak-Alföldön fejenként mindössze évi 772,5 ezerből kell boldogulni.

Az eltérés azonban ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek".

A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét.

A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, míg a legszegényebb területeken bőven 10 százalék feletti a munkanélküliségi mutató. Sőt, akad olyan járás (Kunhegyesi járás) is, ahol majdnem több mint 15 százalékos a munkanélküliségi ráta. De nézzük, hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.

10. Paksi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 104 263 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 151 815 Ft/év/fő

9. Oroszlányi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 108 921 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 124 070 Ft/év/fő

8. Érdi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 124 616 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 273 266 Ft/év/fő

7. Gödöllői járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 125 032 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 269 270 Ft/év/fő

6. Pilisvörösvári járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 132 530 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 352 403 Ft/év/fő

5. Székesfehérvári járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 134 005 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 104 397 Ft/év/fő

4. Móri járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 139 200 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 096 971 Ft/év/fő

3. Győri járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 168 876 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 224 321 Ft/év/fő

2. Dunakeszi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 256 149 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 498 546 Ft/év/fő

1. Budakeszi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 303 899 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 688 921 Ft/év/fő