Sok cég próbálja külföldi vendégmunkásokkal pótolni a munkerőt: emiatt kaphatnak súlyos bírságot idehaza

Ez a megoldás akkor működik jól, ha a cég előre megtervezi a konstrukciót, és rendezi az adózási, járulékfizetési és munkajogi kérdéseket. Ha a vállalat csak gyors létszámpótlásra használja a kölcsönzést, könnyen jogi és pénzügyi kockázatokba ütközhet, hívja fel a figyelmet a Niveus.

A szakértők szerint a cégek gyakran alábecsülik, mennyire összetett egy ilyen foglalkoztatási forma. Dönteni kell arról, hol történik ténylegesen a munkavégzés, melyik országban keletkezik adókötelezettség, hol kell megfizetni a járulékokat, és hogyan oszlanak meg a munkáltatói jogok a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között. Ha ezek a pontok nincsenek tisztázva, az adókockázat mellett munkaügyi bírság és több országot érintő jogvita is kialakulhat.

A hatóságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen összetett foglalkoztatási modellekre. Emiatt a formai megfelelés önmagában nem elég, a gyakorlatnak is tükröznie kell a szerződések tartalmát.

A munkaerő-kölcsönzés akkor jelent valódi megoldást, ha a cég jól körülhatárolható helyzetekre használja. Ilyen a szezonális csúcsidőszak, egy konkrét projekt időtartama, vagy olyan feladat, amelynél pontosan meghatározható a munkavégzés helye és ideje. Fontos, hogy a felek szerződésben rögzítsék a szerepeket, és előre tisztázzák az adó és járulékfizetés szabályait.

Kockázatot jelent, ha a kölcsönzött munkaerő tartósan a vállalat alaptevékenységét látja el, miközben a foglalkoztatási struktúra ezt nem tükrözi. Ugyanez igaz a külföldi munkavállalókra is, ha a cég nem rendezi pontosan az adóügyi illetőséget és a társadalombiztosítási jogviszonyt.

A jogszerűen kialakított modell viszont kiszámíthatóbb működést és tervezhetőbb költségeket ad. A Niveus szerint azok a vállalatok tudnak stabilan működni 2026-ban, amelyek a munkaerőhiány kezelését HR, adózási és jogi szempontból is összehangolják, és nem csak az azonnali létszámproblémára reagálnak.