Nem csak kizárólag a hazai kutatás-fejlesztések után, hanem a külföldön végzett ilyen tevékenységekre is járnak az itthoni cégeknek a magyarországi adókedvezmények, melyek köre év elején bővült.
Korábban az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy változtasson azon adójogszabályain, melyek kizárólag a magyarországi k+f tevékenység költségei után adtak lehetőséget a cégeknek különböző adókedvezmények igénybevételére. A Legfelsőbb Bíróság egy nem rég született ítéletével eloszlani látszanak az EB aggodalmai. A bíróság ugyanis úgy határozott, hogy a külföldi fejlesztések után is jár a hazai cégeknek az adókedvezmény - írja a Világgazdaság.
Költségmegosztási megállapodás alapján a külföldön végzett k+f tevékenység költsége is levonható a magyar cégek innovációs járulékaiból - nyilatkozta a lapnak Kövesdy Attila, a Deloitte vezető adópartnere. Az ítélet annak fényében lehet különösen érdekes, hogy a k+f-re fordított pénzek után a társasági adójuk alapját is mérsékelhetik a cégek, és idén január elsejétől a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető az adózó által folytatott kutatás-fejlesztések költségeivel.
Az ítélet főleg a magyarországi leányvállalattal rendelkező nemzetközi vállalatokat érintheti pozitívan, melyek előszeretettel osztják fel költségeiket a különböző országokban tevékenységet végző cégeik között. A szakértő szerint az ilyen társaságoknak némi adóoptimalizálásra is lehetőséget ad a szabályozás, mivel elképzelhető, hogy a magyar cégek saját erőforrással ugyan nem végeznek kutatás-fejlesztést, azonban a hozzájuk számlázott k+f költségekkel mégis csökkenthetik a társasági- és az iparűzési adóalapjukat.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








