2 °C Budapest

Megszavazták: jön a tranzakciós adó, ennyit fizethetünk

Pénzcentrum
2012. július 9. 15:00

Megszavazta hétfő délután az Országgyűlés a tranzakciós "illetékről" szóló törvény. Fizetni kell az átutalások, beszedési megbízások és a sárga csekkes fizetések után is. Kikerült viszont a hitelnyújtás az illetékfizetés kötelezettsége alól.

Mennyit kell fizetni?

Megszavazták a biztosítási adót is:
A biztosítókat terhelő új adót is megszavazták, amely adóalapja a biztosítási díj. Mértéke casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a , vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.

A biztosítási adó két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást.

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Mértéke egy ezrelék, vagyis 0,1 százalék, vagyis ezer forint átutalása és csekkbefizetés után kell fizetnünk további egy forintot "illetékként". Maximuma 6 ezer forint, 6 millió forint feletti pénzmozgás felett már nem keletkezik újabb "illetékkötelezettség".

Keveseket érinthet, de a csoportos beszedések egyes utalásai mind-mind külön utalásnak minősülnek, így nincs közös adóalapjuk, így két 4 milliós utalás esetén mind a 8 millió forint után meg kell fizetni az "illetéket".

Miért kell fizetni?

Az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a legalább egy napos, legfeljebb két hetes jegybanki betét elhelyezése után kell fizetni illetéket.

Illetékköteles tehát szinte minden banki tranzakció, kivéve a hitel rendelkezésre bocsátása. A postán végrehajtott sárgacsekkes fizetések sem úszták meg, hiszen egy zárószavazás előtti módosítás a postai szolgáltatókat is beemelte az adóalanyok körébe.

Nem kell illetéket fizetni a saját számlák között folyó pénzforgalmak után, amennyiben azok egy hitelintézetnél találhatóak.

Ki fizet?

A törvény szerint az "illeték" adóalanyai a pénzforgalmi intézetek, de annak szinte semmi akadálya sincs, hogy ezt a díjak emelésén keresztül áthárítsák a fogyasztókra.

Példák:
Illetékköteles:
Munkáltató a fizetésünket a számlánkra utalja. A készpénzt felvesszük a számlánkról. Sárga csekken befizetjük a gázszámlát. Beszedési megbízással befizetjük a villanyszámlát. Elutaljuk a közös költséget. Hitelkártya vagy bankkártya terhére fizetünk a boltban. Más pénzintézetnél vezetett megtakarítási vagy értékpapírszámlán takarékoskodunk.

Nem illetékköteles:
Ugyan annál a pénzintézetnél vezetett számlánkra utalunk. Azonos pénzintézetnél vezetett hitelkártya tartozás kiegyenlítése. Hitelkeret megérkezik a számlánkra.

Mikortól kell fizetni?

A törvény 2013. január elsejétől lép hatályba, innentől keletkezhet illetékfizetési kötelezettség.

Miért van idézőjelben az illeték szó?

"Adókról van szó, nincs mese. Nem lehet illetéknek nevezni a pénzügyi műveleteket terhelő új közterhet, egyértelmű, hogy adóról van szó" - jelentette ki a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő. "Illetéknek ugyanis csak azt lehet nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár. Márpedig a tranzakciós "illetékért" nem kapnak semmit cserébe az adófizetők" - magyarázza a szakember.

Angyal József szerint hamis a kormány érvelése, amely szerint a javasolt új adók méltányosabbak, mintha a jövedelmeket terhelnék meg, mert így szétterítik a közterheket az adózók között. Az adószétterítés azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőknek, a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek is meg kell fizetniük az adót, ez kicsit sem nevezhető méltányosnak - hangsúlyozza az adószakértő.

Ki fizeti meg valójában?

Szinte szabadon változtathatják meg a már meglévő számlaszerződések esetén is díjaikat a bankok. Van ugyan egy törvény, mely az infláció mértékénél nagyobb változást nem enged meg, de ez nem vonatkozik az utalásokra és a rendszeresként feltüntetett költségekre sem az eddig ingyenes tranzakciók esetében.

A hitelintézeti törvény értelmében a kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. Már ez is önmagában 5 százalék fölötti áremelést tesz lehetővé a bankok számára, de további lehetőséget jelentenek nekik az ingyenes számlák és a nem rendszeres díjak.

A PSZÁF jelenleg is kilenc intézmény esetében vizsgálja a költségek változását, egyebek közt a díjakra vonatkozóan is. E vizsgálatok eredményét határozataiban nyilvánosságra fogja hozni - mondta el lapunk kérdésére Binder István, a felügyelet szóvivője.

Rendszeres díjnak a két fél közötti szerződésben vagy az azt jogilag kiegészítő Általános Szerződési Feltételekben, üzletszabályzatban rendszeresként feltüntetett díjak számítanak. Ezeket szabályozza a fent idézett hitelintézeti törvény 210/B. paragrafusának 4. pontja. Amennyiben ennek értelmezéséről jogvita alakul ki a felek között, a jogalkalmazók, illetve bíróságok a szavak hétköznapi jelentésének megfelelően minősítik rendszeresnek vagy nem rendszeresnek az adott díjfajtát - mondta Binder.

E szerint tehát a hétköznapi értelemben nem rendszeresnek vett egyszerű utalás díját a bankok a jövőben is szabadon változtathatják, még az infláció mértékétől nagyobb arányban is. Gondot csak a rendszeres és beszedési megbízások jelenthetnek, de ez a legtöbb banknál jelenleg ingyenes.

A PSZÁF-nál érdeklődve az ingyenes szolgáltatásokról, azt a választ kaptuk, hogy a 0 forintos díj azt jelenti, hogy egy, már meglévő díjról van szó, amelynek a költsége jelenleg 0 forint. Ez tehát nem új díjfajta, tehát mértéke megváltoztatható.

Értelmezésünk szerint, tehát ezeknek a banki tranzakcióknak a díja is szabadon változhat akár a meglévő szerződések esetén is, így a bankok könnyen át tudják hárítani az új banki tranzakciós "illetéket".

HR BLOGGER
ajovomunkahelye  |  2022.11.28 17:00
A világban zajló események, mint a világjárvány, a háború és a gazdasági bizonytalanság a különböző...
perfekt  |  2022.11.28 11:17
A keddi, azaz a 2022. november 22-i parlamenti ülésen megszavazták a 2023-tól hatályos adótörvény vá...
hrdoktor  |  2022.11.28 06:42
Kimerült, kedvetlen, feszült, olykor felkelni sincs kedve? Csökkenő lelkesedéssel, egyre gépiesebben...
coachco  |  2022.11.26 10:31
Az alábbi írás főszereplői a fák, köztük egy bizonyos tölgy, a természet és az ember. [...] Bővebbe...
legacykft  |  2022.11.25 17:22
Ismerős számodra, hogy tudod, hogy csinálnod kéne valamit, hogy szinte „agyon nyom” a határidő, de n...
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 29. kedd
Taksony
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?