A kilencvenes évek közepéhez viszonyítva másfélszeresére nőtt Németországban a nem hagyományos munkaviszonyban dolgozók száma - írta a Világgazdaság a szövetségi statisztikai hivatalra hivatkozva. Hasonló átrendeződést a legtöbb nyugat-európai ország átélt.
Míg 1996-ban 6,4 millióan voltak a részmunkaidőben, korlátozott idejű szerződéssel vagy munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak és az önálló foglalkozásúak, 2008-ban ez a szám már megközelítette a tízmilliót. Ugyanezen idő alatt 24,7 millióról 22,9 millióra zsugorodott a teljes munkaidőben dolgozók serege.
A munkavállalók számára bizonytalanságot és alacsonyabb szociális juttatásokat hozó, ugyanakkor a vállalatok versenyképességét javító változásokat a Schröder-kormány idején bevezetett reformok (Hartz I-IV) hozták mozgásba. A gazdasági válság újabb lökést adott a rugalmas munkaerő-piaci megoldások terjedésének, bár ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek megbízható statisztikai adatok.
Hasonló átrendeződést a legtöbb nyugat-európai ország átélt, és ha lassabban is, de a dél-európai, valamint a kelet-közép-európai térségben szintén egyre inkább a rugalmasság válik a munka világának kulcsszavává.
Szakértők szerint tartósan fel kell készülni arra, hogy a második világháború utáni évtizedekben megszokott stabil, szociális juttatásokkal körülbástyázott állások csak a munkavállalók egy része - esetleg kisebbik hányada - számára lesznek elérhetők. A vállalatoknál teret nyerő "háromosztályos" modell szerint a menedzsmentből és a kulcsfontosságú dolgozókból álló magot projektekre szerződtetett külső szakértők, valamint a konjunktúrától függően felvett vagy éppen elbocsátott rugalmasan foglalkoztatottak egészítik ki.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







