Mi lesz, ha újra 300-ig szalad az euró?

1. A háztartási mérlegcsatorna

a) A leértékelődés növeli a devizahitelek törlesztőrészletének forintban kifejezett értékét, ami csökkenti a fogyasztásra elkölthető jövedelmet, ezen keresztül a fogyasztást (jövedelmi hatás).

b) A (tartós) leértékelődés megnöveli a teljes adósság forintban kifejezett értékét, vagyis a nettó vagyont csökkenti (wealth effect). Voltaképpen itt nem két külön hatásról van szó, hiszen a vagyonhatás a jövőbeli törlesztőrészletek változásának, vagyis a jövőbeli jövedelmi hatásoknak az összege.

2. A vállalati mérlegcsatorna

A háztartási hitelezéshez hasonlóan az árfolyam leértékelődése megemeli a devizaadósság forintban kifejezett értékét, ami a vállalatok mérséklődő beruházási képességéhez vezethet. Fontos azonban, hogy a háztartásokkal ellentétben a vállalatok devizaadóssága nem jelent feltétlenül devizakitettséget, hiszen számos vállalat rendelkezik devizahitelek mellett devizabevételekkel is, azaz természetes fedezettsége van az árfolyamváltozások ellen. Az MNB szakértői azonban már egy tavalyi elemzésben rámutattak, hogy a nem pénzügyi vállalati szektor devizahitel-állományának kb. fele mögött nincs természetes fedezet. Főként a nettó exporttal nem rendelkező ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások szektorának jelentős devizakitettsége jelenthet sérülékenységet. Emellett jelentősek lehetnek a mérleghatások az építőiparban és a kereskedelemben is. Vállalati méret szerint a mérleghatások inkább a kis- és középvállalati szektorban lehetnek jelentősek.

A csak forintbevétellel rendelkező, devizában eladósodott vállalatok számára a leértékelődés a profit és a vállalat értékének csökkenését eredményezi, a nettó devizaadósság azonban az exportbevétellel teljesen fedezett vállalatok számára is csökkentheti a magasabb exportbevételek pozitív hatását.

3. A banki hitelkínálati csatorna és az árfolyam

A devizahitelezés felfutása ellenére a hazai bankrendszer teljes nyitott devizapozíciója - a külföldön aktív bankokat leszámítva - az elmúlt években stabilan alacsonyan alakult, az árfolyam tehát áttételesen, közvetettebb módon hat a bankrendszerre, a következő csatornákon keresztül:

a) tőkemegfelelés

A bankok tőkemegfelelési mutatóját (TMM, ami leegyszerűsítve a bank tőkéjének és a kockázattal súlyozott eszközöknek a hányadosa) a számláló és a nevező oldaláról is mozgathatja a devizahiteleken keresztül az árfolyam. Ha a bankok tőkemegfelelése egy kritikus szint alá romlik, arra a hitelezés visszafogásával reagálhatnak. Ezt részben a szabályozás is kikényszeríti, de a banknak is érdeke, hogy a TMM által jelzett kockázatossága ne nőjön egy bizonyos szint fölé.

b) likviditás

A devizaeszközök és -források lejárati és devizális különbsége miatt a leértékelődés rontja a bankok likviditási helyzetét, ami a hitelkínálat csökkenését eredményezheti. A 2009 eleji árfolyamgyengülés idején elsősorban a rövid devizaswapok megújítása, illetve a margin callok feltöltése okozott jelentős likviditási igényt a magyar bankrendszer számára, de azóta a helyzet jelentősen javult és az MNB szakértői úgy látják, hogy e csatorna hatásával a következő időszakban nem kell számolni.

Hosszabb távon azonban a likviditási kockázat, a külső forrásoknak való kitettség csökkentése, a bankrendszerben magas hitel/betét arány szinten tartása vagy csökkentése okozhat hitelkínálat-szűkülést.

c) az adósok hitelképességének romlása

Azoknál a vállalatoknál, ahol jelentős az árfolyamkitettség, a leértékelődés a vállalat nettó értékének csökkenése miatt rontja a hitelképességet és megemeli a külső finanszírozás költségét, ezen keresztül szűkíti a bankok hitelezési hajlandóságát az érintett vállalatokkal szemben. Hasonlóan, a nettó vagyon csökkenése rontja a háztartások hitelképességét is.