Új szabadságtípusok jönnek 2023. január 1-től: ezek a magyarok járnak a legjobban vele

Az Európai Uniós jogharmonizációs szabályok magyarországi átvezetése miatt 2022. november 2-án benyújtották az „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról" szóló T/1845. számú törvényjavaslatot, melynek megfelelően több ízben is változik a munka törvénykönyve 2023. január 1-től. Az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, amennyiben ezt a munkavállalók igénylik. Emellett a gyermek nyolcéves koráig kérhetik majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítását, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.

A benyújtott javaslatok között szerepel továbbá, hogy az EU-s irányelveknek megfelelően 10 napra bővítik az apasági szabadság időtartamát, amit a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig vehetnek majd ki az apukák. Az apasági szabadság első öt napjára távolléti díj, a második öt napjára a távolléti díj negyven százaléka illet meg az apát. Fontos, hogy az első öt napra járó távolléti díj teljes költsége a Kincstártól visszaigényelhető, míg a második öt nap költsége a munkáltatót terheli. Ezen túl minden munkavállalót negyvennégy munkanap szülői szabadság illet majd meg a gyermeke hároméves koráig. A szülői szabadságra a távolléti díj tíz százaléka jár.

A munkaerő-kölcsönző azt javasolja, hogy a munkáltatók előzetesen mérjék fel az igényeket és tervezzenek az így kieső munkaidővel és a vele járó költségekkel. A törvényjavaslat változtatásai érintik a munkavégzés helyét is, így például egy több üzlettel rendelkező kiskereskedelmi üzletlánc esetén a munkavállaló a cég bármely üzletébe beosztható munkavégzésre. Amennyiben erről nem születik külön megállapodás, úgy mindenkinek a munkakörében szokásos helyen kell majd elvégezni feladatait.

Jelentősen bővül a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli kötelessége januártól, így többek közt a beosztással és munkarenddel kapcsolatos információkról, a munkáltató képzési politikájáról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a kifizetés gyakoriságáról, a szabadságnapok számáról, a munkaviszony megszüntetésének módjáról és az egyéb juttatásokról is a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül kell írásban tájékoztatni a munkavállalókat. Szigorodnak a munkaidő-beosztásra vonatkozó előírások is, melynek értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztásra a többműszakos, a megszakítás nélküli, illetve az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatottak esetében lesz lehetőség. A hét napra előre közölt munkaidő-beosztást a munkáltató előre nem látható váratlan körülmény esetén legalább négy nappal korábban módosíthatja, ettől eltérni kizárólag kollektív szerződés rendelkezése esetén is csak 48 órával a munkaidő kezdete előtt lehet.

A munkáltató hét nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, változás azonban, hogy a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, illetve ilyen okok fennállása esetén a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja. Ez a módosítás a napi gyakorlatban nem okoz változást, mivel jelenleg is fennáll ennek lehetősége, ilyen megoldással a munkáltatók kizárólag olyan esetben alkalmaznak, ha váratlan, általuk elháríthatatlan körülmények miatt szükséges. A cég szerint fontos, hogy a munkáltatók részletesen elemezzék a módosításokat és azokat átvezessék dokumentumaikban és eljárási rendjeikben.