Különadó: megy a levél az Alkotmánybíróságnak a tanároktól

Sérti az emberi méltóságot, hogy a különadóról szóló törvény olyan juttatásokat von el, amelyek törvény szerint megilletik a magánszemélyeket - áll a PSZ alkotmánybírósági beadványában, amelyet a szkszervezet honlapján is közzétett. Az Alkotmánybíróság május 6-i határozata mutatott rá arra, hogy a sok esetben egy egész életpálya eredményeképpen, jogszerűen megszerzett, törvények alapján kifizetett jövedelmekre előírt különadó megbélyegzi, megszégyeníti azokat az állami vezetőket, akik hosszú éveket, olykor az egész pályafutásukat a közszférában töltötték. A közvélemény a társadalom előtt leértékeli munkájukat, aláássa önbecsülésüket, és ily módon sérti az emberi méltósághoz való jogukat - hívják fel beadványukban a figyelmet a pedagógusok.

A szociális biztonsághoz való jog

A PSZ szerint a 98 százalékos elvonás miatt veszélybe kerül az érintettek szociális biztonsága is, ami szintén ellentétes az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában megállapítja: az Alkotmány 70/E. §-ában meghatározott szociális biztonsághoz való jog, a szociális ellátások összessége által nyújtandó, olyan megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza, amely elengedhetetlen az emberi méltósághoz való jog megvalósulásához."

A gyakorlat azt igazolja, hogy a különadó-fizetésben érintettek jelentős része, különös tekintettel azok, akik a nyugdíjkorhatárhoz közel állnak, nem tudnak újra elhelyezkedni. Így a végkielégítés 98 százalékos elvonása olyan helyzetbe hozhatja a magánszemélyeket, amely miatt veszélybe kerül a szociális biztonságuk, a megélhetésük, így sérül az emberi méltóságuk.

Bíróság által megítélt pénzeknél szó sem lehet visszaélésről

Az emberi méltóságot sérti önmagában az a rendelkezés, hogy a foglalkoztatási jogviszony jogellenes megszűnését megállapító bírósági ítéletben megállapított összeget be kell számítani a különadó alapjába. Ennél az összegnél ugyanis fel sem merülhet az Alkotmánybíróság által a visszamenőleges szabályozás alkotmányosságát megalapozó kritérium, nevezetesen a közpénzekkel való visszaélés. A kifizetésre ugyanis azért került sor, mivel a munkáltató jogellenesen szüntette meg az érintett személy foglalkoztatását.

A szakszervezet megítélése szerint a bírósági ítélet alapján történő kifizetéseknél szóba sem kerülhet a közpénz sérelme, a visszaélés lehetősége. Ebből adódóan sérti az emberi méltóságot az adóalapba történő bevonása ennek az összegnek.

A megkülönböztetés tilalma

Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ában meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetőleg azzal a kérdéssel, hogy milyen módon valósul meg az emberi méltósághoz való jog sérelme az említett alkotmányos rendelkezések sérelme esetén. A taláros testület szerint az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés sérti az emberi méltóság alapjogát, mert ilyen esetben a törvényhozó bizonyosan nem kezelte az érintetteket azonos méltóságú személyként, s nem értékelte mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, figyelemmel és méltányossággal.

A különadóról szóló törvény szerint nem kell adót fizetni azoknak, akik a jogviszonyuk megszűnését követő naptól nyugdíjba mennek. A szakszervezet szerint ennek a különbségtételnek semmilyen alkotmányos indoka nincs. Nem értelmezhető, hogy miért nem vonatkozik ez a kitétel arra, aki korábban ment nyugdíjba, vagy aki nem a "követő naptól", hanem két nap múlva válik jogosulttá nyugellátásra.

Ebből a csoportból kiemelni egyetlen csoportot azon az alapon, hogy a jogviszony megszűnését követő naptól szerez jogot a nyugellátásra, teljesen önkényes, és ily módon sérti az emberi méltóságot. A nyugellátásra jogosultak között egyébként különbséget lehetne tenni több szempontból is, például a nyugdíj összege alapján, vagy azon az alapon, hogy a nyugellátás folyósítása mellett foglalkoztatási jogviszonyban áll-e vagy sem.