19 °C Budapest

Mi lesz, ha újra 300-ig szalad az euró?

Pénzcentrum
2010. március 31. 14:24

A magas magyarországi devizaalapú eladósodás a szerteágazó gazdasági és pénzügyi hatások miatt oda vezetne, hogy egy jelentősebb (10% feletti) forintgyengülés lenullázhatná, sőt akár visszájára is fordíthatná az árfolyamgyengülés önmagában gazdaságélénkítő hatását - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank két szakértőjének tegnap megjelent elemzéséből. Ennek alapján tehát fontos tudni, hogy egy határon túl a gyengébb forint már nem feltétlenül ösztönözné a gazdasági kilábalást, igaz az sem véletlen, hogy az utóbbi időszak lendületes forinterősödése nyomán már a Nemzetközi Valutaalap is a kilábalást fékező mellékhatásra hívta fel a figyelmet.

2010.03.30 08:59
A forint túlzott erősödése miatt is aggódik a Valutaalap


Erősödjön, vagy gyengüljön?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két szakértője, Krekó Judit és Endrész Marianna az MNB Szemle márciusi számában megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a magánszektor devizahitel-állománya miként változtatja meg az árfolyam reálgazdasági hatását, azaz melyek azok a mérlegcsatornák, amelyeken keresztül az árfolyam leértékelődése negatívan befolyásolja a GDP-t, és azt, hogy milyen tényezőktől függ, hogy a leértékelődés összességében élénkítő vagy recessziós hatású-e. Ez a téma nemcsak az elmúlt másfél-két év, hanem az előttünk álló időszak gazdasági és monetáris politikai kilátásait is jelentősen befolyásolja.

Amint az alábbi ábrákon látszik, a magyar lakosság és a nem-pénzügyi vállalatok hitelein belül a devizahitelek súlya mintegy kétharmados.



Az közismert, hogy a magyarországi devizahiteleseknek a havi törlesztő részletek miatt a minél erősebb forint, míg a magyar gazdaság jelenlegi fő húzóerejét jelentő exportszektornak a gyengébb forint lenne az érdeke. Utóbbi (rövid távon) növelné ugyanis a szektor árversenyképességét és így fejtené ki a gazdaságélénkítő hatást. Az árfolyamváltozás vállalatokra és lakosságra gyakorolt hatásai, mint begyűrűzési csatornák mellett, a magas devizahitel-állományok miatt a bankrendszer hitelezési képességét is fontos figyelembe venni. A tényleges begyűrűzési csatornák a cikk végi összefoglalóban találhatók.

Recessziós "mellékhatás" is lehet

A tanulmány többek között arra mutat rá, hogy ha csak az árfolyamnak a magánszektor mérlegeire gyakorolt hatását vesszük figyelembe, akkor valószínűleg a versenyképességi hatás erősebb, azonban a leértékelődés lakossági jövedelmet és a természetes fedezettel nem rendelkező, devizában eladósodott vállalatok jövedelmezőségét csökkentő hatása körülbelül a felét elviszi a gazdaságélénkítő hatásnak.

Krekó Judit és Endrész Marianna azonban a tavaly őszi bankrendszeri sztresszteszt alapján a banki mérlegeken keresztüli hatásokat is vizsgálta, azaz azt, hogy az árfolyamgyengülés hogyan érinti a bankok tőkemegfelelési és likviditási korlátokon keresztüli hitelezési képességét és ez hogyan befolyásolja az intézmények hitelezési képességét. Azt találták a szerzők, hogy ha a bankrendszerben is erős a mérlegalkalmazkodás, azaz a leértékelődés a bankok hitelkínálatát is csökkenti, akkor az árfolyam reálgazdasági hatásának előjele bizonytalanná válik, azaz összességében akár recessziós kimenetelű is lehet (ezt nevezi a szakirodalom kontrakciós hatású árfolyamgyengülésnek).

A két MNB-szakértő hitelkínálati becslése szerint a bankrendszer tőke- és likviditási korlátai az elmúlt hónapok számottevő javulása ellenére is elég kifeszítettek ahhoz, hogy - a 2009. szeptemberi bankrendszeri stresszteszt adatai alapján - egy kisebb (10% körüli) árfolyamgyengülés is alkalmazkodásra kényszerítse a bankrendszert. Bár az eredmények széles tartományban mozognak, becslésük szerint, ha a bankrendszer kizárólag a hitelezés visszafogásával reagál a sokkra, s a hitelkínálati korlátok effektívek, akkor a hitelkínálat csökkenése miatt összességében az első két évben akár kontrakciós hatása is lehet az árfolyam-leértékelődésnek. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a kontrakciós hatások nagyobb valószínűséggel haladják meg az élénkítő hatást, ha nagyobb a leértékelődés mértéke.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a számszerű eredményeiket jelentős bizonytalanság övezi, mert egyrészt a becslés során egy nagyon egyszerűsített banki viselkedést feltételeztek, másrészt a hitelkínálat visszafogásának reálhatásai az általuk becsült alatt maradhatnak (például azért, mert már a hitelkínálat-szűkítést megelőzően a magánszektor is visszafoghatja a hitelkeresletét).

A fenti eredményeket így foglalják össze az MNB szakértői: "a jelenlegi helyzetben a mérlegek elég sérülékenynek tekinthetőek ahhoz, hogy a kontrakciós hatások az árfolyam-leértékelődés élénkítő hatásának jelentős részét kioltsák. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy egy esetleges nominális leértékelődés recessziót tompító szerepe a következő időszakban korlátozott lehet."

  
Mi az üzenet?

Mivel a tavaly őszi banki stressz teszt 272-es euró/forint árfolyam mellett készült, és a szerzők jelzik, hogy a javuló bankrendszeri környezet mellett egy 10%-nál nagyobb árfolyamgyengülés már a hitelezés visszafogásának kockázatával jár, így az körvonalazódik, hogy egy újra 300 közeli euróárfolyam nem rántaná a magyar gazdaságot a recesszióból, inkább fékezné a kilábalást, de akár 1-2 évre ismét a recesszió felé is terelhetné a gazdaságot. Gazdaságpolitikai szempontból mindebből a következő "tanulságok" vonhatók le:

- a jelenlegi 265-270 körülinél gyengébb árfolyam valóban segítheti az exportszektoron keresztül a magyar gazdaság növekedésének kibontakozását, fokozását (ahogyan azt sok termelő vállalat sürgeti), de fontos tudni, hogy (a bankrendszeri alkalmazkodástól eltekintve) az élénkítő hatás mintegy felét önmagában elvihetik a magas lakossági és vállalati devizaadósság áttételes hatásai (megemelkedő törlesztési terhek miatt csökkenő fogyasztási és beruházási képesség)

- a fentiek miatt mind a fiskális, mind a monetáris politika részéről a mostaninál jelentősen gyengébb (pl. az euróval szemben 300 körüli) forintárfolyam elérése feltehetően nem kívánatos, és mivel a külpiaci befektetői hangulat romlása nem zárható ki, indokolt az óvatosság mindkét politika terén a következő időszak lépéseit illetően.


A gyengébb forintárfolyam begyűrűzési csatornái
Az MNB szakértői a nemzetközi szakirodalom és a hazai tapasztalatok alapján három főbb begyűrűzési csatornát azonosítottak:

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

1. A háztartási mérlegcsatorna

a) A leértékelődés növeli a devizahitelek törlesztőrészletének forintban kifejezett értékét, ami csökkenti a fogyasztásra elkölthető jövedelmet, ezen keresztül a fogyasztást (jövedelmi hatás).

b) A (tartós) leértékelődés megnöveli a teljes adósság forintban kifejezett értékét, vagyis a nettó vagyont csökkenti (wealth effect). Voltaképpen itt nem két külön hatásról van szó, hiszen a vagyonhatás a jövőbeli törlesztőrészletek változásának, vagyis a jövőbeli jövedelmi hatásoknak az összege.

2. A vállalati mérlegcsatorna

A háztartási hitelezéshez hasonlóan az árfolyam leértékelődése megemeli a devizaadósság forintban kifejezett értékét, ami a vállalatok mérséklődő beruházási képességéhez vezethet. Fontos azonban, hogy a háztartásokkal ellentétben a vállalatok devizaadóssága nem jelent feltétlenül devizakitettséget, hiszen számos vállalat rendelkezik devizahitelek mellett devizabevételekkel is, azaz természetes fedezettsége van az árfolyamváltozások ellen. Az MNB szakértői azonban már egy tavalyi elemzésben rámutattak, hogy a nem pénzügyi vállalati szektor devizahitel-állományának kb. fele mögött nincs természetes fedezet. Főként a nettó exporttal nem rendelkező ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások szektorának jelentős devizakitettsége jelenthet sérülékenységet. Emellett jelentősek lehetnek a mérleghatások az építőiparban és a kereskedelemben is. Vállalati méret szerint a mérleghatások inkább a kis- és középvállalati szektorban lehetnek jelentősek.

A csak forintbevétellel rendelkező, devizában eladósodott vállalatok számára a leértékelődés a profit és a vállalat értékének csökkenését eredményezi, a nettó devizaadósság azonban az exportbevétellel teljesen fedezett vállalatok számára is csökkentheti a magasabb exportbevételek pozitív hatását.

3. A banki hitelkínálati csatorna és az árfolyam

A devizahitelezés felfutása ellenére a hazai bankrendszer teljes nyitott devizapozíciója - a külföldön aktív bankokat leszámítva - az elmúlt években stabilan alacsonyan alakult, az árfolyam tehát áttételesen, közvetettebb módon hat a bankrendszerre, a következő csatornákon keresztül:

a) tőkemegfelelés

A bankok tőkemegfelelési mutatóját (TMM, ami leegyszerűsítve a bank tőkéjének és a kockázattal súlyozott eszközöknek a hányadosa) a számláló és a nevező oldaláról is mozgathatja a devizahiteleken keresztül az árfolyam. Ha a bankok tőkemegfelelése egy kritikus szint alá romlik, arra a hitelezés visszafogásával reagálhatnak. Ezt részben a szabályozás is kikényszeríti, de a banknak is érdeke, hogy a TMM által jelzett kockázatossága ne nőjön egy bizonyos szint fölé.

b) likviditás

A devizaeszközök és -források lejárati és devizális különbsége miatt a leértékelődés rontja a bankok likviditási helyzetét, ami a hitelkínálat csökkenését eredményezheti. A 2009 eleji árfolyamgyengülés idején elsősorban a rövid devizaswapok megújítása, illetve a margin callok feltöltése okozott jelentős likviditási igényt a magyar bankrendszer számára, de azóta a helyzet jelentősen javult és az MNB szakértői úgy látják, hogy e csatorna hatásával a következő időszakban nem kell számolni.

Hosszabb távon azonban a likviditási kockázat, a külső forrásoknak való kitettség csökkentése, a bankrendszerben magas hitel/betét arány szinten tartása vagy csökkentése okozhat hitelkínálat-szűkülést.

c) az adósok hitelképességének romlása

Azoknál a vállalatoknál, ahol jelentős az árfolyamkitettség, a leértékelődés a vállalat nettó értékének csökkenése miatt rontja a hitelképességet és megemeli a külső finanszírozás költségét, ezen keresztül szűkíti a bankok hitelezési hajlandóságát az érintett vállalatokkal szemben. Hasonlóan, a nettó vagyon csökkenése rontja a háztartások hitelképességét is.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 15. kedd
Jolán, Vid
24. hét
Ajánlatunk
  • Vedd fel a harcot! (x)

    Több levegő, kevesebb parlagfű! Kezdődik a parlagfű szezonja. A parlagfű irtása mindannyiunk közös érdeke.

KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?