Új idők jönnek a hazai munkahelyeken: vesztükbe rohannak a dolgozók, ha nem tarják a lépést?

Az Európai Unió 16-74 éves lakosságának az 56 százaléka, Magyarország 58,6 százaléka rendelkezett minimum alap digitális készségekkel tavaly az Eurostat adatai szerint. Összességében tehát lenne hova fejlődni, főleg mert a digitálisan felkészült nemzetek gazdasági szinten jelentős előnyhöz juthatnak.

Erős közepest ért az alap digitális tudásunk

Az Európai Unió 16-74 év közötti lakosságának az 56 százaléka rendelkezett legalább az alapvető digitális készségekkel tavaly – derült ki az Eurostat elemzéséből. Eszerint az uniós országok közül a legjobb eredményt Hollandia érte el, ahol az érintett korosztály 83 százaléka bír a digitális készségekkel. Őket, alig lemaradva Finnország követi (82 százalék), míg a harmadik helyet Dánia foglalja el (70 százalék).

Az abszolút sereghajtónak az Eurostat kimutatása szerint Románia mutatkozott, ahol mindössze a lakosság kevesebb mint egyharmada digitálisan felkészült (28 százalék). Keleti szomszédunk előtt Bulgária áll (36 százalék), mely tagállamot Lengyelország előz meg (44,3 százalék).

S ha már Lengyelország, akkor érdemes egy pillantást vetni Magyarország régiójának eredményeire. A visegrádi országok közötti versenyt Csehország nyerte, ahol az Eurostat által vizsgált korosztály 69,1 százaléka rendelkezik az alapvető digitális tudással. A második helyre – jókora hátránnyal – Magyarország futott be (58,8 százalék), míg a dobogó harmadik fokára Szlovákia állhatott fel (51,3 százalék), a negyedik helyre pedig a már említett lengyelek kerültek.

Ami a régiós rangsor kapcsán összességében elmondható, hogy

• három nemzet – cseh, magyar, szlovák – esetében haladta meg az 50 százalékot az alap digitális tudással rendelkezők aránya;
• két nemzetnek – cseh, magyar – sikerült felülmúlnia az Európai Unió 55,5 százalékos átlagát;
• két régiós ország – cseh, magyar – az euróövezeti átlagot (57,5 százalék) is túlszárnyalta.

Az Eurostat a felmérés kapcsán egyébként megjegyezte, hogy a digitális készségek mutatója az egyik kulcsfontosságú fokmérőt jelenti, amely jelentős mértékben meghatározza az EU digitális átalakulásával kapcsolatos jövőképet. Az adatok pedig annak fényében is különlegesek, hogy az Unió 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy addigra a 16–74 éves uniós polgárok 80 százaléka rendelkezni fog a legalább alapvető digitális készségekkel.

Ezért fontos a megfelelő szintű digitális tudás

S hogy alapvetően miért fontos, hogy az Eurostat rendre megmutatja azt, hogy hogyan állunk a digitális világhoz?

Mert látva a legfrissebb technológiákat egyértelmű, hogy arra egészen egyszerűen nincsen 15 éve az országnak, hogy megvárjuk, amíg a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra

– nyilatkozta korábban Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga. Hozzátette, a jelenlegi munkaképes korú lakosság jelentős része még egy kevésbé digitális világban nőtt fel, vagyis ők híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak. Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre – fűzte hozzá.

A másik ok, amiért fontos volna a digitális tudás terén kevésbé fejlett országok – köztük Magyarország – kompetenciáit fejleszteni, hogy a digitálisan felkészültebb munkavállalók és vállalkozások a nemzetgazdasági szintű versenyképesség motorjává válhassanak.

Magyarországon pedig az új technológiák gyors bevezetésével 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet lehetne elérni.

Az ilyen rekordléptékű növekedéshez azonban rendszerszintű változtatások szükségesek: egyaránt növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét (a digitális írástudatlanok számát pedig csökkenteni a jelenlegi másfél-kétmillióról), illetve biztosítani kell a magasan képzett IT- és digitális munkaerő rendelkezésre állását.

Felmérést készít a Pénzcentrum!