Újabb tömeges elbocsátási hullám jöhet: az IT-szektor is gondokkal küzd

Újabb tömeges elbocsátási hullám jöhet: az IT-szektor is gondokkal küzd

2020. május 14. 19:59

Az eddigieknél sokkal komolyabb kormányzati lépésekre van szükség, ha tényleg meg akarjuk menteni a vállalatainkat: a kkv-k likviditása néhány hónapig tart ki, a nagyvállalatok 20-30 százalékos leépítésekre kényszerülhetnek. A legnagyobb problémát hosszabb távon a fogyasztói bizalom visszaállítása jelentheti, és a járvány egy nagyon fontos dolgot is elvett tőlünk: elvesztettük a digitális munkaerő kiképzéséhez szükséges időt. Itt azonnal lépni kell, mert minden vállalat robotizálni fog fénysebességgel - véli Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, május 20-ai konferenciánk első előadója.

A szakember nemrégiben az Európai Bizottság előtt is felszólalt, amely számára egy kkv-s mentőjavaslat-rendszert dolgoznak ki - írja a Portfolio Laufer Tamással készült interjújában.

Nemrégiben európai uniós biztosok, Margarethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, és Thierry Breton belső piacokért felelős biztos kérték ki a véleményed a digitális gazdaságról. Miről szólt a brüsszeli meghallgatásod, és mit tudtál meg arról, hogyan érintette az EU digitális gazdaságát a válság? Milyen válaszok készülnek erre?

A Digital Europe a digitalizációért a legmagasabb szinten lobbizó civil szervezet, melynek az IVSZ is tagja, és az a szervezet célja, hogy olyan módosításokat hozzanak létre, olyan szabályokat, olyan támogatási rendszereket, amelyek a digitalizációnak kedveznek. A DE Brüsszelben hatékonyan részt vesz különböző bizottságok munkájában.

A koronavírus okozta válság miatt létrehoztak egy 16 fős vezetői testületet, ahol én a kkv-kat képviselem. Az európai biztosok egyrészt azt keresik, hogy szervezet nagyvállalati tagjai - Siemens, Samsung, Nokia, Amazon stb. - hogyan látják az európai helyzetet ebben a pillanatban, és mit tudnak ehhez hozzátenni.

Az EU egyrészt a digitalizációs iparról egy átfogó helyzetképet szeretne látni, másrészt azokat az utakat keresik, a digitális gazdaság mit tud tenni a jövőben azért, hogy minél gyorsabban visszaálljunk a korábbi felfelé ívelő gazdasági pályára. Mind a két uniós biztos azt erősítette meg, hogy Európa nem oda tér vissza, ahonnan elindult. Soha nem lesz a régi semmi sem, de nem rosszabb vagy jobb lesz az új helyzet, hanem más. Ők úgy gondolják, hogy az EU-nak sokkal jobban össze kell tartania, sokkal egységesebbnek kell mutatkozniuk a külvilággal szemben.

Megpróbálnak egy olyan uniós szabályrendszert összeállítani, hogy ha amerikai vagy kínai cégek lépnek a piacunkra, akkor nekik kelljen alkalmazkodniuk a mi szabályainkhoz, ne nekünk az övéikhez.

A DE-nek van egy rövid, egy közép- és egy hosszú távú stratégiája, és ehhez készített ajánlásokat. A rövid távú arra koncentrál, hogy hogyan mentsük meg a munkavállalókat, a gazdaságot hogyan tartsuk forgásban. A középtávú már inkább fókuszál a digitalizáció elterjesztésére.

Ne felejtsük el, a ’14-20-as költségvetésben a digitalizáció az egyik kulcsfontosságú terület volt, de most a következőben nem az egyik, hanem a legfontosabb terület lesz, a zászlóshajó.

Miről szólnak az IVSZ javaslatai, melyeket az uniós biztosoknak is bemutattál?

A digitális gazdaságban a hozzáadott értéket kell növelni, a DE úgy pozícionált engem, hogy én a kkv-kkal kapcsolatos problémákat képviseljem a biztosok előtt. Ezen a területen a cégek likviditása az egyik fő probléma, a másik a kkv-k és a lakosság digitális tudásának fejlesztése, a felnőttképzés. Megbíztak minket azzal, hogy egy olyan kkv-s mentőjavaslat-rendszert hozzuk létre, amiben az általunk beterjesztett programot veszik alapul, és minket kértek meg, hogy olyan országok, mint Dánia, Norvégia, Svájc, Franciaország kkv-s problémáikat integráljuk a miénkbe, és a programot ezzel együtt véglegesítsük. Egyik fő javaslatunk a felnőttképzésben, hogy vouchert adjanak közvetlenül a munkavállalóknak, akik ezt beválthatják digitális felnőttképzésben való részvételre. Bízunk benne, hogy a javaslatcsomagot jó részét megfontolják.

Bő egy hónapja készíttettünk egy felmérést a DE-vel közösen, amit három nap alatt végigfuttattunk a tagjainkon, kb. 150 vállalat válaszolt, és a 70 százalékuk likviditási problémákat látott maga előtt. Azt látták, hogy a szerződéseiket fel fogják függeszteni, vagy már fel is függesztették, vagy nem kapnak megrendelést. Ennek az a következménye, hogy 44 százalékuknak azonnal meg kellett állítaniuk a beruházásaikat, fel kell függeszteni a saját belső fejlesztési programjaikat. Ezt a problémát a magyar kormány is jól meglátta, ezért bevezetett olyan gazdaságvédelmi akciókat, amikkel csökkentették a terheket. A NAV elnézőbb a befizetési határidőkkel kapcsolatban, kedvezményeket adtak vállalatoknak, gyorsították a kifizetéseket.

De ha tényleg meg akarjuk menteni a vállalatainkat, ennél sokkal komolyabb lépésekre van szükség, mert azóta eltelt egy újabb hónap, és a kkv-k likviditása néhány hónapig tart ki.

Mennyire drasztikusan érintette a válság az IT-szektort?

A digitalizált vállalatok az egész gazdaság mentőövét jelenthetik, de ha ők nem kapnak mentőövet, akkor komoly kátyúba kerülhetünk, mert sokkal gyorsabban széteshetnek a cégek, mint amennyi idő volt ezeket felépíteni. Van, aki szerint nem is baj az, ha a vállalatok 10-20 százaléka eltűnik a piacról, legalább a legjobbak maradnak a ringben. De a dolog nem csak ennyiről szól, hanem hogy bizonyos területek befékeződnek, pedig lehet, hogy a leghatékonyabban dolgozó embereket foglalkoztatták ott.

Véleményem szerint ez a válság sokkal mélyebb lesz, 5-10 százalék közé tenném a munkanélküliséget ebben az évben. Reméljük, hogy a vírus minél gyorsabban eltűnik, de a legnagyobb problémának a fogyasztói bizalom visszaállítása tűnik, mert ennek hiányában sokkal lassabban fog felpörögni a gazdaság, ami még nagyobb problémákat okoz. Így szóban, tettben nagyan oda kell figyelni kell erre a szabályozásért, forráselosztásért felelősöknek akár itthon, akár Brüsszelben.

Az már látható, hogy továbbra is foghíjas lesz az egész rendszer, és akkor néhány hónap múlva nagyobb elbocsátásokat fognak bejelenteni a vállalatok. Ez már elkezdődött azzal, hogy sok vállalat három-négynapos munkahetet vezetett be. Így kevesebb pénzt kapnak az emberek, de legalább megmarad a munkahelyük.

Viszont ha nem történik változás pár hónapon belül, akkor lehet, hogy a létszám 20-30 százalékát el kell engedniük.

Az a kérdés, hogy mi történik ezekkel az emberekkel. A válasz pedig az, hogy az lenne a legjobb, ha őket kiképeznék illetve átképeznék. Kapjanak olyan digitális képzést, amivel egyrészt könnyebben találnak új munkát, másrészt magasabb lehet az általuk megtermelt hozzáadott érték is.

Ez hogyan érhető el, mely területeken van szükség leginkább a fejlesztésre?

Az informatikai képzést rövid távú, (korábbi IVSZ-es javaslatot elfogadva) 0 százalékos hitelekkel támogatja a kormány, de minél több embert meg kell mozgatni, motiválni kell a vállalatokat, hogy biztassák a dolgozóikat, hogy vegyenek részt ilyen képzéseken, és minél több képzési helyet be kell vonni ebbe a rendszerbe.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A digitalizációnak létezik egy piramisa, hogy kik végzik a legmagasabb hozzáadott értékű munkát: a csúcson vannak a programozók, rendszermérnökök. Eggyel lejjebb található az a szint, ahol szintén erős skillek kellenek, hogy irányítási feladatokat lássanak el. A harmadik szinten pedig azok vannak, akik nem tudnák elvégezni a munkájukat, ha nincsenek meg bizonyos digitális képességeik. Két évvel ezelőtt a legalsó szinten körülbelül 400 ezer dolgozó volt, és azt mondtuk, hogy 5-6 év alatt ez a szám kétmillióra fog felemelkedni.

A járvány egy fontos dolgot vett el tőlünk: elvesztettük az ő kiképzésükhöz szükséges időt. Itt nagyon gyorsan kell váltani, lépni, mert minden vállalat robotizálni fog fénysebességgel.

A nagyvállalatoknak mi a véleményük az eddigi intézkedésekről? Hol kellene még megtolni a vállalatok szekerét? Az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest mennyivel romlott a helyzet?

Azt láttam, hogy első körben egyik nagyvállalat sem akarta vagy éppen tudta igénybe venni a mentőcsomagokat, ezek valójában a betanított munkásokra lehetnének alkalmasak, ha további kondícióknak megfelelnek. Második körben a kormány lazított a feltételeken, így többen meg tudnak felelni. Sok vállalatnál nem nagyon vették ezeket igénybe, mert bonyolultnak tartják, inkább öt helyett három- vagy négynapos a munkahetet vezettek be, és ezzel párhuzamosan a fizetések is csökkentek.

Ne felejtsük el, egy évvel ezelőtt még 20 százalékkal nőttek a fizetések, most viszont a munkavállalók kénytelenek elfogadni, hogy átmenetileg legalábbis csökkennek a bérek. A gyárak visszaálltak egy hitbizományi rendszerbe, elkezdtek gyártani, de a piacot legtöbben még nem látják maguk előtt.

A munkabérekre rakódó adóterheket, járulékokat kellene csökkenteni, legalábbis átmenetileg. Adózási kedvezményekkel sokat lehet segíteni, és a hiteltörlesztési moratórium is egy fontos lépés volt. Emellett nagyon sokat segítenek az uniós projektek, amikben jó néhány kkv vesz részt, hiszen ők közben folyamatosan tudnak fejleszteni. Ez jelenti a biztos bázist nagyon sok cégnek. Ugyanakkor megfontolandó a beszerzési eljárások és az előlegkifizetések további felgyorsítása is. A tagjaink visszajelzései alapján az uniós forráselszámolások már most sokkal gyorsabbak lettek. Sok idő nincs, 3-4 hónapnál többet nem tud elviselni a magyar kkv-szektor. Júniusig vissza kell állnia az életnek.

EU-s szinten milyen lehetőségek vannak még, hogy a vállalatoknak friss forrást adjanak?

Csökkenteni kell az adminisztrációt, ez az EU-ra és az államra is vonatkozik. Viszont ez azt jelenti, hogy bár fontosak az ellenőrzőpontok, de használni kell a digitalizációt, amennyire lehetséges. Magyarországon már megvalósult az elektronikus adatkezelés, de még sok tér van a fejlődésre ebben.

Magyarországot a digitális infrastruktúrát, a home office-ra való felkészültséget tekintve milyen állapotban érte a járvány?

A legtöbb munkahelyen nem volt meg a megfelelő infrastruktúra, a megfelelő munkafolyamatok ahhoz, hogy otthonról dolgozhassanak a munkavállalók. Ez egy kényszer szülte megoldás volt, az oktatás sem lett hatékonyabb, mintha a diákok ott lennének az iskolában, és ez a munkahelyekre is igaz.

Le lehet bonyolítani meetingeket telefonon, de a home office inkább adminisztrációs, kereskedelmi projekt, a "softabb" oldala a világnak. A termelést nem lehet home office-ban elvégezni.

Bár a home office jelentősen segít átvészelni ezt a problémát, de a jövőben sem lehet megoldás nagyon sok szakmánál. Azt gondolom, hogy a vállalatok többsége továbbra sem fogja preferálni a home office-t, de az irodai munkaköröknél sokkal engedékenyebbek lesznek. A cégek többsége nem volt erre felkészülve Magyarországon, az emberek elkezdik adminisztrálni magukat, mert nem tudják azt csinálni, amit kellene.

De vannak olyan területek, amelyek egyértelműen nyertesei rövid távon ennek a kritikus időszaknak, hiszen bizonyos szolgáltatások nagyon beindultak, és a kereslet is felfutott a digitális eszközök iránt, mert hirtelen mindenkinek laptopokat, eszközöket kellett vásárolnia.

Sokan azt hiszik, hogy ez jó volt az iparáguknak, mert mennyi pénz ment rajtunk keresztül. De valójában ezek nem az IT-szektoron mennek keresztül, hanem az elektronikus áruházakon, az igazi profit pedig a gyártóknál fog lecsapódni.

Az ICT-szektor milyen technológiákkal és hol támogathatja a gazdaság újraindítását?

Nyugat-Magyarországra és valamennyire Közép-Magyarországra is igaz volt, hogy olyan szintű digitalizációs fokozatba kapcsoltak a multinacionális vállalatok, aminek eredményeképpen sokkal hatékonyabban kezdtek el dolgozni. Nagyon sok olyan gyárátalakulásnak lehettünk tanúi, ahol feleannyi ember 2-3-szor annyi terméket tud termelni. Fél évvel ezelőtt még munkaerőhiányról beszéltünk, most meg arról van szó, hogy munkaerő-felesleg lehet a rendszerben.

Akik itt maradnak Magyarországon, azok nem az alacsony munkabérek miatt maradnak. Mivel új technológiákat fognak bevezetni, azt fogják elvárni az emberektől, hogy ne robot mellett dolgozzanak, hanem robot mögött vagy felett. Emberek felügyelik a robotcellákat, ők szervizelik őket.

Ha el tudjuk érni, hogy Magyarországon sok ilyen gyár legyen, a mostaniak megmaradjanak és bővítsék a kapacitásukat, akkor lehet munkahelye azoknak az embereknek, akik ma kiesnek a munka frontjáról, de ehhez az kell, hogy képezzék magukat.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.07.21 15:24
Értékhelyesbítés elszámolása A saját tőke rendezésének ez a módja akkor jöhet szóba, ha a vállalkoz...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
hrdoktor  |  2021.07.19 06:57
A körömgomba nem múlik el magától, mindenképpen kezelni kell a felnőtt lakosság 20-40 százalékát éri...
hrbonbon  |  2021.07.15 11:46
Elmúlt héten zajlott az AIMS International EMEA régiójának online konferenciája. Az AIMS független H...
vezetoi-coaching  |  2021.07.11 01:50
Érdekes kiragadott kinyomtatott könyvekre vonatkozó statisztikai adatok… Egy könyves csoportban idé...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 25. vasárnap
Kristóf, Jakab
29. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 25. 14:35