12 °C Budapest

Dúl az áfaháború! Itt a konkrét példa, hová csap a NAV

Pénzcentrum
2012. augusztus 14. 05:25

A Pénzcentrum.hu újabb konkrét üggyel támasztja alá, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - az áfatörvényben, illetve a vonatkozó irányelvekben foglaltakkal ellentétesen - sorra tagadja meg a vállalkozásoktól az általános forgalmi adó (áfa) levonását olyan esetekben is, amikor a számla kibocsátója megfizette az áfát. Az állami adóhatóság ezzel szembemegy az Európai Bíróság június 21-én hozott ítéletével.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Nyilatkozatot tett közzé internetes honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Pénzcentrum.hu-n 2012. augusztus 2-án megjelent, "Ide lő az adóhatóság: Te is beleszaladhatsz" című cikkünk kapcsán. Az adóhatóság írásában azt kifogásolja, hogy lapunk "konkrét, ellenőrizhető eset ismertetése nélkül arról számolt be, az Európai Bíróság június 21-i ítéletét követően is sorra tagadja meg a vállalkozásoktól az adóhatóság az általános forgalmi adó (áfa) levonását az eladónál megállapított szabálytalanságra hivatkozva olyan esetekben is, amelyekben a számla kibocsátója megfizette az áfát".

A NAV által kiadott nyilatkozatot senki nem írta alá. A szakmai állásfoglalások alján mindig fel szokták tüntetni az adóhivatal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium azon főosztályának nevét, amelyik azt kiadta. Ezzel szemben a lapunk által közölt cikket szakértői oldalról a legmagasabb adóügyi végzettséggel rendelkező okleveles adószakértő támasztotta alá.

Konkrét példa az adólevonási jog korlátozására

Előző írásunkban egy gabonakereskedő esetét vázoltuk részletesen az Európai Bíróság ítéletében érintett vállalkozások ügyei, illetve a különféle jogorvoslati lehetőségek szakértői ismertetése mellett. Mostani cikkünkben egy buszokat javító vállalkozás példáján keresztül mutatjuk be, hogy az adóhatóság miként alkalmazza, vagy éppen nem alkalmazza határozataiban a jogszabályokat (iratszámok a szerkesztőségben).

Az érintett ügyben 2012. július 2-án - vagyis csaknem két héttel az EB-ítélet kihirdetése után - hozott határozatot a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága. Az ellenőrzéssel érintett vállalkozás buszokat javított. Javító műhelyeknél rendszeresen előfordul, hogy nagyobb tételben megrendelnek alkatrészeket, majd még a szállítás határideje előtt kiderül, több alkatrészre azonnal szükség lenne, így azokat - akár futárral - külön leszállíttatják. A vizsgált esetben közérdekből (tömegközlekedési jármű javítása) nem tűrt halasztást több alkatrész korábbi beszerzése. A gyártó nem adott külön-külön számlákat az előre megküldött alkatrészekről, hanem azokat is az összes megrendelt alkatrész szállításáról kiállított számlában tüntette fel.

Emiatt a tényleges felhasználás és az elvégzett munkáról kiállított számla teljesítési időpontja néhány esetben eltért egymástól. Vagyis a szerviz által a megrendelő felé kiállított számlán feltüntetett teljesítési időpont korábbi dátum volt, mint ami a beszerzési számlán szerepelt - ismerteti az eset hátterét Angyal József okleveles adószakértő. Az adóhatóság határozatában megtagadta az áfa levonását a vállalkozástól arra hivatkozva, hogy "nem lehetséges az adózó által teljesített termékértékesítéshez olyan anyagot felhasználni, ami a termékértékesítés időpontjában még nem állt rendelkezésre." Az adószakértő szerint azonban ezzel a revízió mindössze annyit állapított meg, hogy ellentmondás van a számlán feltüntetett teljesítési időpontok és a tényleges teljesítés között, aminek semmi köze nincs az áfalevonási jogosultsághoz.

MIt mondanak a jogszabályok?

Az adózás rendjéről szóló törvény 1. § 7. bekezdése kimondja: "A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható."

Az ellenőrzés során pontosan kiderült, mi az ügyletek valódi tartalma, amelyet az adóhatóság a határozat következő mondatával elfogadott, és nem is vitatott:

"A revízió bekérte, az adózó pedig tételesen kidolgozta, hogy az anyagszállításban megvalósuló beszerzések ténylegesen milyen adóköteles termékértékesítések során kerültek felhasználásra."

Az ellenőrzés nem kérdőjelezte meg a gazdasági esemény megtörténtét, pusztán azt a megállapítást tette, hogy "a kibocsátott számlákon feltüntetett saját teljesítés részben vagy egészben időrendjét tekintve megelőzi a beszerzés teljesítését."

Erre az esetre pontos iránymutatást ad az adóhatóság számára a 7003/2002. PM (pénzügyminisztériumi) irányelv, amely a következőket tartalmazza:

"A gazdasági esemény tényleges teljesítésének időpontja és a számlában feltüntetett időpont eltérése esetén a tényleges teljesítés időpontja az irányadó. A teljesítési időpont téves megjelölése azonban nem teszi a számlát fiktívvé. Ez esetben az adólevonás "idő előttiségét"lehet megállapítani, amely nem azonos az anyagi jogszabályok alapján jogosulatlan igényléssel."

A NAV szerint azonban nem mérvadóak a vizsgált adózó által hivatkozott irányelvben foglaltak, határozatában a következőket közl:

"A hivatkozott irányelv az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV törvény 44.§ (5) bekezdés alkalmazásáról elnevezéséből következően 1992. évi LXXIV. törvény végrehajtására vonatkozott, amely a vizsgált időszakban már nem volt hatályban így azt a revízió nem is alkalmazta az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításánál. Az irányelvben foglaltak az alapot képező jogszabály hatályon kívül helyezése utáni időszakra vonatkozó adókötelezettség megállapításánál kötelezően érvénnyel nem bírnak,..."

Csakhogy azért, mert a korábbi áfatörvény és annak ominózus rendelkezése is a hatályát veszítette 2008. január 1-jén, az értelmezést segítő PM-irányelv továbbra is érvényben van (2002. december 30. óta), vagyis az abban foglaltakat az adóhatóságnak figyelembe kellene vennie - véli Angyal József. Az irányelv pontosan meghatározza, mely esetekben minősül a számla, illetve a gazdasági esemény fiktívnek, és mikor járnak el kellő körültekintéssel a számlát befogadó adózók.

Ráadásul az adóhatóság határozata a 2007. 04. 24-én kiadott, "Téves teljesítési időpontú számlához kapcsolódó adólevonási jog" című  APEH-közleményben foglaltakkal is ellentmond. Az említett PM-irányelvre hivatkozva az adóhatóság közleményében a következőket írja: "egy valós teljesítésen alapuló számla teljesítési időpontjának hibás feltüntetése nem alapozza meg a számla hiteltelenségét, annak csupán idő előtti levonása állapítható meg. Amennyiben viszont a számlán szereplő téves teljesítési időpont a valós teljesítési időponttal azonos adómegállapítási időszakba tartozik, amellett, hogy a számlát nem lehet fiktívnek tekinteni, az "idő előttiség" sem állapítható meg. Ilyen esetekben az adólevonási jog megvonása nem tekinthető jogszabályszerűnek".

Kettős mérce: ha akarom számít, ha akarom nem

NGM: A PM-irányelv visszavontnak minősül, de a tartalma
irányadónak tekinthető
A Pénzcentrum.hu kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium a következő tájékoztatást adta:

"Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 44. § (5) bekezdésének alkalmazásáról szóló 7003/2002. (PK. 21.) PM irányelv a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 47. §-a értelmében visszavontnak minősül. E vonatkozásban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hivatkozott irányelv a Jat. hatálybalépését megelőzően, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (régi Jat.) értelmében sem minősült jogszabálynak, nem bírt jogilag kötelező erővel. Az irányelv kizárólag a tárgyát képező jogszabályi rendelkezések helyes és az adóhatósági ellenőrzések során alkalmazható értelmezését volt hivatott közölni, tartalma tehát a közzétételének időpontjában hatályos jogszabályi előírások kibontását biztosította a kialakult joggyakorlat tükrében.

Ebből eredően az irányelv visszavonásától függetlenül, annak tartalma irányadónak tekinthető - természetesen az időközben lezajlott jogszabályi változások figyelembevételével -, amennyiben az levezethető a hatályos jogszabályi rendelkezésekből".

Az adóhatóság kettős mércét alkalmaz: nem hajlandó figyelembe venni a PM-irányelvet, mondván, hogy az a korábban érvényes áfatörvényben foglaltakat értelmezni, ezzel szemben viszont határozataiban következetesen a 2008. január 1-jén hatályon kívül helyezett (!) áfatörvényben foglaltakra utaló, sőt még azt is meghaladó követelményeket fogalmaz meg az áfa levonhatóságára. A konkrét ellenőrzésben érintett vállalkozás ügyében hozott határozatában a következőket írja az adóhatóság:

"Az adólevonási jog gyakorlásának általános feltétele az olyan termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás igénybevétele, amelyről alakilag és tartalmilag hiteles és megbízható, helytálló adatokat tartalmazó számlát állítottak ki, és amelyet az adózó adóköteles termékértékesítése szolgáltatásnyújtása érdekében felhasznál."

Ezzel szemben a 2008. január 1-től hatályos áfatörvény 120. paragrafusának a) pontja a következőket tartalmazza: "abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított...".

A jogszabály 127. paragrafusa pedig kimondja: "az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla".

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A hatályos törvény tehát kizárólag azt várja el az áfalevonási jog gyakorlásához, hogy az ügyletről legyen számla, az alaki és tartalmi hitelességre, megbízhatóságra, a helytálló adattartalomra való utalás nem szerepel benne - hangsúlyozza Angyal József. Az adószakértő hozzáteszi: még a 2007. december 31-ig érvényben lévő törvény is csak arról rendelkezett, hogy hiteles dokumentum kell az áfalevonáshoz, s ilyen hiteles dokumentumnak számított a számla.

Az általunk ismertetett konkrét ügyben a NAV úgy tagadta meg az áfalevonást az érintett vállalkozástól, hogy az ellenőrzés során bebizonyosodott: a gazdasági ügylet teljesült, arról számlát állítottak ki, a számla kiállítója létező vállalkozás, a vevő az áfát akkora mértékben kívánta levonni, amekkora a számlában szerepelt, és - nem utolsó sorban - az eladó megfizette a számlában foglalt áfát.

Keveri a NAV az áfatörvényt a számviteli törvénnyel

A NAV honlapján közzétett nyilatkozatában közli: "az adólevonási jogot az adóhatóság jellemzően nem az Európai Bíróság által megjelölt indokok alapján, hanem amiatt tagadja meg, mert a befogadott számla tartalmilag hiteltelen, nem valós (típusosan: a számlakibocsátó nem adóalany, a számla szerinti gazdasági esemény nem, vagy nem a számla szerinti felek között valósult meg)".

Az adóhatóság az áfa levonását érintő ellenőrzésekkor összekeveri az általános forgalmi adóról, illetve a számvitelről szóló törvényt. A számvitelről szóló törvény tartalmazza azt a rendelkezést, amelyre az említett ügyben az áfa levonását megtagadó határozatában hivatkozik a NAV, miszerint "a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie". Ez a kitétel azonban csak a számla elszámolhatóságára (nyilvántartására) vonatkozik, semmi köze nincs az áfa levonhatóságához - hangsúlyozza Angyal József.

Az adóhatóság ennek ellenére az áfalevonási jog megítélésekor is a számviteli törvényben foglaltakat kívánja alkalmazni az áfatörvény helyett. Ez már csak azért sem lehetséges, mert például az egyéni vállalkozókra nem vonatkoznak a számviteli törvény szabályai.

Az Alaptörvény Alapvetés T cikke alapján nem jogosult az adóhatóság kötelező érvényű magatartási szabályokat előírni. A T cikk kimondja: "Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg".

Nem mindegy, mire irányul az adócsalás

Ellenőrzéskor először is azt kellene tisztáznia a NAV-nak, hogy megítélése szerint mire irányul az adócsalás. Ha a számlakibocsátó nem fizeti meg a forgalmi adót, akkor merülhet fel az áfacsalás gyanúja. Ha viszont megfizeti, akkor esetleg gyanakodni lehet, a számlakibocsátással azt kívánja leplezni a vállalkozás, hogy pénzt vett ki a házipénztárból. Azonban ennek sincs semmi köze az áfacsaláshoz. Ebben az esetben a társasági adó vagy személyi jövedelemadó eltitkolásának gyanúja merülhet fel - magyarázza Angyal József. Vagyis ha a számviteli törvény rendelkezéseire hivatkozik a NAV, akkor valójában nem a felszámított áfa levonhatóságát, hanem a számla nettó összegét vitatja.

Ezen logika mentén viszont nem felel meg a hatályos jogszabályoknak az az adóhatósági gyakorlat, amely szerint - mint azt a közzétett nyilatkozat is tartalmazza - "előfordulhat, hogy az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszony azonos minősítése mellett az adóhatóság az áthárított adót, illetve a törvényben meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot kibocsátó adózó adófizetési kötelezettségét állapítja meg, ugyanakkor a vevő levonási jogát vitatja" - nyomatékosítja az adószakértő.

Az adózás rendjéről szóló törvény 130. §-a ugyanis kimondja: "az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során" - hívja fel a figyelmet Angyal József.

Az adószakértő továbbra is kitart amellett, hogy nem merülhet fel az áfacsalás gyanúja abban az esetben, ha a számla kibocsátója megfizette a költségvetésnek a forgalmi adót. Ezt támasztja alá az imént idézett rendelkezés, amelynek a lényege: ha a NAV vitatja az adólevonási jogot, akkor vitatnia kell a számlakibocsátó által megfizetett adót is. Az áfalevonást csak akkor lehet megtagadni, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy az előzetesen felszámított adó megállapítása jogszerűtlen volt, mert adóelkerülést célzott. Ebben az esetben viszont vitatnia kell az előzetesen megfizetett áfát is.

Az adóhatóság ezzel szemben hitelesnek minősíti az eladó által kibocsátott számlát, amikor fizetendő áfáról van szó, és fiktívnek, amikor levonhatóról. Ez azt jelenti, hogy kétszeres (halmozott) áfabevételhez jut a költségvetés, ami ellentétes az uniós áfa- (hozzáadottérték-adó) irányelvvel - ismétli meg az adószakértő a korábbi cikkeinkben is elmondottakat.

Tény, hogy a vevőnek is körültekintőnek kell lennie

Előző írásunkban, és most sem vitatjuk, hogy az adózóknak is kellő körültekintéssel kell eljárniuk, annak ellenére, hogy ezt az új áfatörvény tételesen már nem írja elő. Az előző áfatörvény sem elvárásként, hanem valójában garanciális elemként rögzítette, hogy "a bizonylatban vevőként feltüntetett adóalany adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, ha az adóköteles tényállás kapcsán az a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el".

A vevő kötelezettségét jelenleg az Európai Unió áfairányelvéből lehet levezetni. Azt pedig, hogy mi számít kellő körültekintésnek, a korábban említett, jelenleg is hatályos PM-irányelv határozza meg. Emellett az Európai Bíróság idén június 21-én hozott ítélete is számos támpontot tartalmaz arra vonatkozóan, mit lehet elvárni az áfalevonási jogukat gyakorolni kívánó adózóktól.

Az Európai Bíróság ítélete végén a következő határozatot közli: az uniós irányelvvel ellentétes

"az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vonatkozó számla kibocsátója adóalanynak minősül-e, rendelkezik-e a szóban forgó termékkel, és képes-e azok szállítására, illetőleg, hogy héa (hozzáadottérték-adó, vagyis áfa - a szerk.) bevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tesz-e, illetve azzal az indokkal, hogy az említett adóalany az említett számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, jóllehet a 2006/112 irányelvben a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült, és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről".

A NAV nyilatkozatában továbbra is kitart amellett, hogy "az Európai Bíróság szóban forgó ítélete konkrét, egyedi ügyeket érint elsősorban, így abból általános következtetés nem vonható le az adóhatóság gyakorlatára vonatkozóan". Angyal József úgy véli, az EB tényleg nem kifejezetten az adóhatósági, hanem a nemzeti gyakorlatot - beleértve az adóhatóság, valamint a volt adóhatósági jogászokkal teletömött bíróságok gyakorlatát - minősítette az uniós irányelvvel ellentétesnek.

Magyar Gábor ügyvéd, az európai uniós jog szakértője korábbi cikkünkbenleszögezte: az EB ítélete kötelező érvényű; mind az adóhatóságnak, mind a bíróságoknak alkalmazniuk kell. Angyal József és Magyar Gábor egyetértenek abban, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak utasítania kellene a NAV elnökét, hogy az adóhatóság alkalmazza az EB ítéletét a napi ellenőrzési és hatósági gyakorlatában. Elvárható lenne továbbá, hogy a Kúria nyilatkozzon arról, kötelező érvényűnek tekinti az EB-ítéletet. Mostanáig egyik lépésre sem került sor. Előző cikkünkben számos jogorvoslati lehetőséget vázoltunk a vizsgálatokban érintett vállalkozások számára, akiknek nincs idejük az idők végezetéig gondolkodni.

Amennyiben Te is tudsz a cikkünkben vázolthoz hasonló konkrét esetről, akkor kérjük, írd meg a penzcentrum@penzcentrum.hu e-mail címünkre!

Pénzcentrum vélemény
Elismerjük: egyértelműen és bizonyítottan fiktív számlára nem lehet adólevonási jogot alapítani. A magyar állam, az Európai Bizottság, és nem utolsó sorban a társadalom közös terheihez jogkövető módon hozzájáruló adózó állampolgárok valóban joggal várják el az adóhatóságtól, hogy lépjen fel az áfa-visszaélések visszaszorítása érdekében. Ellenben az adózók is joggal várják el, hogy az adóhatóság jogszerűen alkalmazza a magyar jogszabályokban, valamint az európai uniós irányelvekben, illetve az Európai Bíróság ítéleteiben foglaltakat, s ellenőrzési tevékenységével valóban a magyar nemzetgazdaságnak kárt okozó áfa-visszaélések visszaszorítását szolgálja.

 

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.10.27 10:25
A hatályos Szja törvény szerint az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói szja szerint adózza a jöv...
laskainelli  |  2021.10.26 14:32
Veled is előfordult már, hogy a társad nem tartotta be az ígéretét, vagy nem osztott meg veled egy f...
hrdoktor  |  2021.10.25 06:39
Még mindig túl sok férfi ódzkodik a kivizsgálásoktól, főleg akkor, ha a húgyutak vagy a nemi szervek...
vezetoi-coaching  |  2021.10.24 23:50
A siker def. meglehetősen rugalmas, ha nem alaktalan (kritérium, mint égen a csillag…), ráadásul idő...
legacykft  |  2021.10.22 20:03
A robotika, a mesterséges intelligencia korában még mindig az emberi erőforrást mondhatjuk a legérté...
NAPTÁR
Tovább
2021. október 27. szerda
Szabina
43. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?